A piros-fehér-zöld zászló és a koronás címer vitathatatlanul a magyarság legfontosabb jelképe. Az 1848. március 23-án elfogadott XXI. törvénycikk tette kötelezővé a nemzeti lobogó használatát az összes közintézmény és magyar hajók esetében. Aztán 2014 decemberében az Országgyűlés március 16-át nyilvánította a magyar zászló és címer napjává.

A magyar zászló erőt, hűséget és reményt jelent - 24.hu

Hétköznapjainkból hiányzik a zászló. Csak ünnepnapokon lobog. Akkor is főleg közterületeken. Nem lobog házaink falán, mint Amerika hatalmas kontinensén. A Kárpát-medencében akkor lobog, ha nagyjainkra emlékezünk. Mert súlya van zászlónknak. Hétköznap a lelkemben vannak csíkok: a piros, mint elszántság; a fehér, mint vágyott tisztaság; a zöld, mint elkötelezettség. Szemmel nem láthatóak a lobogó színei, de jelen vannak. E három dolog (elszántság, tisztaság, elkötelezettség) megerősödik böjt havában.

Mindent megnézhettem, a szüleim egyetlen filmről küldtek ki, az 1984-ről. Azt mondták, ez tabu, jobb, ha nem látom, ha nem beszélek, ha egyáltalán nem is tudok róla. Miután átköltöztünk Magyarországra, az egyik első könyv, amelyet megvettem magamnak, Orwell regénye volt, ami meghatározó élményt jelentett. Az 1984 nem egyszerűen disztópia. Orwell olyasmiről írt, amiről előtte talán még senki: hogy a nyelv átalakításával hogyan lehet megváltoztatni a valóságot. Felfedezte az emberben rejlő irracionalitást, rájött, hogy az emberi agy képes saját magát korlátok közé szorítani. És ebből a szempontból látnokinak bizonyult. Sokáig hitte az emberiség, hogy a tények valóban tények, Orwell volt az első, aki megmutatta, hogy ez nem mindig van így. És a világ jelenleg éppen ebbe az irányba halad. Az, hogy ma akár egy olyan egyszerű dolgot is tagadhatunk, mint hogy a védőoltás megóv a betegségektől, Orwell igazát bizonyítja. A valóság átalakítása pedig politikailag is könnyedén és hatásosan alkalmazható. Nem véletlen, hogy az 1984 víziójának valóságát újra kezdjük felfedezni magunk körül.

 „A politikusok pótolhatók, Arany János nem” mno.hu

A Google több mint 60 művészt kért fel, hogy kísérletezzenek a Tilt Brush-sal.
A Google révén műalkotások születnek a Tilt Brush-sal - VRodo

Az új technikai fejlődés okozta nemzedéki konfliktusok egyik legfőbb forrása, hogy a digitális technológia igazi csodái csupán azok számára hozzáférhetőek és érthetőek, akik használni tudják azt. Egy okostelefonnal lehet telefonálni is, de tulajdonképpen egy mai használó számára rengeteg eszközt helyettesíthet, a komolyabb gépekről és programokról nem is szólva. Észrevétlenül vesz körül bennünket mindennapjainkban az a sokat szidott digitális világ, segíti munkánkat, eligazodásunkat, meggyorsítja azt, amivel régen órákat, napokat elpepecseltünk. De a legtöbben még mindig borzongva gondolnak arra, milyen is a párhuzamosan jelen lévő virtuális világ. Az idősebbek a fogalmat hallva többnyire öldöklős játékokra és ámokfutóvá vált fiatalokra asszociálnak. Pedig a virtuális valóság ma már új lehetőségeket nyitott meg a tudományban éppúgy, mint a művészetekben.

Habár 2010 óta ugrásszerűen megnőtt az egyházi iskolák, így az ezekbe járó gyerekek száma, mégis egyre kevesebb fiatal tartja magát vallásosnak. Be kell tehát látnunk, tévedtünk, amikor annak idején azt írtuk, az egyházi iskolákban vallásos gyerekeket nevelnek. A valóság inkább az, hogy csak próbálkoznak, de hosszú távon gyakorlatilag sikertelenül, sőt, egyre romló hatékonysággal.

