Hozzátette, a lakosságtól kapott visszajelzések szerint nem érzik Szent Márton szellemiségét, inkább úgy tűnik, csak a 800 millió gyors elköltésén van a hangsúly.
"A Szent Márton Évből éppen Szent Márton szellemisége hiányzik" – Nyugat.hu

„Szent Márton megtanít minket magyarnak lenni, identitásunkat megőrizni”, mondá nemrég nyilvánosan egy szombathelyi konzervatív politikus. A héten azt olvastam, a helyi DK azt nehezményezte, hogy Szent Márton szellemiségéhez nem méltóak a Szent Márton Év programjai, a sörfesztiválra is kérnek belépőt, s az utcák amúgy is kátyúsak.

Szóval a 444 távirati stílusban közli, hogy a távoli – és nyilvánvalóan hazánknál sokkal, de sokkal haladóbb Izlandon – gyermeket szült egy 19 éves férfi. Igen, jól olvassák: egy férfi. És mindezt minden kritika és kérdésfelvetés nélkül leközli egy viszonylag olvasott magyar portál.
Józan ész: versenyelőny – Gondola.hu

Óh, szent együgyűség!, kiáltott fel Husz János, látva, hogy egy anyóka jámboran dobál újabb rőzsét a máglyára. Amin aztán szegény Husz elégett. Az együgyűséget megbocsátani nem is olyan könnyű, kell hozzá egy olyan szent gondolkodású ember, mint a cseh hitújító volt. Az ostobaság olykor megnevettet, s van, amikor dühít. Diadala azóta tart, mióta nem létezik szerkesztői kontroll és kritikai szemlélet. A You Tube olvasztótégelyében éppúgy elfér az együgyűség és butaság, mint a zsenialitás.

A héten több szívszorító riport is megjelent Illés bácsiról, a gödöllői cukrászda tulajdonosáról, aki sírva mesélte, hogy lakossági bejelentésre be kell zárnia, mert a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei szabálytalanságokat találtak.
Rozsdás keverőben készült a süti Gödöllőn - Index

A szomorú képű kivert kutyák mellett egy idős cukrászmester lett az internet cukisztárja a héten. Rengetegen megrendültek, hogy élete munkája vész kárba, ha most bezárják a cukrászdáját. Aztán jött a hír: sokan segítenének neki, hogy tovább üzemelhessen a cukrászda.

A német szövetségi parlamentben is felolvasták azt a gúnyverset, ami miatt Recep Tayyip Erdogan elnök a szerző, Jan Böhmermann humorista felelősségre vonását kérte a német kormánytól. Detlef Seif, a kormányzó kereszténydemokrata párt képviselője a felolvasással demonstrálni akarta, hogy a vers sérti a török államfő szabadságát, és túlmegy a véleményszabadság keretein.
A Bundestagban is felolvasták az Erdogant sértegető verset – 24.hu

Jan Böhmermann német humorista nem kis gondot okozott hazája vezetőinek, amikor az Erdogan török elnökről szóló gúnyverse miatt veszélyeztetett kulcsfontosságú külpolitikai tárgyalásokat a menekültválság miatt. A német közszolgálati televíziónál dolgozó humoristának azonban elment a kedve a nevetéstől, amikor kiderült, komoly pereket akasztott nyakába Erdogan, és nem csak a diplomácia területén keresi igazát, hanem polgári pert is indított ellene, felkérve Németország egyik legjobb médiajogi ügyvédjét.

Szentmártoni János: Aki itt él, aki idelátogat, azt megfogja a táj titokzatos varázsa, és maga is költővé válik egy kicsit, vagy valóságosan is.
Kemenesalján egy kicsit mindenki költővé válik – A 240 éve született Berzsenyi Dánielre emlékeztek Egyházashetyén – Vas Népe

Nagy zsenik születési helye szellemileg gazdagabbnak tűnik, mint egy-egy jelentéktelennek tartott település, amiről „semmi” nem mondható el. A zseniális szülött fénye visszasugárzik szülőhelyére, lakhelyére, azokra a fontos földrajzi pontokra, amik élete színterei voltak. De vajon mennyire határozza meg maga a földrajzi hely, a táj, hogy beleszülethessen és ki is nőhessen onnan a nagy művész, vagy a nagy tudós? Beszélhetünk-e ebben az értelemben genius lociról, a hely szelleméről?

