Visszaszerezni a bizalmat
2013.10.11. - Bella Péter2008 után idén újra elvégezte a GfK Hungária a szakmák megbízhatóságát mérő kutatását. Ebből az derül ki, hogy a reklámszakemberek megítélése öt ponttal rosszabb, mint öt évvel ezelőtt, míg az újságíróké maradt ugyanazon a szinten. A megbízhatósági listán náluk rosszabbul csak a bankárok és a politikusok végeztek. A marketingszakemberek megítélése némiképp szintén csökkent, ők a középmezőny második felében végeztek.
Megmondom őszintén, engem a marketingesek vagy az újságírók bizalmi-indexe nem nagyon érdekel, vonják le a tanulságokat a megfelelő emberek a megfelelő helyen. Ami meglepett, az a papság (!) ötvenkét százalékos eredménye. Minden második ember azt jelezte vissza, hogy bízik a papokban, lelkészekben, sőt, egy kicsit többen is. Ha így nézem nem is olyan rossz, pár cseppel túl is vagyunk a tele poháron. De én valahogy nem tudom így nézni. Nem csak félig üres az a pohár, de elég keserű.
Ki tiltja be a ferdítést?
2013.10.10. - Jakab BálintHeves vitát váltott ki Kanadában az a javaslat, hogy tiltsák be a különböző vallási szimbólumok, illetve öltözetek viselését Québec tartomány közintézményeiben. A szóban forgó javaslatot a tartományi kormány terjesztette elő a közelmúltban, és az a többi között a vallásosabb zsidók által viselt sapka, a kipa, a szikh felekezetűek által hordott turbán, a nagy méretű keresztek, valamint a muzulmán fejkendő munkahelyi tilalmát szorgalmazza. Betiltanák – index.hu
Én nem csodálkozom, hogy Magyarország ma ott áll ahol a nemzetközi PISA teszteken. Ugyanis ma egy magyarországi, önmagát vezető internetes médiumnak tartó oldalon, a vezető hírek között megjelenhet a következő szöveg a következő cím alatt: Betiltanák a keresztet Montrealban. Van tehát egy nagyot durranó cím és utána egy a címmel köszönő viszonyban alig lévő néhány soros hír. A hír lényege pedig az, hogy Québec tartományban zsidó, szikh, keresztény és muzulmán jelképek – így, ebben a sorrendben szerepelnek a cikkben – lennének betiltva munkahelyeken.
Daráló
2013.10.09. - Soós SzilárdAz agy számára a valódi kihívások, kalandok a döntőek. A nagybácsival pecázni, házat építeni egy fára vagy megmászni egy hegyet. A kalandok tettek mindnyájunkat erőssé. Ma már bizonyítani is tudják az idegtudósok ezt az összefüggést: a gyerekeknek életük során lehetőleg minél több kihívással kell megbirkózniuk ahhoz, hogy az agyukban létrejöhessenek a legfontosabb hálózatok. A gyerekeknek tehát szükségük van egy olyan világra, amelyben az interaktivitásnak igen nagy szerep jut. Mégpedig nem a virtualitás, hanem a reális élet összefüggéseiben. Mi zajlik a gyerekek agyában ha tévéznek? utajovobe.eu/hirek/eu-tarsadalom-es-jog
"... olvasható volt egy figyelemreméltó és lebilincselő írás Gerald Hüther professzorral, aki az egyik legismertebb német agykutató és neuropszichológus. Közérthetően elmagyarázza, mi történik a gyerekek agyában, amikor tévéznek vagy számítógépeznek."
Mit vegyek fel?
2013.10.08. - Pálfi ZsuzsannaA Kaposvári Egyetem vezetése ragaszkodik ahhoz, hogy az oktatók és a hallgatók a mindennapokban és különösen az ünnepi eseményeken az alkalomhoz illő öltözékben jelenjenek meg - tudatta az intézmény vezetése az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
A Kaposvári Egyetem ragaszkodik az öltözködési előírásokhoz - origo.hu
Nincsenek névtelen hősök
2013.10.07. - Jakab-Köves Gyopárka„Az aradi vértanúk mellett nem szabad megfeledkezni a szabadságharc névtelen hőseiről sem, mert aki a hazáért áldozta életét, megérdemli az utókor tiszteletét” mondta az aradi vértanúkra emlékező ünnepségen Áder János.
