Az ország nagyobbik része kereszténynek vallja magát, körülbelül 5,5 millió ez a szám. Mégis az országban idén rekordot döntött az idegengyűlölet. Már nem is próbálom megérteni, hogyan fér össze a szeretetre és elfogadásra épülő igaz hit, a gyűlölettel, de úgy tűnik igen jól megvannak kéz a kézben kis hazánkban. A pápa, aki a legfőbb egyházi vezető, azt mondja, hogy légy emberséges, tárd ki a kapukat, mert pokolra kerülsz, ha nem teszed. Akkor a magyar keresztény egyházak miért gyűlölnek?! Nem vagyok se megkeresztelve, se hívő nem vagyok, de lehet, hogy most közelebb érzem magamhoz a pápát, mint amennyire ők valaha is érezték.

(...)

Egymás között sem jeleskedünk elfogadás és segítségnyújtás tekintetében sokszor, erre még rátesznek egy lapáttal. Ahelyett, hogy a jobb felünket erősítenék. Ez az a rombolás, amit sosem fogok ennek a kormánynak megbocsátani. A lopott pénzek egy dolog, de mikor a néplélekben tesznek kárt, az ország szívét mérgezik. A magyar keresztény egyházak pedig asszisztálnak ehhez, szégyenteljes, de egyre inkább elkeserítő módon, meghazudtolva és kicsúfolva azokat a jó, pozitív és előremutató gondolatokat is, amik megtalálhatóak és megfontolandóak a keresztény tanításokban. Erre nincs mentség, nem lehet mentség a nagy keresztény egyházak állami támogatástól való függése sem, mert nem mutathat senki úgy példát, hogy pénzért adja el a lelkét. Annyira maradtak keresztény szellemi vezetők mára ők, amennyire Orbán Viktor nemzetegyesítő államférfi, bár ő soha nem is volt az.

Rády Magdolna: Keresztény néplélek? - index.hu

Rády Magdolna írása egy szép, humanista hevületű írás, de az a baj vele, hogy miközben fel van háborodva azon, hogy az országban tombol az idegengyűlölet, eléggé indulatosan nekimegy szinte az egész magyarországi kereszténységnek. Azt feltételezi, hogy az a keresztény, aki nemmel szavaz, gyűlöletből teszi, s ezzel támogatja a kormány gyűlöletkampányát. Azt természetesen nem érti, hogy miként is fér össze a kereszténység a gyűlölettel (sehogyan sem), s ezért aztán nem marad más magyarázata, mint az egyházak anyagi függősége a kormánytól. Nem is foglalkoznék az írással, ha nem látnék itt eléggé tisztán körvonalazódni egy gondolkodástípust, amely arra keresi a választ, hogy a hazai kereszténység jelentős része miért „idegengyűlölő”. Én elhiszem Rády Magdolna jóindulatát. Ő és a hozzá hasonlóan gondolkodók pedig higgyék el, hogy nem mindenki idegengyűlölő, aki nemmel szavaz. Valamint az sem igaz, hogy a magyar keresztény egyházak egyes vezetői azért „asszisztálnak” a „gyűlöletszításhoz”, mert anyagilag ki vannak szolgáltatva. Vegyük sorra.

A 2008-ban és 2012-ben aranyérmet szerző Sors Tamás, valamint a 14 éves Konkoly Zsófia bronzérmet nyert a riói paralimpia csütörtöki versenynapján 100 méteres pillangóúszásban. Unyancsak a harmadik helyen végzett a Krajnyák Zsuzsanna, Dani Gyöngyi, Veres Amarilla alkotta kerekesszékes vívócsapatunk a női párbajtőrcsapatok versenyében.

Paralimpia: Sors és Konkoly is bronzérmet nyert 100 pillangón - nemzetisport.hu

Tisztelettel és ámulattal, de mindenekelőtt a legnagyobb büszkeséggel kísérem figyelemmel szemem sarkából paralimpiai csapatunk helytállását. Amint korábban már megvallottam, nem vagyok igazán sportember, nem rajongok egyetlen területet sem, a mozgásválfajok nálam kimerülnek a teregetés, lakásrendezés, iskolába rohanás és egyéb mindennapos mozdulatsorokban. Azonban becsülöm, aki ennél többet, sőt klasszisokkal többet jobban csinál. Úgy, ahogy az eddig 14 érmet gyűjtő paralimpiai bajnokok. Ők mostanában a szívem hősei. Csonka-bonkán, de a legteljesebb akarattal, kitartással és összpontosítással mutatják meg, hogy mire képes az elszántság.

