A Marvel Studios Fekete Párduc című új filmjének hőse T'Challa, aki apja halálát követően hazatér az elszigetelt, ám technológiailag fejlett afrikai országba, Wakanda királyságába, hogy elfoglalja az őt megillető helyet a trónon.

Fekete Párduc - port.hu

Szóval van ez a művészeti irányzat, az afrofuturizmus. 1993-ban egy kerekasztal beszélgetésben felvetődött a kérdés, hogy az afroamerikai közösségnek miért nincsenek science-fiction művei. A szót először Mark Dery használta egy 1994-es, Black to the future c. esszéjében.

„Képes-e egy olyan közösség, melynek a múltját szándékosan kiradírozták… lehetséges jövőképeket alkotni magának?” – Egy olyan művészeti irányról van szó, amely nem egyszerűen fekete bőrű szereplőket pakol az űrhajókba, hanem az afrikai kulturális gyökereket, a fekete identitást helyezi jövőbeli díszletek közé.

Bár az afrofuturizmus mintha leggyakrabban a tudományos-fantasztikus műfaj színes bőrű alzsánere lenne, a mozi mellett a zene és más művészeti ágak is egyre bátrabban kirándulnak ebbe az irányba. A wikin már összegyűjtve megtalálható ez ebbe a kategóriába sorolható filmek jegyzéke.

A fő problémát én abban látom, hogy mindent teljességgel behálóz a történelemszemléletünk kurucos-protestáns ihletettsége, és ebből a szemszögből akarunk megérteni bármilyen hagyományt is.

"A jakobinusoktól ered mindaz, ami tönkretette a világot, a kommunizmus, a nácizmus és a liberalizmus" - Trombitás Kristóffal, a Mandiner és az Echo TV munkatársával készített interjú a Pesti Srácok.hu oldalon

Hát, a fő problémát én meg abban látom, hogy nem győzött teljesen az ellenreformáció. Teljesen mindegy, hogy római katolikus bloggerrel, vagy Rómában tanító jezsuita teológiai professzorral készített interjúk jönnek elém, vagy én vagyok paranoiás, vagy csak ezek a szövegek találnak el, de mintha lenne valami tikos paktum, hogy szúrjunk már oda ezeknek oldalvást. Rendszeresint. Per tangentem lábjegyzetben by the way.

A mostani botránykő egy többrészes, Trump, Kim és Erdogan című „despota-sorozat” része, amelynek egy másik, ugyancsak a török elnököt ábrázoló darabja 2016-ban már egy, a Kunstverein Langenfeldben tartott kiállításának idő előtti bezárásához vezetett.
Emőd Péter: Az Art Karlsruhén is eltüntetett egy művet a falról a politikai nyomás - artportal.hu

Február végén az Art Karlsruhe vásár egyik kiállítási standjáról hirtelen eltüntettek egy képet. Mit ábrázolt, milyen reakciókat váltott ki, kik tüntették el, miért vagy miért nem? Az egész egy banánnal kezdődött.

Testről és lélekről. Nem fellengző, sablonos témamegjelölés, hanem őszinte vallomás. Egymásra vetítése annak, amit látunk, és amit csupán látni szeretnénk. Mindkettő jelen van ebben a filmben és magában a filmnyelvben, ha olyan érzékenyen és pontosan „fogalmaznak” vele, ahogyan azt Enyedi Ildikó is teszi alkotásaiban.
Bálint Eszter: Lételeme a csoda - reformatus.hu

Enyedi Ildikó filmjéért sokan szorítottunk, mert egy csodálatos film. Az Oscar-jelölés után a reposztban is reagáltunk rá. Ujjongtunk, amikor rábukkantunk egy interjúra, amiben olyan szépen beszél Borbély Alexandra a hitéről. És úgy voltunk akkor vele, hogy bár nagyon örülnénk a díjának, ha esetleg mégsem kapná meg, nem fogunk elszontyolodni. A filmhez ez a díj már nem tud hozzátenni. Az eddigi díjeső után egy Oscar-díj nem hab lett volna a tortán, hanem csak a bonbonmeggy a habon. Ami így talán könnyű vigasztalódásnak tűnhet. De.

Az, hogy az Amerikai Filmakadémia a legjobb külföldi film díjára mást választott, nem változtat a két legfontosabb dolgon: egyrészt ez a film elkészült. Másrészt itthon és világszerte egyaránt menetel. Az Oscar-díj várón Szász János derűlátó nyilatkozatában azt mondta, hogy épp most látta Rómában az egyik moziban a plakátját.

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez?
Szőnyi Szilárd: „Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!” valasz.hu

És tényleg. Miért? Összeszedtünk pár kérdést, ami felmerülhet az aláírási üggyel kapcsolatban. Ha már aláírta, barangoljon tovább a reposzton. De előtte ossza meg. Mert megosztani néha hasznos.
No, akkor lássuk ezt az aláírási kiskátét!
 

1. Jelenleg nincsenek uniós jogszabályok az őshonos kisebbségek védelméről?
Vannak. De amint arra Kugyela Tamás újságíró (itt) rámutat, a jelenlegi szabályozás kizárólag azokra a tagállamokra vonatkozik, ahol azokat elfogadták.

Vincze Loránt az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke felkérte a kezdeményezést támogató magyarországi pártokat, hogy „álljanak be az aláírásgyűjtés mögé, kérjék a magyar állampolgárok támogatását a határon túli magyar közösségek ügyének képviseletére”.
Az Európai Bizottság meggyőzésének eszköze - fuen.org

Bizalmatlan vagyok az aláírásgyűjtésekkel szemben. Személyes adatokat kiadni, politikai elkötelezettséget lobogtatni nem vonzó. De ez most más. A Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés (Minority SafePack) aláírásgyűjtésének célja, hogy az unió területén élő nemzeti kisebbségek számára európai uniós szintű, jogi védelmet érjen el az anyanyelvhasználat, anyanyelvű tanulás és a kollektív jogok területén.

