Az űrügynökségeknek szigorú követelményeknek kell megfelelniük, hogy elkerüljék azt, amibe a NASA most valószínűleg belefutott: az egyik fúrófejet nem tökéletesen steril környezetben piszkálták, ezért akár 250 ezer baktérium is maradhatott rajta. A tudósok egy része aggódik, mások szerint nincs valós veszély, mivel a Curiosity olyan helyen van, ahol nincs esélye az életnek. Nem ez az első eset, hogy az amerikai űrügynökség hibázott, az Apollo-programnak is volt hasonló momentuma.

Véletlenül életet vihettünk a Marsra - Index

Amikor a Curiosity leszállt a Marsra, élőben közvetítették, bárki láthatta az irányítóközpont dolgozóinak feszült figyelmét, a sokéves munka eredményén izguló mérnökök idegesességét, majd az örömöt, hogy sikerült, leért épségben a marsjáró. Én is néztem, élveztem azt, hogy része lehetek az eseménynek - a gyermeki részem együtt figyelt a scifi-rajongásommal. Tényleg nagy élmény volt. Azóta lépésről lépésre egyre több történik a mozgó laboratóriummal, hatalmas távlatokat nyit az űrkutatásban. Ott vagyunk a Marson, még ha csak egy bonyolult, sokoldalú gép segítségével (és kisebb elődeivel), de megérkeztünk.

Ott vagyunk a Marson, de lehet, hogy nem várt ajándékot is vittünk magunkkal. Egy banális hiba miatt vírusok, egysejtűek maradhattak az egyik fúrófejen. Ez pedig gondot okozhat még. Magát a járművet kínosan precíz módon steril környezetben tartották, de még így is megtörtént a hiba. Vihettünk magunkkal ajándékot. Pedig itt, most nem lett volna szabad. Csak vendégek vagyunk, úgy is kell viselkednünk.

Fotó: Wikipedia

Lehet, hogy vittünk magunkkal pár szabad szemmel nem látható élőlényt. Ne gondoljuk azt, hogy ez nem veszélyes. Csak méretükben apró lények, ám hihetetlenül szívósak és lehet, a marsi környezetben is életben maradnak. Ezt pedig nem lehet egy "Na és"-sel elintézni. Épp most olvasok egy izgalmas fantasztikus regényt, Bioszféra a címe. Az ember egy számára ellenséges világba érkezik, a bolygó élettel teli, de halálos az ember számára, az ottlét az idegen földieknek folyamatos harc - és nem az állatok, a ragadozók jelentik a fő veszélyt, hanem a mikroszkópikus élőlények, a bolygó apró seregei, amelyek különös immunrendszerként működnek a betolakodókkal szemben. Mi van, ha valami ilyen történt most a Marson is, csak fordítva? Ha vittünk valamit, amit nem kellett volna? Ha az emberi jelenlét fertőzés is egyben?

A kutatók aggódnak a "szennyezett" fúrófej miatt. Mi lesz, ha életet találnak, nem lehet majd ezt biztosan kijelenteni, hisz lehet, hogy velünk érkezett! De mi van, ha több ez annál, ha az esetlegesen meglévő élet számára halálos veszélyt jelentenek az új, földi fajok. Vannak példáink a Földről is, hogyan hurcoltunk magunkkal véletlenül vagy tudatosan egyik kontinensről a másikra állatfajokat, hogyan pusztítottunk ki így őshonos fajokat. Veszélyes az ember. És már nem csak a Földre.

Veszélyesek vagyunk, ha hódítónak képzeljük magunkat. Főleg akkor, ha anyagi érdekeink is vannak, ha nyereséget látunk. Ismerjük ezt a történelemből jól. Ez a mostani egy véletlen esemény, de lehet hogy hamarosan ennél több fog történni. Nem állunk meg a saját bolygónknál. Az űrkutatás tudományos, kutatási részén túllépve készülődik az ember a hódításra is. Pár éve már elindult a marakodás, hogy akkor most kié is a Hold, már tervezik a bányászatot más égitesteken. Lehet, hamarosan a marsjáró laboratóriumokat hatalmas bányászgépek követik? Jobban kellene vigyáznunk, nagyobb alázat kellene. Kaptunk egy bolygót arra, hogy őrizzük és műveljük, azt is gyilkoljuk, és továbbállva folytatnánk a rombolást. Veszélyes az ember. Most még a tudósok óvatossága a fő, de mi van, ha a pénz és a hatalom közbeszól?

Attól még, hogy betettük a lábunkat valahova, még nem a mienk. A Föld sem a tulajdonunk. A világűr sem a miénk, attól még, hogy kitűzünk egy zászlót, nem változik semmi, le kellene vetkőzni a konkvisztádor-reflexet. Sáfárok lennénk itt is, kaptunk valamit az Istentől, amire vigyázni kell. A Marson vendégek vagyunk. Maradjunk is azok. 

Addig is figyeljük a Curiosity-t, ami az ember jobbik részének, kreatív tudásának mestermunkája. A kíváncsisággal (curiosity) nincsen semmi baj. Az interneten keresztül naprakészek lehetünk, a rovernek még instagram oldala is van, ahova az által készített képeket töltik fel, akutatók pedig egyre több mindent kielemeznek majd. Hajrá, tudomány! Maradjunk csak ennyiben, talán csak a lábnyomainkat hagyjuk hátra, fertőző vírusokat nem. És ami még fontosabb, az emberi rombolásból, kizsákmányolásból is maradjon ki a világegyetem.

Most pedig fordítsuk aggódó tekintetünket a saját világunk felé... 

 

Hozzászólások