Koalapolitika

...összességében több a csapadékos év, mint a 20. század első felében, az aszályos évek azonban még szárazabbak, mint korábban voltak. Ez pontosan megfelel annak, amiben a klímakutatók többsége megegyezik: A globális klímaváltozás következtében gyakoribbá és intenzívebbé, potenciálisan pusztítóbbá válnak az időjárási szélsőségek.

Kolozsi Ádám: Kimondható, hogy a klímaváltozás miatt ég Ausztrália? – index.hu, 2020. január 3.

Az év vége legizgalmasabb újságcikkei az év- és évtized végi összegzések voltak. Hazai, európai és globális események zanzái és a hozzájuk fűzött találgatások, hogy idén ill. a ’20-as években merre kanyaroghatnak tovább az események. A tegnapi reposzt nyelvével fogalmazva: az emberi természet a legkülönbözőbb befolyású helyeken hozott döntéseivel merre cibálja tovább a világot? Nemcsak nálunk, hanem világszerte előszeretettel mazsolázgattak a hírek közül. Élőhely, politikai irányultság és ki tudja még milyen szempontok szerint születtek izgalmas toplisták a legfontosabbnak tartottakról.

Környezetvédelem terén a legborzasztóbb híradások tavaly szemptembertől kezdve folyamatosan ömlenek Ausztráliából. Amint augusztusban véget értek a brazil erdőtüzek, egy hónappal később és egy kontinenssel arrébb bekövetkezett a következő kataklizma.

Az egyéni felelősségről

„Az a kijelentés, hogy veszett ügy, olyan volt Geraldnak, mint vörös posztó egy bikának: talán még akkor sem adta volna fel, ha az utolsó dinoszauruszt akarta volna megmenteni.” Gerald Durrell özvegye, Lee Durrell természettudós budapesti előadásán jártunk.

Elek Aladár: Lee Durrell: a pusztuló szigetek visszavadítója járt Budapesten – Mandiner, 2019. szeptember 23.

 

Korfu, olaszos temperamentum, csodabogár állatfajták és csodabogár családtagok – az első, ami Gerald Durrelről több nemzedéknek is beugrik. Aztán a saját állatkert, fajmentő akciók és egy fáradhatatlanul kitartó tudós- és házaspár. Pesten járt Gerald Durrel özvegye, Lee Durrell a hazánkban például iskolák számára is programokat szervező Jane Goodall Intézet meghívására.

Gerald Durrell: Családom és egyé állatfajták

Rossz vicc

„A klímára hivatkozva erőszakolja meg a nyelvet a hazai zöldmozgalom, a Greenpeace szerint ötven mindenhez értő értelmiségi aláírása pedig már széleskörű társadalmi összefogás.”

Szilvay Gergely: Klímaerőszak: ötven aláírás az már társadalmi összefogás? – mandiner, 2019. szeptember 13.

 

Két, egymástól különböző felhívásra reagált a mandiner múlt pénteken. Az egyiket a Greenpeace, a másikat a Lázadás a kihalás ellen (vagy Kihalás elleni lázadók, vagy Kihaláslázadás – könyörgöm, valaki fordítsa már le frappánsan az Extinction Rebellion nevű brit környezetvédelmi mozgalom nevét) tette közzé.  A Greenpeace aláírásgyűjtő levélkampánya hatékonyabb politikai döntéseket követel, a Lázadás… pedig új elnevezések használatát kéri az újságíróktól.

Nos, ami a Greenpeace aláírásgyűjtését illeti, se hívő, se konzervatív emberként sem találok benne kifogásolni valót. Úgy tudom, hogy a törvényeket északatlanticivilizációszerte túlnyomó részben továbbra is a parlamentekben hozatjuk az általunk bejuttatott képviselőinkkel. A színpadnak a szemünk számára látható részén ők hozzák a döntéseket. A kulisszák mögött pedig egyezkednek, paktumokat kötnek, alkudoznak, felébe kerekednek, vagy alászorulnak az ilyen-olyan érdekeknek. De abba az irányba haladnak – legalábbis úgy tűnik –, amerre a közvélemény súlypontját vélik.

Zöldhullám

„A hazai újbaloldal jobboldalról alkotott képe nagyjából az amerikai technokrata wallstreetiánus üzleti életből és annak a Republikánus Párttal való összefonódásából táplálkozik. Erről írta-mondta azt John Lukacs, hogy ha ez a konzervativizmus, akkor ő inkább reakciós, mert a technikai fejlődésben ennyire hívő, a természetvédelmet lebecsülő „konzervatívokból” nem kér. Ellenben igen kedvelte a baloldali-déli agrárius Wendell Berryt. És még a reagani jobboldali koalíciónak is része volt nem csak az északi városi üzleti elit, hanem a déli agrárvilág is… A zöld gondolat konzervatív változatának tehát szerves részét kell alkotnia a jobboldali politikának… és ezért furcsa, ha a jobboldal lemond róla.”