A szabadságharc névtelen hőseiről beszélt Áder János Nagyigmándon, az október 6-i megemlékezésen. Egy jól eltalált helyszín, két szabadságharcos mártír lelkész sírhelyén hangzott el a nem túl jól eltalált kifejezés. Névtelen hősök. Éppen a két nagyigmándi vértanú bizonyítja, hogy a kishírű hősöknek is van nevük. Van történetük. Egykor ők a maguk közösségében nagyok voltak, egy régió életében ők voltak az igazi vértanúk.
Félelem az iszlámtól?
2013.10.06. - Köntös LászlóMásrészt pedig a hívő muszlimok az egyenlőség és a vallásszabadság nevében követelik, hogy számukra is elérhetők legyenek a más vallásúak számára biztosított közjogi intézmények. Nagy-Britanniában az anglikán és a zsidó önkéntes döntőbíróságok mintájára vezették be a saríát, az iszlám törvénykezést. Ezt azonban az európaiak jelentős része ellenzi, egyebek között attól való félelmében, hogy az iszlám vallási intézmények közjogi megjelenése a vallási fundamentalizmus előretörését készítheti elő. Márpedig ez csak az egyház és az állam határozottabb elválasztásával előzhető meg, aminek következtében viszont a kereszténység szimbolikus hatalma is csökkenni fog.
Egyre sokasodnak azok a jelek, melyek szerint az egyébként liberális Európát aggodalommal tölti el az iszlám terjeszkedése. Ez azért meglepő, mert a liberalizmus olyan nézetként tételezi önmagát, amelyik egyformán semleges mindenféle történeti narratívával, kultúrával szemben, s azért száll síkra a vallások/kultúrák eszmei egyenlőségének jegyében, hogy a zsidó-keresztyén gyökerű Európa mintegy önmaga történeti meghatározottságait meghaladva, fogadjon be a történetétől „idegen” vallásokat és kultúrákat. Ez lenne az új, multikulturális Európa, amelynek politikai kerete a liberális demokrácia. Most mégis, sokasodnak azok a jelek a liberalizmus oldaláról is, amelyek mintha azt üzennék, hogy azért a multikultúrának is vannak határai. Tehát multikultúra, de azért mégsem?
Tartalom, marketing, életérzés
2013.10.05. - Székely AttilaAz elmúlt tíz évben a Coca-Cola folyamatosan az Interbrand, a világ legértékesebb márkáit rangsoroló listájának csúcsán állt, most egyszerre két brand is lekörözte. Az Apple került a trónra, a szakértők 98,3 milliárd dollárra becsülték az értékét, amely 28%-kal több a tavalyinál. A sorrendet alapvetően a márkák mögött álló vállalatok pénzügyi teljesítménye alapján határozzák meg. (…) A Google két helyet előrelépve lett a második. A technológiai cégek eminens tanulóként sajátítják el a marketing tudományát.
Az Apple lett a világ legértékesebb márkája - transindex.ro
„Aki ad magára, jár templomba”
Miközben a transindex beszámolóját olvasom a világ legmenőbb, éppen ezért legtöbbet érő márkáiról, azon gondolkodom, vajon mi szükséges ahhoz, hogy egy termék valódi brand legyen, igazi márkává váljon? Honnan indul a történet, mik a mozgatórugók? Létezik, létezhet-e olyan, hogy magyar, mint világmárka? És vajon mi a helyzet a keresztény, a református „termékkel”?
Pláza-korszak, foci-korszak
2013.10.04. - Závodi ZsuzsannaTöbb mint 130 milliárdot fordít a kormány saját forrásból 2014-ben nagyberuházásokra. Az összeg 40 százaléka stadionfejlesztésre megy el, további sportkiadások 23 százalékot tesznek ki, a Kossuth tér fejlesztése pedig több mint 10 százalékot elvisz.
Nem tehetek róla, amikor stadion projektekről, mega sportközpont beruházásokról hallok önkéntelenül is az ókori szórakoztatás, a Panem at circenses római taktikája jut eszembe, mint a társadalom befolyásolásának jól bevált eszköze.
