A Titanic pusztulásának leghíresebb legendája, hogy a hajó zenekara a fedélzeten kitörő pánik ellenére, az utolsó pillanatig játszott. Ezt több túlélő egymástól független beszámolója is megerősíti (a nyolctagú zenekarnak minden tagja odaveszett a katasztrófában). A vita inkább azon áll, hogy mi volt az utolsó szám a süllyedés előtt.

Tényleg végig játszottak a zenészek? - Index

Mint láttuk, a Titanic elsüllyedése még száz év múltán is téma. A mai reflexiók közül nem egy rámutat, hogy a történetre legendák és mítoszok épültek, s a filmes feldolgozások is tele vannak csúsztatásokkal. Teljesen mindegy. A Titanic a huszadik század egyik legnagyobb hatású metaforájává vált a halállal szembesülő ember Istenre utaltságáról. A máig tartó hatás valószínűleg annak tulajdonítható, hogy a megrendítő történet még át tudja törni a mai nyugati technológiai kultúrában transzcendentális öntudatát vesztett, eltompult ember ingerküszöbét.

Van remény, ha mindnyájan összefogunk, és akarjuk! A gyűlölködés, az antiszemita, a rasszista beszéd és cselekvés mindig mérgező. Mindegy, hogy ki teszi vagy mondja ezt, és mindegy, hogy miért, milyen okból vagy milyen célból – mindig elfogadhatatlan. 

Erdő Péter esztergom-budapesti érsek beszéde az Élet Menetén - Szombat

Az emléknap mindenekfelett az áldozatokra tekint. Ők azok, akiket egy tébolyodott korban puskatussal hajtottak halálba ezer rémség eszközével, miközben Európa és Magyarország legjobbjain néma dzsinn uralkodott, a tehetetlenség démona. A holokauszt-emléknapon minden alkalommal ártatlanok százezreiről - millióiról emlékezünk, s nemcsak azért, mert érdemlik, hanem mert kötelességünk is. Ők voltak azok, akikről aljas hazugságokkal elhitették, hogy nélkülük könnyebb lesz a világ sora. Ők voltak azok, akiken diktatúrák demonstrálták, hogy bármin és bárkin keresztülgázolhatnak. Ők lettek a mások, mikor egy őrült világ, parancsszóra vagy anélkül, a mások elpusztítása árán akart önmagán felülkerekedni. Minden elveszített életidő a mi életünket kurtítja, minden elveszített élet a mi veszteségünk is, minden életfosztás a mi megrablásunk is, minden halál a mi halálunk is.

Bogárdi Szabó István református püspök beszéde a Holokauszt emléknapján - Jobbklikk - Facebook

Nem az én gyászom. Ebben a gyalázatos vérontásban nekem senkim nem lett oda. De ez nem teszi könnyebbé a dolgot, a megrendülésemet, a tehetetlenségemet. Ezért nem merek közellépni a gyászolókhoz, mert félek, megsértek valami fontosat, belsőt - legyen bármilyen jó szándékom is.

Nem az én bűnöm. Nem vállalom a közösséget azokkal, akik részt vettek benne, és dühös vagyok azokra, akik ma hasonlóról beszélnek. Ahogy tisztelem azokat, akik életük kockáztatása által is segítettek, és csak reménykedni tudok, hogy nekem lett volna hozzá erőm és bátorságom. Parancsom igen, az Istentől, akiben hiszek.

Ami az enyém, a fájdalom, az megy távolról is, nem sértve a gyászt, de tanulva az együttérzést.

