„Elmondta: szilárd meggyőződése, hogy „az EU-nak van jövője”, és elég meglátogatni egy katonai temetőt annak felismeréséhez, hogy mi az alternatíva Európa egyesítésére.” – Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, 2018. december 30. (Mandiner)
 

„A májusi, európai parlamenti választásokon a szavazók segíthetnek biztosítani, hogy az Európai Unió továbbra is a béke, a jólét és a biztonság projektje maradhasson.” – Angela Merkel német kancellár újévi beszéde, 2018. december. 31. (Bloomberg)

Ekkor először a történelemben a Biblia első sorai hangzottak fel egy űrben keringő űrhajóban. Anders a Teremtés könyvének első négy verssorát kezdte szavalni:
"Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet.  A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett a vizek fölött. Akkor ezt mondta Isten: Legyen világosság! És lett világosság. Látta Isten, hogy a világosság jó, elválasztotta tehát Isten a világosságot a sötétségtől."

Nagy Attila Károly: Ötven évvel ezelőtt az Úr szavai szóltak százmilliókhoz az űrből - Index – Ma is tanultam valamit (2018. december 24.)

1968. december 24-én állt Hold körüli pályára az Apollo-8, fedélzetén a három űrhajós: Frank Borman parancsnok, Jim Lovell parancsnokimodul pilóta és Bill Anders holdkomppilóta. Egyik legfontosabb feladatuk az Apollo-11 közelgő holdra szállásához kinézett terület, a Nyugalom Tengerének elnevezett sík placc vizsgálata volt.

Indulatok minden oldalon. Mindegyik fél erővel akarja elérni a célját. Hol van a vitakultúra? Hol van a párbeszéd? Hol vannak az érvek? Hol van az egymásra figyelés? Hol van az európaiság? – Aki ugrál, büszke magyar – skandáljuk oly sokszor. Hát, én most nem ugrálok. Amit érzek, az leginkább szégyen.

Gundel Takács Gábor: Leginkább szégyen, Szemlélek, 2018. december 13.

Gundel Takács Gábor minden szavával egyetértek. Nagyon nem lenne jó, hogy ha a kormánypártok és az ellenzék minden akciójával egyet kellene értenie annak, aki az egyik, vagy a másik oldalhoz tartozik. A képlet nem lehet annyira egyszerű, hogy az enyéim állandóan jó döntéseket hoznak, mert jó irányba húz a szívük, a tieid viszont állandóan rossz irányba vinnének mindent. Azért ez egy meglehetősen lusta alappozíció. Én megtettem, amit kellett, amikor szavaztam, az óra elindult, innentől kezdve négy évig egyetértek mindennel, amit az én képviselőim megszavaznak.

Traian Vuia írta: „20–30 év után arra fogunk ébredni, hogy elbalkánosodunk, miután azt a szép álmot dédelgettük, hogy mi fogjuk majd balkántalanítani Kárpátokon túli testvéreinket”. Betartottak bármit is a Bukarest alatt egyesült tartományoknak tett ígéretekből? Szó sincs róla: a „puszit az orrára, és edd el mindenét” volt az igazi himnusz, amit apró betűkkel írtak, akár a bankok.
Aztán jött a háború, majd a kommunizmus, és a párizsi szelet volt a pótzászlónk, a csirkefarhát pedig a gerincünk.
Eljött 1989 decembere is – és 30 évnyi szabadság után olyan zűrzavarban találtuk magunkat, amire nem volt még példa.
Mi van ma? Semmirekellők, bukott diákok, üresfejűek által vezetett ország.”

Sabin Gherman: 1918-ban nem ebben egyeztünk meg (Háromszék, 2018. szeptember 22.)

Az Országgyűlés 2012. május 21-én nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjának, annak emlékére, hogy 1953-ban ezen a napon léphetett Nyíregyháza-Sóstón ismét magyar földre azon politikai rabok első csoportja, akik túlélték a Gulág borzalmait.

Ma van a Szovjetunióba hurcoltak emléknapja (mandiner.hu, 2018. november 25.)

A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja után vagyunk egy nappal. Hiányérzetem van.