Jól tudom, hogy Magyarországnak is szüksége van legalább egy színvonalas, 21. századi igényeket kielégítő sportlétesítményre. Tudom, hogy a foci, a magyar foci – bármilyen “sérülésekkel”, “keringési rendellenességekkel” küszködik is jelenleg – képes arra, hogy helyreállítsa egy nemzet önbecsülését. Közösen átélhető örömökre, lelkesedésre nagy szükségünk lenne. A sport kiváló eszköz erre.
Performansz fejjel
2013.10.03. - Jakab BálintA Századvég közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 85 százaléka gondolja úgy, hogy túlment a jó ízlés határain az Orbán Viktort ábrázoló szobor vasárnapi ledöntése - tájékoztatta a kutatóintézet szerdán az MTI-t. A lakosság 85 százaléka értesült a Magyar Szolidaritás Mozgalom szeptember 29-i Budapesti demonstrációjáról, és arról is halott, hogy a tüntetésen ledöntöttek egy Orbán Viktor miniszterelnököt ábrázoló szobrot. A válaszadók ugyancsak 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a demonstráción történtek túlmennek a jó ízlés határain és 15 százaléknyi megkérdezett nem értett egyet ezzel. A többiek nem válaszoltak.
Mondják, mondogatják vala immár három éve, hogy moslékország ez a miénk. Olyan dolgokkal, amik nem komfortak. Civilizációs szempontból. Merthogy itt olyanok történnek, amik máshol nem történnének. Mármint Lajtán túl, Missisipin innen. S közben a nagy óceánon.
Mi van? Mi van? Mi van?
2013.10.02. - Soós SzilárdÖnök a közeg, mind a háromszáznyolcvanhatan. Meg persze mi, tízmillióan. Amúgy igaza lehet Tasónak: ha már zöld ajakról is száll a picsázás, miért ne kisanyámozhatnának a fideszesek? Őket is csak beszippantotta a közeg. Osztolykán Ágnes Néha elkap a gépszíj hir24.
"Önök először ütnek, aztán kérdeznek" - szólt hétfői napirendelőttijében a fideszeseknek az LMP-s Szél Bernadett. "Csak téged" - jött a válasz. Szél szerint a kormánypárti Tasó László szólt be neki, ... Megy a szenilis. Meg az idióta. Meg a hülye, a nyomorult, a lelki sebesült. Olyanokat mondanak…" Tasó tényleg te mondtad fn.hir24
Zene, zene, zene
2013.10.01. - Pálfi ZsuzsannaA zene világnapját 1975 óta Yehudi Menuhin hegedűművész és az UNESCO zenei tanácsának a felhívására ünneplik október 1-jén.
"Az igazság, ami a világ minden népművészetében, zenei stílusában ezernyi színben mutatkozik meg, képessé tesz bennünket arra, hogy egyetértésre jussunk egymással. Arra szeretnék buzdítani minden várost, falut és országot, hogy rendezzenek sokféle zenei eseményt ezen a napon. Örülnék, ha nemcsak koncerteken, rádióműsorokban szólalnának meg régi és főként mai művek, hanem spontán megnyilvánulásként utcákon és tereken is muzsikálnának énekesek, kórusok, jazz-zenészek és a komolyzene legjelentősebb előadói. Ehhez hasonlót láttunk már néhány városban: San Francisco-ban például, sőt a zajos New York-ban is, amikor a legforgalmasabb útkereszteződéseknél a Manhattan és a Julliard Zeneiskola fiatal hallgatói játszottak a járókelőknek. A régi holland orgona-tekerőket, a nápolyi tenoristákat, az énekmondókat és a trubadúrokat juttatták eszembe és azt, hogy e hagyományokat érdemes újra életre kelteni."
Ma van a zene világnapja. Ne várjon most tőlem az olvasó egy koherens olvasmányt a zenével kapcsolatban, inkább néhány a témához kapcsolódó gondolatot, epizódot osztanék meg.
Palota, sátor, média
2013.09.30. - Jakab BálintA limburgi elsőfokú bíróság nyilvántartása szerint 2012-ben kétszer annyian léptek ki (a katolikus egyházból), mint azelőtt, hogy Tebartz-van Elst elfoglalta hivatalát. Általában nem kell megindokolni a katolikusoknak az egyházból való kilépésüket, mégis egyesek megtették ezt: zavarja őket a püspök hivalkodó építkezése, az autoriter vezetési stílusa és az, hogy első osztályra váltott repülőjegyet Indiába.