Szilvay Gergely: Nem mondhat le a jobboldal a környezetvédelem ügyéről (mandiner, 2019. június 29.)

Klímavétó

–  Sokakat szíven ütött, hogy a visegrádi országok blokkolták a 2050-es zéró emissziós klímacélt a legutóbbi uniós csúcson, arra hivatkozva, hogy nincsenek kidolgozva a vállalás kompenzációs feltételei. Többen úgy látják, mindenre van pénz, csak a jövő védelmére nem. Ön szerint mekkora mozgástere van a kisebb országoknak?
– Azt remélem, hogy ez még nem a játszma vége. Nagyon bízom benne, hogy Magyarország akár még a klímavédelem élére is állhat bizonyos tekintetben. Abban, hogy nem vállaltunk most 2050-re kibocsátásmentességet, szerepet játszhatott az Unión belüli helyezkedés – ez már politika, nem az én asztalom. De szerepet játszhatott az is, hogy a magyar választók még nem várják el a politikától, hogy radikális lépéseket tegyen az éghajlatváltozás ügyében.

Ürge-Vorsatz Diána klímakutató: „Az ember fel sem fogja, sok kicsi milyen sokra megy” – László Dóra, képmás.hu, 2019. június 27.

Csípnek, szúrnak, marnak

A tudományos élet képviselői, a természetvédők és a méhészek vállvetve támadják az állami szúnyoggyérítés több évtizedes gyakorlatát a lakott területek felett levegőbe permetezett idegméreg miatt. Ők a több embert és szakértelmet igénylő, szelektív biológiai irtás bevezetését szorgalmazzák. Kérdés, hogy ez valódi alternatívát jelent-e.

Bertók T. László: Elefánt a porcelánboltban? – Magyar Nemzet, 2019. június 15. szombat

Mai nappal kezdődik a vakáció, számos iskolában bátorítják majd a tanévzárókon az igazgatók a diákokat arra, hogy a kockulás helyett lehetőség szerint minél több időt töltsenek majd a szabadban. Igen ám, de ott már elkezdődött szúnyoginvázió. Ha nem permeteznek, az a baj, ha meg permeteznek…

…akkor nem mindegy, hogyan. Erről olvasható egy alapos munka a tegnapelőtti Magyar Nemzetben. Bertók T. László újságíró rendesen utánajárt a témának és minden szóba jöhető érintettet kifaggatott. Mi a probléma?

Zöldebb kék bolygót!

A felmelegedés a norvég és svéd gazdaságot harmadával növelte, a szudáni vagy indiai gazdaság méretét viszont épp ennyivel csökkentette – miközben az üvegházhatású gázok kibocsátói jelentős részben a fejlett országok voltak.

makronóm.mandiner, 2019. május 29.

Hacsak lehet, kerülöm a konfliktusokat. Ez szerintem nem egy kimondottan szerencsés lelkészi attitűd. Tessék: már a megfogalmazás is árulkodó. Szóval ez egyszerűen egy elég komoly kockázati tényező. Lásd az egyszeri rabbi/bíró történetét a két haragossal és a saját feleségével. Sok emberi konfliktust nem értek azok közül, amik körülvesznek, és természetüknél fogva ezeknek jó részét nem is akarom megérteni. És sok olyan közéleti téma is van, aminek egyszerűen nem értem az átpolitizáltságát.

A tegnapi poszt nem az első volt abban a sorban, ami egy keresztyén közéleti blog politikamentességének lehetetlenségéről látott napvilágot itt, a reposzton. Meggyőződésem, hogy ügyek és események vannak, aminek a politikai kontextusától el lehet, vagy éppen, hogy el kell vonatkoztatni – még azzal együtt is, hogy egy konkrét esetben képviselt nézőpont akarva-akaratlanul a pártpolitikai lövészárkok egyikébe vagy másikába hajítják a megszólalót.

Terror a Balatonon

„Mint arról a hirbalaton.hu többször hírt adott, a balatoni nádas nem csak az állatok élőhelye miatt fontos. Létkérdés a tó 235 km-es partvonalán még meglévő közel 12 négyzetkilométernyi nádterület megőrzése, hiszen a jelentősége sokszorosan meghaladja a területi arányát. Biológiai, ökológiai szempontból nélkülözhetetlen, mivel fontos szerepe van a tavi anyagforgalomban, energiaáramlásban és a vízminőség-védelemben is – állapította meg több kutatás is.”

Védett nádast irottak az épülő balatoni villaparknál (index.hu) - hirbalaton.hu (2019. március 5.)