Nem mintha pesszimista lennék, vagy örökké elégedetlenkedve mindig azt keresném, mibe lehet belekötni. Épp ellenkezőleg. Itt a Reposzton is többen lelkendeztünk, amikor idén év elején a Gulág Emlékbizottság támogatásával kijött az Örök tél (rend.: Szász Attila, forg. könyv: Köbli Norbert, fsz: Gera Marina és Csányi Sándor) c. lágerfilm.

A felmérés tehát igazolta azt a sejtést, hogy a 2016 szeptemberében iskolát kezdő generáció tagjainak tapasztalati bázisa eltér a korábbi generációkétól, pedig ezek a hiányosságok jelentős hatással vannak a matematika tanulására és tanítására, sőt a szociális kapcsolatok kialakítására, a kudarctűrés, illetve a győzelemhez/vereséghez kapcsolódó viselkedési forma megtanulására. Ezeknek a klasszikus játékoknak a jelentős részével ugyanis nem lehet egyedül játszani, mindig van bennük győztes, és mindig lesznek vesztesek, továbbá elengedhetetlen bennük a szabályok követése.

Pintér Marianna: Milyen tapasztalatokkal kerül az alfa-generáció az iskolákba? (Új Köznevelés, 2016. október, 72. évf. 8. szám)

„Kizökkent az idő; ó, kárhozat! / Hogy én születtem helyretolni azt.” Nem vesszük magunkra Hamlet jármát: helyére tolni, helyrehozni közös dolgainkat erő, idő és közös szándék hiányában nincs érkezésünk. Az első felvonás utolsó színének legvége híres sorait megannyi közéleti hírhez kapcsolhatnánk. S benne van napjaink civil kurázsijának hiánya is: oldja meg más. Lehetőleg felülről.

John Jewell újságíró pár évvel ezelőtt az évszázad marketingtrükkjének nevezte azt, ami miatt a több tonnányi műanyag hulladékot termelő iparág felfutott.
Ifj Chikány Attila: Palackozott víz, hamis ábrándok és a nagy marketing trükk: ifj. Chikány Attila blogja, 2018. november 9.

Egy iparág, ami évente 50 millió hordó olajat használ fel világszerte, több tízmillió tonna szén-dioxidot juttat a légkörbe úgy, hogy a termék töredék áron valójában a legtöbb háztartásban amúgy is elérhető. Otthon kb. 50 fillér belőle egy liter, a boltban 50 Ft a legolcsóbb. Vagyis egy olyan termék, aminek elvileg nem is lenne létjogosultsága. Az áru csomagolása PET-palack, fogyasztása közben pedig a legfrissebb kutatások szerint mikroműanyagokat juttatunk a szervezetünkbe. Tavaly 125 liter jutott belőle minden magyar állampolgárra, ami uniós szinten az előkelő negyedik helyre röpített minket. A fogyasztása pedig évről-évre rohamosan növekszik. Ha Szerb Antal marslakója látná, amint a kezünkben lóbáljuk, vagy jól megpakoljuk vele a bevásárló kocsinkat, óriásira kerekítené az összes látószervét, és udvariasan megkérdezné: khm, noooooormális?

Pedig pár éve még jó hírnek tartottam, hogy egyre több palackozott ásványvíz fogy országszerte.

„A harcban osztály- és felekezeti különbség nélkül részt vett az egész magyar nép, s megrendítő és csodálatos volt a felkelt nép emberséges, bölcs és megkülönböztetni kész magatartása, mellyel csupán a leigázó idegen hatalom és a honi hóhérkülönítményesek ellen fordult. A néhány napirenden volt utcai igazságtételt, valamint ókonzervatív erőknek minden fegyveres erőszak nélkül való jelentkezését a kormány rövid úton megszüntethette volna. Az az állítás, hogy evégből óriási idegen hadsereget kell az országba behívni, illetőleg visszahívni: komolytalan és cinikus. Éppen ellenkezőleg, e hadsereg jelenléte a nyugtalanság és a zavargások legfőbb forrása.”
Bibó István kiáltványa – 1956. november 4.

