Az én véleményem az, hogy a sajtó egész nyugodtan gúnyolja ki a vallásokat, akinek pedig ez sérti az érzékenységét, az ne olvassa. (…) Valószínűleg sokuk most azt sem látja át, hogy aki kiírja magáról, hogy „én vagyok Charlie”, az nem blaszfémekkel helyezi magát egy platformra, hanem a szólásszabadság híveivel.

A liberális Európa, a Charlie Hebdo és a szólásszabadság - mandiner.hu

 

A Charlie Hebdo magazin szerkesztősége elleni brutális támadás után a  CNN mellett a New York Daily News, a Telegraph, a Washington Post, az Associated Press és a New York Times is úgy döntött: a vérengzésről szóló hírekben nem közlik le többet az iszlámra nézve sértőnek tartottCharlie Hebdo-karikatúrákat. A lépés óriási felzúdulást keltett a neten, sok hozzászóló szerint ugyanis ezzel az öncenzúrával az angol nyelvű lapok elismerték, hogy az iszlám terror legyőzte az európai szólásszabadságot. Az Index viszont nem ért egyet a New York Times és a többi külföldi lap öncenzúrájával, ezért a szabad véleménynyilvánítás jegyében továbbra sem takarjuk ki karikatúrákat, és bemutatjuk a Charlie Hebdo iszlámellenes rajzait.

Nem közölte a karikatúrákat a New York Times - index.hu

Elképedve hallgatja az ember a franciaországi terror újabb és újabb fejezeteit, böngészi a netet, nézi, hallgatja a híreket, aztán péntek reggel az iskolában az egyik szülő felteszi nekem a kérdést: te, mint református lelkész, mit gondolsz mindezekről? Mi a véleményed? Nos…

A Pegida-jelenség országos megítélése tehát nem csak a közvélemény, de a politika szintjén is jelentős megosztottságot eredményez Németországban. Egy dologban azonban, ahogy azt a Frankfurter Allgemeiner Zeitungban megjelent írás is alátámasztja, egyre többen értenek egyet: a német vezetés megfelelő mérlegelés nélkül, élből elutasítja a Pegida-val kapcsolatban álló egyéneket, amivel súlyos hibát követ el. Hiszen miközben Merkel azt nyomatékosítja, hogy a gyűlölet, harag és kirekesztés nem viszi előbbre az országot, a német politikai vezetés mégsem tesz mást, mint haraggal és elutasítással viseltet a Pegida követőivel szemben. Vagyis, bár meglehet, hogy a fokozódó bevándorló ellenesség nem járul hozzá építő módon Németország jövőjének alakításához, a kormány részéről mutatkozó nemtörődömség legalább ilyen veszélyes lehet az ország belpolitikai helyzetének alakulását tekintve. A Pegida-demonstrációk pedig folytatódnak

A Pegida-jelenségről – kitekinto.hu

2014. október 20-án Drezdában 350 ember vonult az utcán, akik transzparenst tartottak magasba, amin ez állt: Pegida. Nem sokan tudták akkoriban, hogy kik és miért kiáltanak, hiszen Németországban kényes a társadalom a szólásszabadságra. Ugyanakkor van egy sokféleképpen feldolgozott 20. századi történelmük, amelynek kliséi meghatározóak a társadalmi csoportokhoz való viszonyulásra.

Megjelent hát a Pegida

Leyrer Richárd, a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke öngyilkosságot követett el, mert decemberben megtudta, hogy gyógyíthatatlan daganatos betegsége van. A sportvezető a családja előtt is titokban tartotta a betegségét az ünnepek alatt.