Javítanak vagy rontanak az egyházi iskolák a hátrányos helyzetű gyerekek tanulási esélyein? Ennek a ritkán felvetett dilemmának járt utána elemzésében tanodavezető vendégszerzőnk, Asztalos György.

A 22-es csapdája – őszintén az egyházi iskolákról a Szemlélek.blog.hu-n

Figyelemreméltó, tanulmánnyal felérő vélemény jelent meg a Szemlélek blogon két napja egy tapasztalt tanodavezetőtől. A Szemlélek az index.hu egyik blogja, ezért rendszeresen kerül fel róla cím és lead az anyaoldalra. Asztalos György fenti cikke az alábbi címmel: „Ezért káros a társadalomnak a túl sok egyházi iskola”.

A Testről és lélekről sikeréről, hálaadásról, az ima erejéről beszélgettünk a fiatal színésznővel. Azóta már tudjuk azt is, hogy a Testről és lélekről című magyar film bekerült legjobb öt idegen nyelvű Oscar-esélyes film közé!

Mindennap beszélgetek Istennel - az evangelikus.hu interjúja Borbély Alexandrával

Régebben, amikor a tévékben még teljesen végigjátszották a filmeket, szinte mindegyik nagy amerikai stáblistában találhatott az ember magyar neveket. Gyerekként izgalmas játék volt ez a bogarászás. A hazai filmek stáblistája már nem volt annyira izgalmas.

„A Tordán elfogadott vallásbéke 450. évfordulója és az ökumenikus imahét alkalmából arról kérdeztük a különböző egyházak vezetőit, mit is jelent a vallásbéke és a vallási tolerancia a 21. században.”

Gondolatok a vallási toleranciáról - református.hu

Ökumenikus szempontból is szerencsés vagyok. Eddig olyan római katolikus kollégákat ismertem meg a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyházban és itt, a Dunántúli Református Egyházkerületben szolgálva, akikkel nem volt nehéz sem az imahéten, sem más falusi/városi rendezvényen együttműködni, vagy közös programokat előkészíteni.

Különféle tudományos jelentések szólnak arról, hogy a mostani életvitelünk mellett, ha nem változtat az emberiség az alapvető tevékenységformáin, főleg az energiahasználaton, nagyon gyorsan összeomolhat az emberi civilizáció, hamarabb, mint gondolnánk. A mi nemzedékünk ezt megérheti.

Hetesi Zsolt: Összeomolhat az emberi civilizáció (feol.hu)

Van az a rész Mézga Aladár különös kalandjaiban, amikor Aladár egy 2 dimenziós bolygón keveredik különös kalandokba. A történetnek van egy kis barlanghasonlatos áthallása, igazán remek, érdemes megnézni (24 perc) – akár gyerekek nélkül is.

Sokszor hiányzik egy plusz dimenzió, hogy a teljes képpel tisztában legyünk. 17 évvel ezelőtt hallottam először, hogy a globális felmelegedés egyáltalán nem olyan vészes, ahogyan a környezetvédők sugallják,...

„…azt az emberveszteséget, ami akkor, ott ért bennünket azon a keleti fronton, Magyarország talán máig se tudja, tudta sem pótolni, sem feldolgozni egyértelműen...”

75 éve volt - történelmi-forgácsok.blog.hu

1943. január 12-én indult meg a Vörös Hadsereg offenzívája a Don folyó mellé vezényelt 2. magyar hadsereg vonalai ellen. Egész pontosan egy vonal ellen, mert a 200 km hosszan védendő szakaszon nem volt lehetőség mélységi megerősítésre. Újabban vita bontakozott ki az alakulatok felszereltségi szintje körül, de abban egyetértés van, hogy az nemcsak a némettől, hanem az orosztól is messze elmaradt.

A Dunai Szigetek blog írásának mindig a legjobb pillanatai azok, amikor egy témán dolgozva, a legváratlanabb helyen, villanásszerűen bukkan elő egy régen eltűnt sziget. A villanásszerűt itt szó szerint kell érteni, ugyanis legutóbb éppen Győr-Révfalunál, a Rábca "középső" torkolatával szemben, egy 1959-es légifotón talált sziget egyetlen ismert térképen, vagy városrendezési terven sem szerepel.

Dunai Szigetek

„Nevet keresnek egy eltűnt szigetnek.” – hirdette a kattintásra hívó link, ami a Dunai Szigetek blog fenti bejegyzésére vezet. Ez olyan elégikusan hangzott, hogy muszáj volt kattintani. De a szomorkás hangulat mellett a másik érzés, amit a cím sugall, az izgalommal vegyes reménytelenségé.

Voltak illúzióim. A gyülekezettel, a lelkésszel, egy-egy emberrel kapcsolatban. Aztán csalódtam.

Illúziók - parokia.hu

Farkas József azt írja, hogy pogány dolog úgy nézni az újév elé, hogy amit majd Isten adni szeretne, azt elfogadjuk, a többit pedig majd megpróbáljuk elviselni. Alázatosnak és kegyesnek hangzik, a maga módján elég racionális hozzáállás is, de kilóg a lóláb. Egyrészt mert elég passzív hozzáállást feltételez a részünkről. Egyik oldalon van az én, aki várom, hogy ez vagy az történjen, a másik oldalon pedig Ő, aki a történéseket elindítja. Kicsit olyan ez, mintha a sors, vagy az új esztendő szavakat cserélnénk le Isten nevére, de az alapgondolat maradna: bárcsak jobban bejönne az új, mint az ó, és jobb dolgok történnének velem.