Október után a november is nemzeti gyásznappal nyitott ránk. A Parlamentet november 4-én elözönlő szovjet katonák egy embert találtak a kormány tagjai közül, Bibó István államminisztert. Az egyik kiskatona megkérdezte, hogy ki ő, és mégis mit keres ott, ő megmondta, és aztán, amikor végzett, kiengedték. Éppen a fent idézett kiáltványát fogalmazta. Tildy Zoltán már megegyezett a szovjet csapatok parancsnokával – hogy a Parlamentet megkímélje és a felesleges vérontást elkerülje. Miután Tildyék a többiekkel elhagyták az Országházat, Bibó még bennmaradt a dolgozószobájában, és megírta az utolsó dokumentumot, amit miniszterként jegyezhetett.

„…egyes magyar statisztikák szerint a szülők többségének továbbra sincs fogalma arról hogy a gyereke valójában mit csinál a neten. Egy, az öngyilkossághoz hasonló extrém reakció általában nem egyik pillanatról a másikra jut a gyerekek eszébe. Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember ahhoz ad tippeket, miként előzhetjük meg szülőként azt, hogy a gyereket berántsa egy Momóhoz, vagy az állítólagos Kék Bálnához hasonló őrület.

Dr. Gyurkó Szilvia: Kék bálna, Momo és a többiek – 5 tipp szülőknek, hogy megvédd a gyerekedet a netes őrületektől (wmn.hu, 2018. augusztus 14.)

A Reposztban rendszeresen reflektálunk a gyerekeinkre, tanítványainkra világhálón leselkedő veszélyekről szóló híradásokra. (Pl.: felelősségünk a netes erőszaktól való védelemben: Riedling-Kovács Szilvia augusztus 16-i írása.) Nem ismételjük önmagunkat, egyszerűen csak nem lehet eleget ismételni – elsősorban talán önmagunk és csak másodsorban az Olvasó számára -, hogy a közösségi média és a hordozó eszközök már nem a spájzban, hanem a nappaliban, a gyerekszobában, az utcán, és egyáltalán: mindenütt jelen vannak. „Csapataink harcban állnak.”

„2015-ben adtam át megbízólevelemet Ban Ki Mun ENSZ főtitkárnak. Megtiszteltetés volt számomra, hogy fogadhattuk őt és kedves feleségét a nagyköveti rezidencián, és most az 1956-os magyar forradalom emlékszobrát adhattam át neki. Cserébe azért a támogatásért, amit a forradalom titkosított dokumentumainak elérhetővé tételében nyújtott.”

Bogyay Katalin, hazánk ENSZ nagykövetének csütörtöki twitter bejegyzése (2018. október 18.)

Tizenhétezer család jogosult a gyermekek otthongondozási díjára (gyod), amely jövőre egységesen havi bruttó százezer forintra nő - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára vasárnap az M1 aktuális csatornán.  
Novák Katalin azt mondta, a juttatást minden szülő megkapja, aki önellátásra képtelen gyermekről gondoskodik otthon. A jogosultság független a gyermek korától. Hangsúlyozta, a gyod a következő három évben folyamatosan emelkedik, 2022-re az akkori minimálbérnek megfelelő összeget kapják majd az érintettek.
Novák: Tizenhétezer család jogosult a gyermekek otthongondozási díjára, mandiner.hu: 2018. október 14.

Két hete még az volt a kérdés itt a Reposztban (is), hogy van-e reménye az otthonápolási díj összegének emeléséért és a minimálbérhez rögzítéséért küzdő családoknak. Múlt hét csütörtökön pedig végre megérkezett a régen várt bejelentés.

Kütyükorlátozó szülőnek lenni nem könnyű, sok bajt hoz az ember a saját fejére. Könnyebb sorolni az ellenérveket, hogy úgyis ez a jövő, meg az összes gyerek képernyőfüggő, meg azt, hogy ezekből a gyerekekből mind programozók lesznek, és különben is, a szülőknek is jár a pihenés. Amit szintén képernyő előtt gúvadva töltenek. Vajon van még helye a kételkedésnek?
Lengyel Gabriella: Bill Gates és Steve Jobs is tiltotta, te miért engeded? (Figyelő, 2018. október 7.)

