A régi egyházi közösségek mintája lebeg Mark Zuckerberg Facebook-alapító előtt: szerinte Facebook-közösségeknek kellene alakulniuk, akik önkéntes alapon végeznének tevékenységet a világban. A Facebook mesterséges intelligencia segítségével javasol egyre több lehetséges csoportot a felhasználóknak. Zuckerberg szerint a közösségépítés lesz a Facebook új küldetése.

Az egyházak a minták a Facebook-vezér számára - mandiner.hu

 

Pont jókor jött Mr. Zuckerberg ötlete a facebook küldetéséről, már éppen azon gondolkodtam, hogy kilépek, megszüntetetem közel tíz éve tartó tagságomat. Egyre fárasztóbb követni ugyanis azokat a mindenre ráérő ismerőseimet, akik mind szépek és okosak, műveltek, intelligensek, és még véletlenül sem posztolnak kamuoldalakat, az élet nagy igazságait kimondó röhejes idézeteket és még véletlenül sem követnek végtelenül egyszerű percembereket. Mondom, még jó, hogy Mark barátunk kinyilatkoztatott, így van okom átgondolni megpattanási szándékomat a közösségformáló hálóról, ellenkező esetben a mesterséges intelligencia koppint a fejemre.  Jövel teremtő fészbúk – vagy mégse? 

Alapvetően annak persze örülni kellene, hogy a világ egyik leggazdagabb és kétségkívül az egyik legtehetségesebb fiatalja az egyházakat említi példaként. Végre valaki felismeri az egyházak közösségformáló erejét, végre valaki törődik velünk, ugye, azért mégiscsak az egyház kulturális beágyazottsága, meg történelmi szerepe, meg a múlt, meg a hagyomány…meg a múzeum, meg a mauzóleum…

Szóval mielőtt még annyira hálásak lennénk Mark barátunknak, mert megemlékezik rólunk, mint anno az úttörők az Auróra ágyúdörgéséről, hadd figyelmeztessük csendesen: az egyház -Az Egyház- nem magánkezdeményezésre, nem csak úgy, jófejségből jött létre, de nem ám. Az nem úgy volt, hogy Péter és a többiek valami fantasztikus, mások számára építő civil szervezetet eszkábáltak össze pünkösd napján, ami –láss csodát- kétezer év alatt oly sok közösség létrehozásában, épülésében játszott fontos szerepet. Az nem úgy volt, hogy Péter kiállt a tizeneggyel, és az önkénteskedésről meg a jótékonykodásról beszélt. Az nem úgy történt, hogy a keresztény vértanúk és mártírok, a gályarabok, a szerzetesek, az egyház neves és névtelen hősei és szentjei csak azért vállalták a megvetést és szenvedést, sőt gyakran még a halált is, mert „törődni akartak” a gyülekezet, a rájuk bízottak „jólétével”. Más, vagyis Isten Szentlelke mozgatta őket, formálta a kereszténységet, tartotta meg két évezrednyi hányattatás közepette, mindenféle bűnös emberi mulasztás és ördögi gonoszság ellenére. Akik az egyház tagjaivá lettek, azért kezdtek el gondoskodni másokról, azért hívtak másokat közösségeikbe, mert a feltámadt Úrban hittek, és ezt a hitet akarták továbbadni. Kétségtelen, az egyház fontos szerepet játszott a szociális érzékenység, az iskoláztatás, a kultúra kialakulásában és formálásban, léte során megkerülhetetlen tényezővé vált mind helyi mind pedig globális szinten, ám az egyház eredete és léte a Szentlélek nélkül értelmezhetetlen. 

Persze az is nyilvánvaló, hogy Lélek nélkül is lehet nagyszerű közösségeket létrehozni. Például ismerek nagyon jól működő szurkolói közösségeket, nyugdíjasklubokat, bajtársi szervezeteket: összejárnak, egymást segítik, kirándulnak, megemlékeznek – mind jól elvannak Lélek nélkül. Sőt, ahhoz, hogy valaki rendes ember legyen, szintúgy nincs szükség teremtő Lélekre. Elég oda a klasszikus polgári erkölcs: tartsd be a törvényeket, élj tisztességesen, gondoskodj a rád bízottakról, szeresd a hazádat, jótékonykodj, soha ne szavazz a szélsőségekre, művelődj, és máris minden rendben. 

Tényleg, ha már kioktatom itt ezt az egyébként rendkívül kreatív fiatalembert, és az egyházról, mint Lélek által életre hívott közösségről szólunk, tegyük fel a kérdést: jelen van a Lélek egyházainkban? Ott van a gyülekezeteinkben? Nem jár-e úgy a mai ember, mint én a Zuckerberg-féle közösségi hálóval: ott van, néha benéz, aztán előbb-utóbb rájön, hogy ami itt folyik, az őt valójában nem érdekli. Ő erre nem fogja sem drága idejét, sem pénzét, sem energiáját pazarolni. Inkább áldoz másra, inkább foglalkozik a gyerekeivel vagy az egészségével, esetleg más közösségi elfoglaltság után néz, de ebből az átlátszó, üres, néhány ember érdekét szolgáló valamiből nem kér? Bocsánat: nem itt kellene keresnünk gyülekezeteink hanyatlásának gyökerét, nem ez az oka annak, hogy társadalmi jelenlétünk és befolyásunk csökken? Ugyan, kinek van szüksége arra az egyházra, ahol nincs jelen az Élet, a Lélek? Ki jár olyan alkalomra, ahol nem kap semmit? Ahol ugyanaz az eledel, mint máshol? Ahol az Úrról szólnak – de Nélküle? Akkor inkább valamiféle civil szervezet, akkor inkább már Facebook, ott még lájkokat is kapok…

Veni creator Facebook? Kösz, inkább nem. De annál inkább veni creator Spiritus, jövel teremtő Szentlélek, hogy legyen értelme létünknek, hogy éljünk, és általad másokat is életre hívjunk! 

 

Hozzászólások