Egy Tarzuszból való Saulus nevű ember, akit Pál apostol néven ismer a világ, egyik levelében leír egy ilyen mondatot, hogy „a zsidóknak zsidóvá, a görögöknek göröggé, mindeneknek mindenné lettem, csakhogy mindenkit megnyerjek a Krisztusnak”. Nehéz mondat ez, különösen akkor, ha valaki nem lát ki a nyelvi és kulturális határok mögül.
A politikáról és a nyilvánosságról
2013.09.29. - Köntös LászlóTölgyessy Péter szerint jelenleg nyílt kimenetelű a 2014-es választás, a politikai elemző erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt . Hozzátette: a Fidesz ugyanakkor inkább esélyese a választásoknak, és pozícióit az is erősíti, hogy a baloldalon nem alakult erős koalíció. Arról is beszélt, hogy a baloldalnak kevés a szavazója jelenleg, a már meglévő szavazók száma kevés a baloldali győzelemhez.
Tölgyessy: a Fidesz az esélyes, de nem dőlt még el a választás - inforadio
Mióta „blogger” lettem, ráadásul olyan felületen, amely folytonosan re-posztol, témák után kutatva fokozottabban is figyelnem kell a közéleti internetes nyilvánosságot. Teszem ezt nagy érdeklődéssel, mert református keresztyénként nagyon is érdekelnek hazánk és a világ dolgai, s próbálom valahogy megérteni a történelmet, amelynek részese vagyok. Ám érdeklődésem gyakran lankad, ha azt tapasztalom, hogy szinte ömlenek rám a politikai szekértáborok gyorstüzelésű hadtesteiként működő vélemény-felületek. Sokszor hiányzik az árnyaltság, a visszafogottság, a reflexivitás. Szóval, néha elunom magamat, s elegem van a párpolitikai klisékből.
A nagy megújulás mítosz
2013.09.28. - Székely AttilaA Hírhatár szocialista forrásokból (=kiszivárogtatás) úgy értesült, hogy Szekeres Imre, Puch László, Boldvai László és Baja Ferenc egyaránt befutó helyet kapott az MSZP országos listáján. (…) Veres János, Nyakó István, Szanyi Tibor alapból a csapat tagjai, így valóban egy teljesen megújult, üde, friss, fiatalos MSZP-csapat vág neki a "kormányváltásnak". Ron Werber legyen a talpán, aki a Baja-Puch-Boldvai-Szekeres tandemről el tudja hitetni, hogy ez a vonzó, szexi, balos alternatíva.
vastagbor.blog.hu: így újul meg az mszp
A vezérigazgató szerint az M3-mal „a felnövekvő generáció megkapja az elmúlt öt évtized kincseit, a nézők felfedezhetik a régmúlt csodáit, az idősek pedig nosztalgiázhatnak”. Hangsúlyozta, a magyar nézők ki vannak éhezve a magyar tartalmakra. Az M3-on filmek, magazinok, vetélkedők követik majd egymást a 60-70-80-90-es évekből. Láthatóak lesznek sport-, oktató-, gyerek- és ifjúsági műsorok, tehetségkutató versenyek, színházi előadások, videoklipek, dokumentumfilmek, sorozatok, egész estés filmek, illetve rengeteg olyan alkotás, amely a televíziózás elmúlt hatvan éve alatt legendává vált.
Miközben az idézett cikkeket olvasom, azon tűnődöm, vajon csak nekem tűnik-e ennyire röhejesnek és szánalmasnak az egész. Nem, nem az MSZP, még csak nem is az újonnan induló retrócsatorna, sokkal inkább az az üresség és tanácstalanság, ami mindkét hír mögött húzódik.
Református hierarchia?
2013.09.27. - Závodi ZsuzsannaEgy embert nem minden esetben közvetlen hivatása tesz naggyá. Így van ez Szász Domokos esetében is. Püspökké választása előtt az Erdélyi Egyházkerület vezetői kijelentették: csak az foglalja el a püspöki széket, aki a teológiai intézetet Nagyenyedről Kolozsvárra telepíti át, de azt is megjegyezték, hogy az egyházkerület kasszája üres. /.../ A professzor úr így jellemezte őket: mindhárom kiváló püspök volt, de Szemerjai Szász Domokos egy pénzügyi zseni.