Magyarországon jelenleg több mint 50 000 ember ápolja otthon tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos hozzátartozóját. Ebből a kiemelt kategóriában kb. 12 000 szülő – nagyrészt édesanya – ápolja otthon súlyosan-halmozottan sérült gyermekét. Ezért a 24 órás munkáért, szolgálatért egy segélyt kapnak, ami a kiemelt kategóriában havonta nettó 52 810 Ft, az emelt családi pótlékkal együtt 75 810 Ft.”
Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület

Múlt héten sokadik alkalommal vonultak utcára az otthonápolás jogviszonyként történő elismeréséért dolgozó civilek. Céljuk, hogy a jelenlegi ellátási rendszeren úgy változtasson az állam, hogy nem segélyt folyósít a hozzátartozóját otthon ápoló felnőttnek, hanem foglalkoztatja. Ahhoz hasonló mértékben finanszírozva ezt a foglalkoztatási jogviszonyt, mintha állami gondozásba adná a beteg családtagot. Egyfajta közfeladat átvállalásról lenne szó: az állam nem a saját intézményrendszerében, hanem saját otthonában és nem ápolók, hanem a családtagok által gondoskodna a továbbiakban rászorult polgárairól.

...a Nat 2018 Művészetek műveltségterület anyagában jelenjen meg a dráma és tánc, a bábjáték, illetve a mozgóképkultúra és médiaismeret műveltségterülete, és mindkét iskolafokozatban kötelezően választható tárgyként tanítani lehessen ezeket a tárgyakat.
Magyar Drámapedagógiai Társaság: Közlemény (2018. szeptember 20.)

Múlt héten kettős színházi ünnep volt. A Színházak Éjszakája és a Magyar Dráma Napja nagy mozgolódást kavart a nagyobb magyar városokban. De a kettős ünnep kiegészült egy segélykiáltással. A Magyar Drámapedagógiai Társaság a magyar dráma napjának előestéjén publikálta a NAT tervezethez írt észrevételét.

Várhatóan szeptember végén hozzák nyilvánosságra azt a jogszabálytervezetet, amelytől a forgalmazott műanyag zacskók jelentős csökkenését várja az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); a szaktárca hosszú távon a műanyag zacskók forgalmazásának teljes tiltását tervezi.
Magyarország is a műanyag zacskók betiltását tervezi, és emelkedő termékdíjakat – greenfo/MTI, 2018. szeptember 16.

Néhány éve már nem hallani a „Ne kérj szatyrot!” kampányokról. Helyette sokkal többet az óceánokon úszó szemétszigetekről. Újabban pedig a hazai vizeink (természetes és palackozott) műanyag szennyezettségéről jönnek ijesztő adatok. Egyrészt a szemmel látható pet palack hegyekről, (lásd például: Tiszai PET Kupa) másrészt a szabad szem elől szemérmesen elbújó méretű részecskékről.

Az 1970-es években kezdték el vizsgálni a Nap ultraibolya hatására apró részekre bomló műanyag darabkákat. Az 5 mm-nél kisebbre aprózódott kis izéket mikroműanyagnak nevezzük. Kockázatuk épp méretükben rejlik. Olyanok, mint a legújabb dízel motorokból kikerülő porszemcsék. Minél kisebbek, annál veszélyesebbek az élő szervezetekre. Egyrészt a bennük lévő adalékanyagok miatt, másrészt azért, mert a vízben számos szennyezőanyagot képesek megkötni.

Wolf szerint a mélyolvasás empatikusabbá, műveltebbé és kritikusabbá tesz bennünket, ha pedig lemondunk róla, és maradunk a felületes befogadásnál, végső soron elveszítünk valami olyasmit az életünkből, amit már Arisztotelész is nagyra tartott, és egyre kevesebb időnk jut rá: a szemlélődés képességét.
Dippold Ádám: Már nem úgy olvasunk, mint régen, és ez az ember elhülyüléséhez vezet, qbit.hu, 2018. 08. 29.

Az emberek akaratának megfelelően meg kell szüntetni az évenként kétszeri óraátállítást, és át kell térni az állandó nyári időszámításra, jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pénteken a ZDF német országos közszolgálati televíziónak.
Juncker: Át kell térni az állandó nyári időszámításra - medicalonline.hu, 2018. augusztus 31.