Pontosabban, ha a pillanatnyi helyzetet nézzük, igazunk volt: az egyházi iskolákban valóban a keresztény hitre nevelik a gondjaikra bízott gyerekeket, aztán, ahogy ezek a gyerekek kilépnek az iskolából, a vallásos érzület és a templomba járás úgy elmúlik, mintha sosem lett volna. Legalább is ez derül ki a Magyar Ifjúság 2016 kutatásból, aminek az egyik fejezete a vallásossággal foglalkozik.

divany.hu - Több egyházi iskolás, kevesebb vallásos fiatal

Apai nagyszüleim mindketten egyházi iskolába jártak a két háború közti időszakban. Az ő elmesélésükből ismerem a következő történetet. Hittanórán történt, hogy a tanár feleltette a diákot. A diák helyesen és pontosan felelt. Jelest kapott. A felelet végén a tanár megkérdezte a diáktól: "Hiszed, amit elmondtál?" A diák bátran válaszolt: "Nem." A tanár értékelte az őszinteséget és elmondta, a hittanórán tudást, ismeretet tud átadni, hitet nem.

Lehet – szabad böjti időben kolbászt enni? Igen, döntötte el 1522-ben Ulrich Zwingli. Mert a hit szabadság.
Az élet cselekvési szabadsága – Neue Zürcher Zeitung

A botrány március 9-én tört ki. Böjti időben. A zürichi nyomdász, Christoph Froschauer házában felkockáztak két egész füstölt kolbászt. Felkockázták, kiosztották, és a jelenlévők bizony nem nézték a böjti időt, hanem befalatozták. Mégpedig csakazértis! Hogy megmutassák! Zwingli Ulrich ugyan nem kért a füstölt kolbászból, de jelen volt a nevezetes alkalmon. Az Úr 1522. esztendejét írjuk.

- Magam is követője vagyok Luthernek a Facebookon, és mindig várom a következő képet, vajon ezúttal merre jár. Hogyan találják ki, hogy melyik nap mi kerül ki a közösségi oldalakra?
- Luther útjának van egy szűk és igen praktikus meghatározója, mégpedig az, hogy éppen merre járunk a férjemmel. Szeretnénk megmutatni az egyházon kívüli embereknek, hogy az egyház nem olyan idegen, hideg-rideg közeg, mint amilyennek sokan gondolják. Mi sem mindig feketében járunk, éljük a hétköznapi életünket, megfordulunk a bevásárlóközpontokban, koncerteken, könyvesboltokban, kávézókban, mint bárki más. Próbálunk kulcslyukká válni, amin keresztül bekukucskálhatnak az életünkbe és ezáltal a református egyházi közegbe azok, akik még sosem merészkedtek templom közelébe. Szeretnénk, ha meglátnák, hogy nem kell tőlünk idegenkedni.

A kulcslyuk - parokia.hu

Mea culpa, de én csak most találkoztam a Bella házaspár Luther-figurájával. S tudom, régimódi ember vagyok, de engem egyaránt megfogott a hús-vér ember Violettával készült hagyományos riport, s ebben az ő modern missziói szemléletük és maga a „cuki kis playmobil-reformátor...” Olyannyira, hogy elő is hoztak belőlem nem csupán néhány kósza gondolatot, hanem hét aforizmát, bölcsességet, dialektikus szösszenetet, vagy minek is nevezzem ezeket...

A keresztyénség ugyanis nem a család és a szaporodás (szaporaság) világnézete: a keresztyénség – hasonlóan más apokaliptikus és messianisztikus vallásokhoz – a szexualitás ellen, a szüzesség mellett foglal állást. A papi rend önmegtartóztatása, nőtlensége erre emlékeztet a katolikus egyházban (de önkéntes alapon az ortodoxoknál, az anglikánoknál és másutt is szokás). A keresztyénség a lélek, nem a test vallása, tehát nem a hím fölsőbbrendűségé, és nem a „jól elrendezett” nemiségé, az ún. családi értékeké. Elvégre a keresztyénség elvet mindent, ami földi és „világi”. Elveti a tulajdont és az államot. Elveti a jogot („ne ítélj”), a munkát („mezők liliomai”) és a háborút. Ez kommunizmus lenne, de a keresztyénségnek nem e világ a fontos, hanem a túlvilág. A világi dolgokat – család, magántulajdon, állam, büntetés, munka – azért kell elvetni, hogy helye legyen a messiási üzenetnek, hogy zavartalanul készülhessünk a világ (azaz a rossz) végére. A hamar az államapparátusok részévé vált keresztyén egyházak természetesen megpróbálták elfeledtetni az eredeti kérügmát, de mindig föltámadtak az „eretnekségek” (azaz a voltaképpeni ortodoxia), a protesztek (vö. protestáns) és a reformok (vö. református), amelyek ezt az emberek eszébe juttatták, és megpróbálták lefejteni az evangéliumi hitről az olyan istenkáromló, kegyeletsértő, pogány, nonszensz őrültségeket, mint a szentháromság, a mise, a szentek tisztelete, a szentképimádás, a „szentségi házasság” és hasonlók. Ma már ezek tisztán tradicionális elemek, az ördög se – még az ördög se! – hisz bennük, bár a keresztyénség alapvető üzenete (természetesen) él.