Ma reggelig 6 ezüstérem és 8 bronzérem került fel dicsőségfalunkra. Reménykedem még aranyban, de ha nem "pottyan", hát az sem baj, mert fénylenek a mieink így is.

Néhány kelet-ázsiai ország mellett Japán az elsők között van a kimagasló oktatási rendszerrel rendelkezők listáján.
Tavaly Japán a világranglista 4. helyét foglalta el, mely az OECD PISA kutatásán alapul, s amelyben a tanulók matematika és környezetismeret tudását mérik fel.
Svédország ugyanezen kutatás alapján a 35. helyre került. De mi a titka ennek a magas helyezésnek. A válasz az oktatási rendszerben van. ...A tanulók takarítják a tantermeket, a folyosókat és a wc-t. Fiatalon megtanulnak együtt dolgozni és a másiknak segíteni. Ezáltal megtanulják a saját és mások munkáját értékelni. Emellett a tanulók nem fognak semmit összekoszolni vagy megrongálni, mert utána nekik kell majd mindent rendbe tenniük.  

Ezért Japán a világ egyik legjobban képzett országa  csodalatos.co

Welles Crowther testét hat hónappal a torony összeomlása után, az egyik lépcsőházban, tűzoltók mellett találták meg a romok között, valószínűsíthetően épp újabb túlélőkért mentek fel a toronyba. A National September 11 Memorial Museum 2014-es megnyitóján Barack Obama külön megemlékezett Crowther hősiességéről.

Hétköznapi hősök – index.hu

Az amerikaiaknak ground zero szeptember 11. A modernkori történelmükben először érezhették meg, hogy nem csak támadhatóak, hanem sérülékenyek. Igazából az USA történetében az első olyan alkalom, amikor kívülről jött hatalom megtámadta őket. Zavarba hozta és elbizonytalanította. Ráadásul ez a hatalom arctalan volt. Később arcokat, megbízókat kerestek és találtak a történésekhez. De bebizonyosodott, hogy minden csak ürügy volt, és a vélt elégtétel lángba borította kelet néhány országát.

A norvégok mindenfélék, mindenben és semmiben is hisznek – többek között ezekről beszélt egy kerti partin elmondott beszédében V. Harald norvég király, aki látványosan kiállt a melegek és a bevándorlók mellett is.

A norvég király beszédénél nincs politikailag korrektebb - mandiner.hu

Mielőtt még legyintenénk, és drága jó Knézy Jenőnek a sidney-i olimpián elhangzott mondatát idéznénk Harald király szavaival kapcsolatban („ez jó, ezt tedd el valami humorosba”), nem árt figyelembe venni, hogy az összetákolt, kissé nevetséges és suta beszéd kiválóan összefoglalta azt a gondolkodásmódot, amelyet a mai nyugati világ véleményformálói és az őket támogató gazdasági érdekcsoportok elvárnak és erőszakkal terjesztenek. Végső soron teljesen mindegy, hogy a norvég király, a kanadai miniszterelnök vagy esetleg valamely felekezet főpapja ír, mond, állít hasonlót, őket ünnepelni kell, hiszen ők azok, akik modern, felvilágosult módon gondolkodnak, akik vallásukat, hitüket méltó módon képviselik. Ennek ellenére talán egyre nyilvánvalóbbá válik: a „mindenben és semmiben” világa, a „mindenfélék vagyunk” világa egyre kevésbé működik. 

Azóta egyaránt otthon vagyok a szőlőhegy nyári csendjében és a főváros nyüzsgő forgatagában.
Otthon – reformatus.hu

Ha már szót ejtettem nénéimről, adassék igazság a másik oldalnak is, szóljak hát bátyáimról is. Annál is inkább, mert őket is elérte a modernkori társadalom nyavalyája, hogy korábban köti kévébe életüket a nagy Arató, mint asszonyaikét.

Többet érsz, mint egy személyi szám,
Matek doga, évvégi bizonyítvány.
Többet érsz, mint egy gyerek, egy felnőtt, egy öreg,
Egy születésnapi köszöntő szöveg.

Több, mint egy kereszt vagy családi név,
Az Isten is csodálva, szeretve néz,
De ha elvesztjük egymást: bolyongva élsz.

Nem kell, hogy járj
Tó vízén, a kereszten megfeszülj,
Nem kell a vízből bort csinálj!
Mit mondjak még!?