A Reposzt július elején lelkendezve adta hírül az Unió nyári időszámításról szóló konzultációját. Enyhe nyomásgyakorlásként még blogunk Olvasója elé is toltuk a kérdőív linkjét. Az azóta eltelt időben összesen 4,6 milliónyi szavazat érkezett be. Az online kérdőívet kitöltők 80 %-a a téli időszámítás eltörlése mellett voksolt. Az Európai Bizottság (EB) elnöke pedig múlt pénteken jelentette be a német ZDF televízió mikrofonja előtt, hogy a konzultáció egyértelmű felhatalmazást jelent a téli időszámítás végleges megszüntetésére.

A DDT (diklór-difenil-triklóretán) olyan rovarölőszer, amelynek igencsak rossz híre van világszerte súlyos egészségkárosító, tumorkeltő hatása miatt. Be is tiltották már évtizedekkel ezelőtt, de az MTI híré alapján úgy tűnik, még a közelmúltban is ki tudták mutatni finn kismamák vérében, ráadásul a rákon kívül az autizmus kockázatát is megnövelheti.

mandiner.hu 2018. augusztus 18.

Általános iskolai földrajzórán az egyik vegyszeres példa a DDT (diklór-difenil-triklóretán) nevű rovarölő szer volt. Egy friss (augusztus 16.) hír szerint viszont ennek nyomait (a szer egyik, DDE nevű bomlásterméke) még ma is ki tudták mutatni finn kismamák vérében. Ráadásul egyelőre úgy fest, hogy a kismamák vérében mért rovarölő szer szintje és az autizmussal világra jött újszülöttek között is kapcsolatot találtak. Bár a hivatkozott MTI forrás (American Journal of Psichiatry) hangsúlyozza, hogy ez utóbbi, nevezetesen, hogy az anya szervezetébe került DDT növeli a magzatban az autizmus kialakulásának kockázatát, további alapos vizsgálatok tárgya, a tény, hogy egy bizonyítottan veszélyes és ezért évtizedekkel ezelőtt betiltott vegyszer nyomai a mai napig kimutathatóak sokkoló.

Sokan a rendszerváltozás előszelének tartják a rockopera 1983-as bemutatóját. Valóban ez lett volna az első szeg a kommunizmus koporsójában?
Az örök konfliktus: István a király - Hegedűs István interjúja Szörényi Leventével és Bródy Jánossal, zene.hu, 2008. június 15.

Nem emlékszem, hány éves koromban ért utol Szörényi-Bródy István a király c. rockoperája, de arra igen, hogy rögtön beszippantott. Pár évvel később, egy esős nyári Balatonos-edzőtáboros délutánon valamelyik edzőnknek eszébe jutott, hogy hátha mi még nem láttuk, ezért berakták a videóba az ősbemutatón készített Koltay filmet, mi pedig olyan lélegzetvisszafojtva néztük végig, mintha csak egy harcos-partraszállós akciófilm lett volna. Ma délelőtt pedig az enyingi Batthyány kastély kertjében egy polgárdi csapat adott elő belőle részleteket, és ezzel „meg is csinálták” ennek a dunántúli kisvárosnak az augusztus 20-áját.

„Majtényi ennek kapcsán Hannah Arendtet idézi, aki szerint a felülről jövő elnyomáshoz hasonlóan fontos a társadalmi közöny, a megtörésekkel elért apátia, a tömegtársadalom beletörődése, hogy az ember sem magáért, sem másokért nem igazán képes kiállni. A totalitarizmus valójában a terror és a közöny összefüggéseinek zárt rendszere.”

Kolozsi Ádám: Egy forint a krumplis lángos… (index.hu, 2018. 08. 05.)
 

Ha nyár, akkor strand, ha strand, akkor lángos - vagy pizza? nem, inkább lángos :), és ha lángos, akkor nosztalgia. Itt most egész pontosan Kolozsi Ádám könyvismertetőjének témája: a Kádár rendszer iránti nosztalgia. Még pontosabban: a rendszer társadalmának részletes, városi legendák alapjait alaposan kifürkésző leírása. (Majtényi György: Egy forint a krumplis lángos)

Olyan kor elemzéséről szól a cikk, amelyre a mai napig vagy nosztalgiával gondolunk, vagy, és ez még aggasztóbb, annak srófjára élünk a mai napig. A reposztban hat éve már született arról egy blogbejegyzés (további pontosítás következik), hogy a Kádár rendszer iránti nosztalgia az egyháztagságunkban is túlélte a rendszer halálát: Kádár korszak, nosztalgia, keresztyénség.