A történelem zsákutcáiban csak egyenes gerinccel és fölemelt fővel lehet megtalálni a kivezető utat. Ez a könyv üzenete.
Hegedűs Imre János: Székelyország – Magyar Napló

„Látó embernek belső látása van. Olyan ez, mint a zenész abszolút hallása. És itt, Konoshegyen látó ember csak az lehet, aki ezen a földön született…” Szerelmes földrajz az alcíme Hegedűs Imre János könyvének, a Székelyországnak, amely nem is útikönyv, nem is monográfia, nem is egyszerűen esszékötet, sokkal inkább prózában írt költészet, annak is legemelkedettebb műfaja. Óda a szülőföldhöz, amely a távolból is kötelez és megtart.

Bach szerintem kétség nélkül a lehető legnagyobb valaha élt zeneszerző. Senki nem szárnyalta túl a zenei munkásságát, amelyet kora körülményei között képes volt megalkotni.
Bach is back – A kedvencek éves Bach fesztiválja – Evanston Now

A digitális kultúra veszélyeiről rendszeresen értesülünk, a fésületlen utcai hőbörgésektől a rádió és televízió visszafogottan lebutított sugallataiig. Ezek mind arról beszélnek, hogy a mobiltelefon és internet segítségével tájékozódó és életük egy részét ezen lebonyolító fiatalok a technikai eszközök hatására elbutulnak, nem olvasnak, nem élnek és nem éreznek. Hogy mindeközben milyen új játékok és divatok jelennek meg azokon a sokat szidott képernyőkön, kevésbé jut el a háborgókhoz.

Az elbeszélő-főhős foglalkozása szerint útépítő mérnök, „civilben” istenhívő, az egyház ügyeiben járatos gyülekezeti tag, elmélyülten gondolkodó, a világ és az egyház ellentmondásaival viaskodó erkölcsi ember. Ebben a minőségében figyeli maga körül az eseményeket, a regény pedig ezáltal a vidéki Magyarország – a jelenig kinyújtózó – közelmúltjának széles szociális térképét is megrajzolja.
Molnár János Most és mindörökké – Napkút. hu

Jelenkori konzervatív irodalmunk előszeretettel próbálja pillanatnyi létünk minden apróságát rögzíteni. Mint akit üldöz önnön lelkiismerete, hogy felelősséggel tartozik a jelenért, de talán még inkább a jövőért, s így teljes igyekezete azon van, hogy minden reflexiót, minden képet ábrázoljon, megörökítsen, listázzon és kommentáljon. Így jutunk el Jámborné Balog Tünde festői, és nagy nyelvi erővel megírt történetein, vagy Sarusi Mihály villanás-vázlatain, Dobozi Eszter Sánta Katájának mély reflexióin át Molnár János férfiasan józan elbeszéléseiig.

Sarkosan és őszintén fel kell tenni azt a kérdést, hogy érdemes-e az évszázadok óta Európában élő zsidó népességet Afrikából és a Közel-Keletről érkező muszlim bevándorlókra „cserélni”.
Veszélyeztetett zsidó közösségek Európában – Magyar Idők

Néhány éve kevesen jósolták volna meg, hogy Európa történelmileg egy olyan mélypontra kerülhet, amikor még az ultrakonzervatívok is felfedezik saját zsidó közösségeik jelentőségét és erejét. Mondom ezt kicsit józanul, kicsit szomorúan, pedig hát önmagában véve hajmeresztő dolog, hogy egyáltalán ez a kérdés így felmerülhet: azaz, természetes jelenségként kezelhető az antiszemitizmus és örömteli újdonságként egy éledező filoszemitizmus, vagy legalábbis egyfajta normális elfogadás, és érdeklődés.