Öngyilkos lett a MOB alelnöke -origo.hu

Megdöbbentett Leyrer Richárd MOB alelnök halála most, hogy a körülmények is napvilágra kerültek. Az élsportolókról az a kép él bennünk, hogy ők azok az emberek, akik igazán példát mutatnak küzdelemből. Ők azok, aki soha nem adják fel, mert akár az utolsó pillanatban is meg lehet fordítani egy mérkőzést, a célszalag átszakításáig annyi minden történhet. Ők azok, akik minden idegszálukkal tudnak koncentrálni a cél elérésére, s ha kell, „bele is halnak” abba a pár percbe vagy órába ami a győzelemre vihet. De ha nem szigorúan a versenysport világát nézem, akkor is kitartásra, küzdelemre, a nehézségek, olykor a fájdalmakig menő teljesítmény elviselésére nevel bennünket a fizikai aktivitás, ezért is alapvető fontosságú gyerekkortól kezdve.

...mások viszont éppenhogy új ceremóniákat találnak ki, keresztény jelképek helyett megpróbálnak valami másba kapaszkodni. Az ateizmus bonyolult viszonyt ápol az egyházi hagyományokkal, időnként kifejezetten utánozni próbálja azt, amit meg akar haladni. 

Mit csinálnak az ateisták karácsonykor? -  index.hu

Mit is „csináltak” az ateisták karácsonykor? Meg mit is „csinálnak” úgy általában, mondjuk most, egy új év kezdetén? Felteszem, azt, amit a hívők: hisznek. Nem mintha az ateista hit, meg az Istenhit minden további nélkül azonosítható lenne. Annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy a két egymásnak teljesen ellentmondó világnézeti alapállást egy valami nagyon is összeköti: mind a kettő hiten alapul. Mi máson?

Baranya megyében vagyunk, az Ormánság Sellyei járásában, Gilvánfán, a falu sok éve le nem maradna a legszegényebb magyar települések listájáról. „Négyszáztizenkét lakos, száz százalék cigány, csupán két magyar családot találni” – ezt a statisztikát kapjuk egy helyitől, s nem kukacoskodunk a matekkal. (...)

Budapesti multis állását cserélte nemrégiben Gilvánfára a lány. Eszénél van? Huszonhét éves, Dunakeszin nőtt fel, szocmunkáspapírt szerzett az ELTE-n, és rohant is lendületből mind az ötven kilójával fővárosi alkoholistákat, gyógyszerfüggőket gondozni, kijárt lakásokra, három hónapig bírta, lepattant a valóságról. Eztán került egy biztosítási céghez, araszolt fölfelé, évről évre jobban keresett, „de mindennap úgy mentem haza, hogy ennek semmi értelme, hiányzik a lényeg”.

Utálod a cigányokat? Menj Gilvánfára, meggyógyulsz! - hir24.hu

(Nem egyéb ez a mai írás, mint mélázó latolgatás.)

Tulajdonképpen felbosszantott a cím. Biztos provokatívnak szánták... Csak nem ment ki a fejemből. Tényleg gyógyír gyűlöletre és utálatra Gilvánfa? Egyfolytában két kép zakatol bennem, ha felmerül ez a falu: üveg helyett coca-colás poszter az ablakkereten, vékony ruhácskás cigány gyermek meleg kabátos karomban. Télvíz idején, hóban, fagyban 2003 telén. Gilvánfán. Segélyt osztottunk. Házról házra jártunk, mindenhol elfogadták a csomagot, ki jobban, ki kevésbé fejezte ki köszönetét. Néhányan behívtak az otthonukba. Magyarázkodtak a szegénység és hideg miatt. 

A mostohaszülők negatív megítélését és ebben a Disney stúdió felelősségét vitatja meg a mostohaanyák, mostohaapák és mostohagyermekek szombaton kezdődő első konferenciája Lisszabonban.

Fellázadtak a mostohák a Disney ellen hirado.hu
 

"A mostohaanyákat mindig "rossz emberekként" tüntetik fel a filmekben, a társadalom pedig azonosul ezzel a véleménnyel."