TGM: Kioktatom a KDNP-t dzsenderből - hvg.hu

Történt, hogy megjelent a hír, miszerint az ELTE indítja a gender studies (társadalmi nemek tanulmánya) mesterképzési szakot. Mire Nacsa Lőrinc, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke nyílt levelet írt az ELTE rektorának, Mezey Barnának, kifogásolva a kezdeményezést. A nyílt levél olyan éktelen dühöt váltott ki Tamás Gáspár Miklósból, hogy ő kéretlenül beszólt, s írásának címe szerint kioktatja a KDNP-t dzsenderből. De hát nem ez történt. TGM kioktat keresztyénségből. Mert ő tudja. Sőt, mindenkinél jobban tudja. Így hát keresztyénként, noha a gender studies-kérdéshez ezúttal nem akarok hozzászólni, kénytelen vagyok cikkének címzettjei között érezni magamat. TGM elmagyarázza a keresztyéneknek, mi is a keresztyénség. Mindezt oly’ megejtő és reflektálatlan dühvel, hogy már-már tetszik. Csak ne lenne az egész olyan végtelenül leegyszerűsítő és egyoldalú, sőt, a tudós szerző saját mércéjéhez képest is primitív. 

Az említett kiadvány szerkesztői több hasonló szótár jellegű kiadványt is készítettek, volt referenciájuk és tapasztalatuk ezen a területen. A kiadónk célja egy modernebb, nemcsak a köznapi szavakat magyarázó, de a szleng kifejezéseket is tartalmazó diákoknak szóló szinonima szótár elkészítése volt. A kiadványokat lektorálva és korrektúrázva nyomdakészen kaptuk meg. A kölcsönös bizalmi elv alapján tiszteletben tartottuk a szerzői szabadságot. 

Hogy kerül a baszás a gyerek szinonimaszótárába? - index.hu

Egy volt tanítványom linkelte át ezt a cikket, hogy megérne egy reposztot. Engem akkor a lefújt olimpia jobban izgatott, és amúgy sem vagyok rendelést teljesítő fajta. Mégis miért írok akkor most erről? Mert csak nem hagyott nyugodni a gondolat!

Az egykori Microsoft-vezér javaslata, hogy ha egy robot elveszi egy ember munkáját, adózzon is utána. A robotadót az új állástalanok átképzésére, munkahelyteremtésre, társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére kellene költeni. 

Bill Gates: adózzon a robot, ha elveszi a munkád! digit.mandiner. ...

A robotok gépek, nem emberi lények, s nem is tekinthetjük őket annak, hangsúlyozta. A másik fontos szempont a versenyképesség: sokat ígérő és előremutató fejlesztések zajlanak a területen, ezért fontos, hogy versenyképesek legyünk a globális piacokon, mondta. Egyre többen tartanak attól, hogy képességeik miatt több feladatkört, munkát átvesznek tőlünk, mondta Delvaux. Ezek teljesen megalapozott félelmek, ezért biztosítani kell az érintettek megfelelő kompenzációját. . ..A felelősség kérdése a jelentés központja, hiszen ahhoz, hogy bizalommal alkalmazzák a mesterséges intelligenciát, az embereknek bízniuk kell benniük. Hosszabb távon a robotok egyre kifinomultabbak, s önállóbbak lesznek, egy baleset esetén egyre nehezebb lesz a felelősség megállapítása, mondta.