Kárász Róbert 2008 óta dolgozott a csatornánál, a Bors úgy tudja azért volt kénytelen távozni, mivel olyan ajánlatot kapott, amit nem fogadhatott el: fele annyi pénzért sokkal kevesebb megjelenés.
Törőcsik Mari: Fel fogom hívni Andy Vajnát – Index.hu

Az is hír, hogy Törőcsik felháborodásában felhívja Andy Vajnát. Hogy a dolog mennyire komoly, és megteszi-e, az még nem derült ki. Andy Vajna valószínűleg nagyon csodálkozik, ha felhívja Törőcsik, nem is olvasta minden lapban, hogy felhívja őt a híres, idős színésznő. Ha mégis olvasta a hírt, még az is lehet, hogy előre tudni fogja, mit mond Törőcsik Marinak. Most már csak az a kérdés, hogy ki az a Kárász Róbert, és miért olyan felháborító, hogy kikerül egy tévécsatornából.

Fábry Sándor: „Na most, ugye, mi van az egyházzal? Mert akkor az egyháznál mi van? Ő hívőcentrikus vagy Isten-centrikus? Mi? Hát én azt gondolom, hogy legyen hívőcentrikus. Hát minket. Hát Isten földi szolgái. Hát akkor szolgáljanak ki münket.”
Fábry, 2016. 03. 24-i adás – Mediaklikk.hu

Az intellektuális humornak árt a heti rendszerességből fakadó kényszer, s ennek legékesebb bizonyítékai Fábry Sándor olykor izzadtságszagú megnyilvánulásai, amelyeken az sem segít, hogy tévéműsorának stábjában egyre több bértollnok szerepel. A nézőtéren olykor kínosan visszafogott a nevetés, és a tust játszó zenekar kellemetlen fáziseltolódással idézi elő a tapsot.
Nagyhéten néhány keresetlen szóval megemlítette az „egyházat”. Miután konyha-dogmatikáját megtartotta, Ferenc pápáról beszélt, ezért okkal feltételezhető, hogy az egyház alatt a római katolikus egyházat értette. Ám a labdát – ha ugyan elég bumfordi módra is – mégiscsak feldobta a többi keresztyén egyház számára is.

Elég különös az, hogy a tévé minduntalan a klérusról szóló történeteke mutat be, noha a vallás és a két keresztyén egyház sok ember életében állítólag egyre kisebb szerepet játszik.
Veszekedés egyházi körön belül – WAZ.de

Valamiért a német tévé nagyon szeret filmjeiben lelkészeket, és egyházi szolgálatban lévőket ábrázolni. Egész sorozatok épülnek a témára: az egyikben plébános nyomoz, egy másikban bajor apácák küzdenek több pályán is, hogy kolostorukat meg ne szüntessék. Ez utóbbi sorozat oly gyermeteg, hogy szinte kellemes, s a Fekete-erdei klinika bajor napsugaras sterilitását idézi. Az apácák két legnagyobb ellensége a helyi polgármester, valamint saját rendfőnöknőjük, aki menedzseri szemléletével nem sok teret enged a lelki igények kielégítésének.
Hogy miért szeretik a német tévéfilmekben a lelkészi élet ábrázolását? Egyrészt még mindig számos egzotikus elemet kínál a templom közege. Másrészt tagadhatatlanul heroikus küzdelmet folytatnak a keresztyén egyházak szolgálattévői, s ennek jelei megjelennek a filmekben. A hamburgi zűrös körzetben egy idősödő evangélikus lelkész már-már a palástjával játszik, amikor felkarol nehéz helyzetbe került fiatalokat. A német közszolgálati tévé legújabb játékfilmjében szintén egy zűrösebb nagyvárosi környezet viszi a film lelkészszeplőit már-már a törvénytelenségig, hogy segítsék bajba jutott egyháztagjaikat.