Egy erdélyi püspök emlékezete - 175 éve született Szemerjai Szász Domokos - erdely.ma
Rögzítették azt is, hogy a hit- és erkölcstanoktatás támogatásánál a 12 fős elvi csoportlétszám 8-ra csökken. A kis létszámú hit- és erkölcstanoktatásra 100 millió forintos kompenzációs keretet biztosítottak az országvédelmi alapból.
A fenti cikk kezdő sorára figyeltem fel, ezért olvastam végig az írást. 175 éve született Szász Domokos. Erdély református püspökét méltatja a meleg hangú megemlékezés. Egy nagy múltú egyházkormányzóval kapcsolatban jogosan teszi fel az ember a kérdést: ha egy püspököt nem evangéliumi szolgálata, hivatása tett naggyá, akkor mi? Szász Domokos “egy pénzügyi zseni” volt.
Egy kritikus halálára
2013.09.26. - Jakab-Köves GyopárkaReich-Ranicki kevésbé tartalmasan kritizált, mint amilyen elánnal megformálta a kritikust. Ehhez színpadi érzék, színészi képesség kellett. Figurája úgy áll előttünk, ahogy – a Spiegel címlapján – összetépi Günter Grass új regényét. S „mi, kritikusok” – valljuk be – irigyeljük őt ezért a tűrhetetlen gesztusért.
Meghalt Marcel Reich-Ranicki, akit Németországban már életében az irodalmi pápaként emlegettek. De nevezhetnénk inkvizítornak, showman-nek, irodalmi popsztárnak vagy tudósnak. Kritikus volt.
Élve ölve, erőszak kiskáté
2013.09.25. - Soós SzilárdAz Elhallgatott gyalázat című filmben Skrabski Fruzsina a témát áldozatok, veteránok, kutatók és pszichológusok segítségével igyekszik feltárni. Az elhallgatott gyalázat fn.hir24.hu/itthon
"Számára az volt a legfontosabb, hogy semmiképpen se erőltesse a dolgot. „Egyetlen érve volt csupán: ha ők nem beszélnek a történeteikről, akkor már senki sem fog, és lassan az egészet elfelejtjük. Ez egy utolsó lehetőség, hogy a fiatalok is megtudják, mi történt a háború alatt és utána. Ha azt mondták, hogy nem, akkor nem.”
"A fiatal újságíró akkor lenne igazán elégedett, ha a film kapcsán vita indulna a témáról, „ha az emberek elkezdenének beszélni az erőszakos cselekményekről, hogy végre fel lehessen tárni, mit követtek el a szovjet hadsereg katonái. Fontos lenne, hogy sok fiatal szembesüljön vele, mi történt a háború alatt és azt követően a magyar nőkkel”. Elsősorban azonban annak örülne, ha az áldozatoknak a filmje egy kis igazságtételt jelentene. „Hogy az ő tragédiájuk nem merülhet feledésbe.”
Képviselet
2013.09.24. - Pálfi ZsuzsannaA fideszes Kovács Csaba nyerte a bajai időközi választást, ami már-már az országgyűlési választások kampányát idézte. Kovács 467 szavazatot kapott, Teket Melinda (MSZP, Együtt, DK) 406-ot. A harmadik Markó György (Jobbik) lett, a negyedik Ikotity István (LMP).
Mindenki győzött: így reagáltak a pártok.
Örülök, hogy Baján mindenki győzött. Legalább is az Index portál cikke szerint mindenki meg tudja magyarázni a saját szempontjából, hogy miért is jó az eredmény, amit elért az általa támogatott formáció. Bár a tegnap esti híradások már arról szólnak, hogy mindenki csalással vádolja a másikat. Mert ment/megy a harc kicsiben Baján az önkormányzati képviselőségért, és elindult a harc nagyban jövőre az országgyűlési választások kapcsán. Megy a gyilkos vetélkedés, mindent be kell vetni, hogy a jelölt –az én jelöltem/ a mi jelöltünk- jövőre képviselő lehessen.
De vajon egy-egy képviselő kinek lesz a képviselője? A jelölő szervezeteké, pártoké? Azoké, akik megválasztják őt? Vagy viszi magával önmaga autonóm személyiségét, és legjobb belátása és sajátos érdekei szerint ténykedik majd?