„Képzeljük el, hogy minden egyes nádszál olyan, mint egy lakótelep. Tehát különböző szinteken különböző lakók vannak. Az üledéken van egyfajta lakó, a nádszálon vannak másfajta lakók, és a nádszál víz feletti részén is laknak a madaraktól egészen a vírusokig…” Jó, jó, ha a vírusok helyett mondjuk katicabogarakat mond Tóth Viktor tudományos főmunkatárs, akkor még jobban megértjük, miért annyira fontos a balatoni nádasok védelme, és nem rögtön a gonosz kis láthatatlan bigyókra asszociálunk, amitől orrot kell fújni.

nem vetnek, nem aratnak

„A dél-európai, közel-keleti és észak-afrikai vadászatnak és befogásnak évente átlagosan huszonötmillió madár esik áldozatul, de a monokultúrás mezőgazdaság és a klímaváltozás jóval nagyobb pusztítást végez az állományokban - írta a Magyar Hírlap.”

Dezső András, index.hu: Vészesen fogy a madárpopuláció, 2019. március 18.

 

Dezső András a Magyar Hírlap ma hajnali lapszemléjekor akadt rá a Magyar Madártani Egyesület szóvivőjével készült interjúra. Az elmúlt napokban több helyen is tudósítottak észak-afrikai gólyavadászatokról. Orbán Zoltán szóvivő elmondta, hogy még mielőtt pálcát törnénk a gólyavadászok, vagy akár a fecskét ebédelő libanoniak felett, vessünk számot azzal, hogy hazánkban a mezőgazdaság vegyszerhasználata, vagy a fecskefészkek tömeges leverése vagy költőhelyük ipari méretű pusztítása mekkora károkat okoz.

Ne kérj szatyrot!

Várhatóan szeptember végén hozzák nyilvánosságra azt a jogszabálytervezetet, amelytől a forgalmazott műanyag zacskók jelentős csökkenését várja az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); a szaktárca hosszú távon a műanyag zacskók forgalmazásának teljes tiltását tervezi.
Magyarország is a műanyag zacskók betiltását tervezi, és emelkedő termékdíjakat – greenfo/MTI, 2018. szeptember 16.

 

Néhány éve már nem hallani a „Ne kérj szatyrot!” kampányokról. Helyette sokkal többet az óceánokon úszó szemétszigetekről. Újabban pedig a hazai vizeink (természetes és palackozott) műanyag szennyezettségéről jönnek ijesztő adatok. Egyrészt a szemmel látható pet palack hegyekről, (lásd például: Tiszai PET Kupa) másrészt a szabad szem elől szemérmesen elbújó méretű részecskékről.

Az 1970-es években kezdték el vizsgálni a Nap ultraibolya hatására apró részekre bomló műanyag darabkákat. Az 5 mm-nél kisebbre aprózódott kis izéket mikroműanyagnak nevezzük. Kockázatuk épp méretükben rejlik. Olyanok, mint a legújabb dízel motorokból kikerülő porszemcsék. Minél kisebbek, annál veszélyesebbek az élő szervezetekre. Egyrészt a bennük lévő adalékanyagok miatt, másrészt azért, mert a vízben számos szennyezőanyagot képesek megkötni.

Késő

A DDT (diklór-difenil-triklóretán) olyan rovarölőszer, amelynek igencsak rossz híre van világszerte súlyos egészségkárosító, tumorkeltő hatása miatt. Be is tiltották már évtizedekkel ezelőtt, de az MTI híré alapján úgy tűnik, még a közelmúltban is ki tudták mutatni finn kismamák vérében, ráadásul a rákon kívül az autizmus kockázatát is megnövelheti.

mandiner.hu 2018. augusztus 18.

Általános iskolai földrajzórán az egyik vegyszeres példa a DDT (diklór-difenil-triklóretán) nevű rovarölő szer volt. Egy friss (augusztus 16.) hír szerint viszont ennek nyomait (a szer egyik, DDE nevű bomlásterméke) még ma is ki tudták mutatni finn kismamák vérében. Ráadásul egyelőre úgy fest, hogy a kismamák vérében mért rovarölő szer szintje és az autizmussal világra jött újszülöttek között is kapcsolatot találtak. Bár a hivatkozott MTI forrás (American Journal of Psichiatry) hangsúlyozza, hogy ez utóbbi, nevezetesen, hogy az anya szervezetébe került DDT növeli a magzatban az autizmus kialakulásának kockázatát, további alapos vizsgálatok tárgya, a tény, hogy egy bizonyítottan veszélyes és ezért évtizedekkel ezelőtt betiltott vegyszer nyomai a mai napig kimutathatóak sokkoló.