Zán Fábián Sándor: A mi békességünk nem a nagyhatalmakban van, nem fegyvereken alapszik-nyugszik, hanem egyedül az Istenben. Ha az emberek ezt megértenék és megfogadnák, ha hinnének az Isten egyszülött Fiában, a mi Urunkban, Jézus Krisztusban, akkor nem vágynának a fegyverek erejével szerzett igazságra, hatalomra és dicsőségre, hanem valamennyien együtt, a hit által nyernék el az Isten áldását.

Dicsőség, békesség, jóakarat- Kárpátaljai Református Egyházkerület

Naiv az, aki úgy gondolja, egy keresztyén gyülekezet a tökéletessé vált emberek közössége. Éppoly színes sokadalom ez, mint a világban bármelyik; hogy kinek mekkora a hite, ezt nem tisztem firtatni, de tény, hogy nem ugyanaz hajt mindenkit a templomba. Az viszont minden esetben elkeserít, ha bebizonyosodik, hogy már ott helyben, a templomban Isten elhangzott Igéjét sárba tiporják azzal, hogy ellenére tesznek. Feltételezem, nem kell ezt a Sátánra kenni. Egészen egyszerűen arról van szó, hogy elfelejtették értő módon hallgatni az Igét, a prédikációt, a dicséretek szövegeit. Egyik fülön be, a másikon ki…

A Magas-hegy és a Szár-hegy között ugyanis egy zipline, vagyis átcsúszó kötélpálya épült, így 50-60 km/órával egy beülőben ülve csúszhatunk át az egyik hegycsúcsról a másikra, mintegy 1036 méter hosszan. Aki ódzkodik az ilyen adrenalindús kalandtól, az pedig üvegpanorámás libegőbe ülhet, hiszen hamarosan átadják a zárt kabinos kötélpályát is a két hegytető között.

Egy kilométeren csúszhat a zempléni hegycsúcsok között - turizmusonline.hu

 

Elsőként teszteltük Magyarország első zipline-pályáját. Száguldás 75-tel a Zemplén felett.

Csak annyit kérdezek, hogy túlélem? - index.hu/video

Akkor elöljáróban annyit, hogy nem vagyok valami vakmerő, kalandot kereső, izgága alkat, inkább a békés, nyugodt hobbikat részesítem előnyben. Sőt, kifejezetten félős vagyok, soha az életben ki nem próbálnám mondjuk a bungee jumping nevezetű őrültséget, egész egyszerűen nincs az a pénz, amiért leugranék egy lábamra erősített kötéllel a szakadékba, bízva a kötél erejében és a szakemberek (?) szakértelmében. Ejtőernyővel sem ugranék. Sőt.

Sándor Krisztina felrótta, hogy Temesvár szerepét az utóbbi 25 évben folyamatosan igyekeztek csökkenteni, mellőzni. Rámutatott: a tankönyvekben, vagy az állami szintű megemlékezéseken évről évre kevesebb szó esett arról, hogy egy temesvári magyar lelkész - Tőkés László jelenlegi EP-képviselő, az EMNT elnöke - parókiájánál kezdődött az a megmozdulás, amely a romániai rendszerváltozást elindította.

Temesvár emlékezete – mult-kor.hu

Valahogy megmozdult a nemzet emlékezete a negyedszázaddal ezelőtti történésről, amelynek magam is részese lehettem. S bár sokan nem gondolták történelmi pillanatnak, mégis valami felszabadító érzést éltek át az emberek ott és akkor, az 1989-es események kapcsán Romániában. És talán Magyarországon is. Egy világ nyílt meg az emberek előtt, azok előtt, akik korábban azt sem tudták, hogy élnek magyarok Magyarország határain kívül is. Egyszerre ismert lett egy református lelkész neve: Tőkés Lászlóé, aki nem félt a nyilvánosság elé állni egy totális diktatúra leleplezésére, egy olyan helyzetben, amelyik a világ egyik legkiterjedtebb és legjobban szervezett titkosszolgálatát működtette.