Tejtestvéreink
2013.09.23. - Jakab-Köves GyopárkaA Kárpát-medencei Imanapot (december első vasárnapján tartjuk) minden évben más és más egyházkerület nőszövetségének vezetősége készíti elő. Ebben az évben Dunamellék következik.
Drávaszögi szőlőt szemezgettünk, miközben a székelyföldi Szovátán kinyomtatott papírlapról olvasott fel társunk egy humoros történetet, aztán az Alpok-aljai víz ízéről és a szabolcsi szilva idei terméséről beszélgettünk. Oly természetesen, mintha minden nap a szomszédos ház ablakából integetnénk egymásnak. De hiszen valóban egy-házban élünk, a nyelv pedig tejtestvérekké tesz bennünket. A további kötelékeket már a közös múlt és a jelen együttcselekvése adják.
A liberális antropológia féloldalassága
2013.09.22. - Köntös LászlóKGY: Ha az iszlamisták valahol Európában a helyi törvény feletti hatalomra akarnak szert tenni, azelőtt nem kell meghajolni. Például Rotterdamban azt követelik állítólag, hogy a "skyline", Rotterdam tenger felől nézhető körvonala mecsetekkel és minaretekkel legyen meghatározva.
MN: De korlátozni kellene egy tényleg igen nagy létszámú közösség mecset- és minaretépítéseit, hogy ne ezek "domináljanak"?
KGY: Tény, hogy sok mecset épül Nyugat-Európában. Sok helyen mondják is, hogy a bevándorlóknak nagyobb mértékben kell alkalmazkodniuk a befogadókhoz, mint a befogadóknak a bevándorlókhoz. Meg kell tanulni a nyelvet, és végeredményben be kell illeszkedni abba a kultúrába, amelybe megérkeztek.
"Minden uralom veszélyes lehet" - Konrád György író - Magyar Narancs
Ha tehát érvényt akarunk szerezni a vallásszabadság egyenlőségének, akkor nem diszkriminálhatjuk egyik felekezetet a másikkal szemben, így a minaretek építése csak abban az esetben tiltható meg, ha 1) az építés ellen méltányolható indok van, 2) azt minden felekezetre egyformán alkalmazzák. Minden más eset egy vallási felekezet „kipécézése”, azaz nem más, mint felekezeti diszkrimináció. Ezért ha Rotterdamban nem lehet minaretet építeni, mert az megváltoztatná a „skyline tenger felől nézhető körvonalát”, akkor ez más egyházakra is ugyanúgy kell hogy vonatkozzon. A svájci minaretépítés elleni pánik esetében az ellenzők ráadásul nem is leplezték, hogy egészen primitív, zsigeri megfontolásból ellenzik az épületek megépítését: a 2009-es népszavazás során az alapvető érv az volt, hogy az iszlám veszélyes, és terjedését meg kell állítani – könnyen belátható, ez mint indok az építési tilalomra teljesen önkényes és illegitim.
Az Európai Bizottság projektjéhez visszakanyarodva, van itt egy jellegzetesen modern európai történet, ez pedig nem más, mint a vallási intolerancia újbóli megjelenése. Egy világszerte ismert és nagyra tartott értelmiségitől rendkívül meglepő, hogy beáll ebbe a sorba, és azt külön szomorú látni, hogy egy egykor jeles liberális gondolkodó ma a szabadelvűség alapvető értékeit félretéve ilyen illiberális nézeteket vall. Úgy tűnik, a bizottság hatalmas öngólt rúgott, amikor Konrádot kérte fel erre a feladatra.
Érdekes vitát olvastam a minap. Konrád Györggyel megjelent egy interjú a Magyar Narancsban, amelyben az ismert író kifejti a véleményét sok mindenről, egyebek között az európai identitásról és az iszlámról. Meglepő módon, a karakteresen liberális nézeteiről ismert író e téren mintha inkább egy konzervatív értékrend képviselőjeként tűnne fel. Ez ugyancsak meglepi az ugyancsak liberális Zala Miklóst, s egyenesen azzal vádolja Konrád Györgyöt, hogy „egy egykor jeles liberális gondolkodó ma a szabadelvűség alapvető értékeit félretéve ilyen illiberális nézeteket vall. Úgy tűnik, a bizottság hatalmas öngólt rúgott, amikor Konrádot kérte fel erre a feladatra.”
- ‹ előző
- 125 / 159
- következő ›