Méhek taroltak a brazil bajnokin

A Bahía állambeli bajnokságban lejátszott Fluminense de Feira–Juazeirense meccset kívülről szemlélve vicces támadás miatt kellett egy időre megszaktani. Ha ott lettünk volna, nem nevetnénk, az tuti.
Szempillantás alatt mindenki elvágódott, pár szurkoló egy hatalmas transzparens alá menekült a méhraj elől. Volt viszont pár drukker, aki nem zavartatta magát, a felvételen látható rövidgatyás, kék mezes fiatalember nem is nagyon érti, minek bújkálnak a többiek. Ha nem csak az események alá kevert zenét hallanánk, hanem a zümmögést is, félnénk.
Amikor a veszély elhárult, folytatták a meccset, amit a Fluminense nyert 1-0-ra.  http://sportgeza.hu mehek taroltak a brazil bajnokin

Valóban furcsa a fekvő focista. Fogalmam sincs miért fekszenek. Életszerűtlen, idegen. Mint egy rossz álom. Fel sem lehet fogni, hogy mi történik. Az oka nem is látható. Csak a következmény. Fekszenek feszülten és várnak. Némán fekszenek.

Már öt órája tartott a Magyar Napló és a közrádió szervezésében megtartott költészetnapi Versmaraton, mire a Thália Színházhoz értem; a 12 órás rendezvényen közel száz költő olvasta fel Az év versei antológiában publikált műveit. A nagy volumenű program alapján komolyabb érdeklődésre számítottam, kígyózó sorok helyett azonban csak egy megviselt külsejű férfi állt a bejárat előtt, s ő is egy bőrövet próbált rám sózni.

Koncz Tamás: Monoton maraton – Kortárs online

Van valami mélységesen kedves, hogy április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük a költészet napját. Versszeretők generációi számára vált életműve egy fontos állomássá, általa ébredtek rá a költészet nagyszerűségére. Attilának szólítjuk, és tudjuk, ő az egyetlen, akit keresztneve alapján is beazoníthatunk. Szerdán, a költészet napján egy rendezvényen voltam, ahová mindenki vihetett magával verset felolvasni, elmondani, előadni. Amikor megláttam a Kései siratót szavaló úriember kezében az ötvenes években megjelent fekete, puha bőrkötésű kötetet, megmelegedett a szívem tája, hiszen az enyém is – az első – ilyen volt. Ma is tudom, hol vannak benne legkedvesebb verseim.

"Egy körüzenetben figyelmeztettem a munkatársaimat, hogy nyilvános felületeken és fórumokon ne politizáljanak, mert az szerintem nem illik egy közszolgálati újságíróhoz" - nyilatkozta a hvg.hu-nak Belénessy Csaba, az MTI vezérigazgatója, miért figyelmeztette kollégáit. ‎"Nyomatékosan felhívom a Tisztelt MTI-munkatársak figyelmét, hogy nyilvános felületeken és fórumokon ne politizáljanak! A Facebookon sem" – ezt a Belénessy jegyezte körlevelet kapta meg a múlt héten a távirati iroda összes dolgozója.

Eltiltották a politikai kommentektől az MTI-dolgozókat - hvg.hu

A "pörköltírás nagymestere", Örkény, most lett volna száz éves. Ha megérte volna, biztosra veszem, ír egy egypercest a fenti jelenségről. 

Zabálhatjuk a sonkát és a vele főtt tojást, és aztán keresgélhetjük a nyuszi csokitojásait sötétedésig anélkül, hogy egy pillanatig is komolyan kellene vennünk az ősrégi, és amúgy is korhatáros horrormeséket.

Tóta W. Árpád: Gyűjtsd a tojást, ne imádkozz! - hvg.hu

Csonkahét van. Már akinek. Szűkített értelemben mindenkinek: hívőnek, ateistának, azoknak, akik élvezik annak ajándékát, amit egy Jézus Krisztus nevű egyénhez kötnek, a húsvét ünnepét, és annak második napját. De mégse mindenkinek, merthogy nem tud ünneppé válni ez a nap.

A brazíliai Rio de Janeiróban áll a világ tán legismertebb óriási Krisztus-szobra. 2010 óta már Lengyelországban büszkélkedhet a legmagasabb Jézus-ábrázolással, de Kelet-Timortól kezdve Vietnámon át Szíriáig mindenhol találkozhat az ember hatalmas szobrokkal a bíbliai megváltóról.