Kowalsky meg a Vega - zeneszoveg.hu

Nem a tanácstalanság, nem is az alkotói válság szülte bennem ezt a kérdést, hanem ez az általam a múlt héten először hallott Kowalsky meg a Vega-dal... Rögtön bele is mászott a fülembe, szívembe, s mint egy kamasz, meg is hallgattam vagy 10X a Youtube-on... (Meg aztán beleolvasgattam ennek a Kowalsky Balázs Gyula nevű dalszerző más szövegeibe is.) Javaslom, hallgassátok meg ezt a slágert, aztán – ha van  kedvetek – olvassátok el azt a néhány kósza gondolatot, ami nekem eszembe jutott...

Oriana Fallaci a Harag-trilógia második kötetében még tovább megy, ítéletet hoz Európa felett, amely véleménye szerint már nem is Európa, hanem Eurábia, az iszlám egyik gyarmata.

Könyves Blog: Oriana Fallaci: Európa az iszlám egyik gyarmata - index.hu

Júniusban megjelent Oriana Fallaci Harag-trilógiájának második kötete, a 2004 (!) - ben kiadott La forza della ragione magyarul is,  Az értelem ereje címmel, Földváry Katalin fordításában, a Művelt Nép Könyvkiadó gondozásában. A trilógia első kötete, a La rabbia e l’orgoglio 2001-ben jelent meg, s a magyar olvasó A harag és a büszkeség című kötettel 2003-ban ismerkedhetett meg. A harmadik kötet, a L’Apocalisse még nem jelent meg magyarul.

A első kötet előszavában ezt írja Fallaci (az idézetet a magyar szöveg második, javított kiadásából vettem) : „ Nos, amikor bejelentették, ennek a könyvnek a kiadását, Howard Gotlieb professzor a Boston Universityről  (...) felhívott és megkérdezte: »Melyik kategóriába kerüljön A harag és a büszkeség?« »Nem tudom«, feleltem. (...) Aztán átgondoltam a dolgot. Visszahívtam és azt mondtam: »Nevezzük prédikációnak.« (Ez a megfelelő meghatározás, mert valóban, ami következik, az egy prédikáció. Levélnek indult, amelyet a főszerkesztő kért tőlem arról a háborúról, amelyet Allah fiai hirdettek a Nyugat ellen, és mialatt írtam, prédikáció lett belőle.) Miután megjelent Olaszországban, Gotlieb professzor ismét felhívott és megkérdezte: »Hogyan fogadták az olaszok?« »Nem tudom« válaszoltam, hozzátéve, hogy …egy prédikációt nem a taps vagy a hurrogások ítélik meg, hanem az elért eredmény. Így aztán hosszú időnek kell eltelnie, mielőtt megtudom, milyen eredményt értem el. Nagyon hosszúnak. »Nem várhatjuk el, hogy az én haragom és büszkeségem hirtelen felébressze azokat, akik alszanak, Gotlieb professzor. Ami azt illeti, nem is vagyok benne biztos, hogy valaha is felébrednek«."

Beég most a kollektív tudatunkba, hogy vigyázni kell a kitüntetésekkel. Annyit tudunk, hogy minden kitüntetés lehet "gáz", és most túlérzékennyé, túl óvatossá válunk. Több a baj velük, így hát jobb is, ha nem kap ilyet az ember.

A Bayer Zsolt kiváltotta vircsaft szép lassan márnem is róla szól - 24.hu

Bayer Zsolt kitüntetést kapott. Nem is akármilyet: a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét! Lassan két hete gyűrűzik tovább hol lassabban, hol gyorsabban ez az ügy, és már a wikipédia részét is képezi. Megérdemelte-e vagy sem? Helyes vagy vérlázító éppen neki adni a lovagkeresztet? Kiknek tetsző vagy visszás az ő kitüntetése? Hadd ne részletezzem ezeket! Talán most még az sem érdekes, hogy kik és miért álltak a "visszaadom az enyémet" sorba.

Az életben előfordulnak szimpatikus vagy bosszantó, inspiráló vagy letaglózó, sőt megnyugtató vagy felháborító események. Saját eszközeinkkel talán időnként még meg is próbálunk helyzeteket vagy egyeseket befolyásolni, esetleg közvéleményt formálni, netalán nyomást gyakorolni. Nem-nem, nem felnőtt játék ez, hiszen jól (?) működik már az óvodában is a "kit veszünk be a csapatba" - stílus, aminek az a leggyengébb pontja, ha az óvó néni miatt kell valakit befogadni. Vagy legalább is úgy tenni, mintha bevettük volna.