Jézus feltámadt - óriás Krisztus-szobrok Riótól Szíriáig - origo.hu

Lelkemben a húsvéti örömmel, testemben a nagyheti és húsvéti istentiszteletek, az állandó „készenlét és menetelés” fáradságával, agyamban pedig egy kis zsibbadtsággal ültem le a gép elé reposztot írni. Csak valami 'lightos" témát kéne keresni. Óriás Jézus-szobrok a nagyvilágban, no, ez olyan kikapcsoló, húsvéti levezetőnek tűnik. Elkezdtem nézegetni a képeket: Brazília, Indonézia, Olaszország, Vietnam, Mexikó, Spanyolország, Szíria, Peru, Portugália, Kelet-Timor, Lengyelország és Farkaslaka.

3 dolog lepett meg/indított el gondolatot bennem a listát elnézve:

A klímaváltozás elleni hagyományos módszerek, mint a kormányok programjai, egyének életmódváltozása, nem hozott eredményt. A radikálisabb tervek, mint a kén pumpálása az atmoszférába, túl kockázatosak. Most egy harmadik távlati lehetőséget talált ki három tudós, hogy az emberiség túlélje a felmelegedés okozta változásokat: saját magunkat változtassuk meg.

Jön a klímaváltozás, tervezzük át az embert - Index

A Krisztus feltámadásában adott perspektíva az egyetlen, ahonnan az emberi lét egésze belátható és értelmezhető. Számomra nincs más vigasztalás.

Mondhatni persze erre, hogy ez is csak egy hipotézis, hiszen semmiféle „tudományos bizonyíték” nincs arra, hogy a húsvéti üzenet az ember végérvényes jövőjéről igaz lenne.

Csakhogy ez a ma tudományosnak, azaz igaznak elfogadott ítélet sem több hipotézisnél, amely arra az előítéletre épül, hogy csak annyi tudható, amennyi a természettudomány mai eszközeivel bizonyítható. Magyarán, ami az emberi lét egészét illeti: semmi sem.

Egy ausztrál nővér, miközben halálos betegeket ápolt, feljegyezete, mit bánnak meg halálos ágyukon. A leggyakoribb haldoklói megbánásokról könyv is készült, néhányat pedig a Guardian is lehozott. ... Elgondolkodtató az is, hogy amikor megkérdezte betegeit, mit bántak meg addigi életükben, szinte ugyanazok a mondatok hagzottak el. Mint például az, hogy bárcsak kevesebbet dolgoztak volna, vagy jobban kifejezték volna érzéseiket. Íme, az öt leggyakoribb megbánás, miközben eljátszhatunk a gondolattal, mi mit bánnák meg, ha ez lenne életünk utolsó napja. 

Öt dolog, amit megbánunk halálunk előtt - HVG.hu

Mondatok az út végéről, onnan, ahonnan már minden látszik, onnan, ahonnan már nem lehet visszafordulni. Épp ezért ki lehet mondani, még ha későnek tűnik is, már nincs következmény, csak a belátás marad, a búcsú a többiektől, és attól az úttól, amit bejárt az embert. Én nem jártam még arra, csak elképzelni tudom.

Öt mondat, öt téma, ami statisztikailag a leggyakoribb a haldoklók szájából. 
"Bárcsak lett volna bátorságom a saját életemet élni, és nem azt, amit mások elvártak tőlem."
"Bárcsak ne dolgoztam volna olyan sokat."
"Bárcsak lett volna bátorságom kimutatni az érzelmeimet."
"Bárcsak szorosabb kapcsolatot ápoltam volna barátaimmal."
"Bárcsak boldogabb lettem volna."
Nem okoznak meglepetést ezek a sorok, ami itt húzódik, a mondatok mögött, az az egész élet problémája, a különbség annyi, hogy amikor már nem tudunk semmit tenni, akkor jön a vallomás. Nem jól megélt kapcsolatok, rosszul berendezett élet, boldogtalanság - mindez az életünket mutatja, még ha végén fogalmazódik is meg. Ezt kellett. Volna.