Csak azért, mert régebben a nők szenvedtek a férfiak elnyomásától, most a gyerekeim jóllétét tegyem kockára? Azt a feminizmust, amely kizárólag a dolgozó nőkért száll síkra, nőellenesnek tartom.
„Van abban valami forradalmi, hogy háziasszonynak nevezhetem magamat” – Alina Bronsky írónő – Spiegel.de

Alina Bronsky az egykori Szovjetunióból került Németországba a kilencvenes évek elején zsidó származású édesapja révén.  Regényeiben gyakran visszatérő helyszín szülőföldje, legyen akár a mai orosz állapotokról, akár Csernobilról szó. Irodalmi működését szakmai és olvasói siker kíséri. Ezúttal nem szépirodalommal jelentkezett, hanem egy vitaindító véleménykötettel, amelynek címe rögtön provokatív módon újrafogalmaz egy lejátszottnak tűnt témát. „Az anyák megszűntetése. Kontrollálva, manipulálva és kifosztva – miért nem mehet így tovább”.

Tolokonnikova eddig is aktivista és performance-művész volt, a tábor azonban vérbeli szerzővé tette.
És Isten megteremtette a feministát – Frankfurter Allgemeine Zeitung

Az orosz Pussy Riot nevű, elhíresült feminista punk-együtes alapítója Nadja Tolokonnikova letöltötte börtönbüntetését, és könyvet írt a forradalomról. Ugyan ebben a műfajban, a forradalomban – az oroszoknak van már gyakorlata, nem is kicsi -, de ezúttal még nehezebben körvonalazható, vajon mit akar elérni a harcos forradalmár. Az biztos, hogy a Pussy Riot eszközei kicsit mások voltak, mint annak idején az Auróra-cirkálósoknak.

Kotnyek Antal készítette az első magyar szelfit, de ezen túl is elég izgalmas fotókat lőtt, talán azért is, mert eredetileg a Képzőművészeti Főiskolán tanult, ám a szülei nem szerették volna, ha művész lesz, ezért inkább fényképész lett.
Nemcsak a sztárokat fotózta - Index

Mindig is vonzottak az életképek. Ha ezek egy régmúlt hétköznapjairól meséltek, emberi történetekről, felvillanó sorsokról, akkor különösképpen. Ebben a műfajban a fotográfia az egyik legzseniálisabb eszköz: akár művészi, akár ha nem emelkedik a művészi színvonal rangjára.

Tehát egy visszavonult, hatalom, befolyás és döntési jogkör nélküli exállamtitkár morózus nyilatkozatának egy részletére reagálnak most a tüntető tanárok és szimpatizánsaik? Mit akarnak ezzel kifejezni? Mit akarnak ezzel elérni?
Kínzó kérdés a kockásingingről – Mandiner

Nem a ruha teszi az embert, ám Coco Chanel megmondotta: „A luxus nem a szegénység ellentéte, hanem az ízléstelenségé.” Persze lehet vadiúj kockás ingben lázadozni, és panaszkodni, hogy nem futja már új tollra sem. A kockás ing egy olyan demagógiát testesít meg, amely enyhén szólva sem időszerű. Ráadásul kockás ingben tanítani lehet, de nem elegáns. Szegénységi bizonyítványnak jó ugyan, de nem az oktatásra szánt összegekről beszél. A pedagógustiltakozás panaszai szülőként olykor elég nehezen értelmezhetőek.

Az elmúlt több mint másfél évtized magyar nyelvű irodalmi alkotásaiból nyújt széles merítést a Hitel folyóirat februári lapszáma, amelyben kortárs alkotókat kérdeztek meg az általuk legfontosabbnak ítélt, 2000 után született művekről. A leggyakrabban említett szerzők között van Ágh István költő és Szilágyi István író is.

Az elmúlt 16 év legfontosabb irodalmi műveiből ad merítést a februári Hitel - Webrádió

Olvasói már megszokhatták, hogy a Hitel folyóirat februári száma tematikus, azaz a felkért szerzőket egy közös kérdésben kicsit megdolgoztatják. Ezúttal a megkeresés nemcsak időszerű, de játékos is volt. Papp Endre azt kérdezte magyar íróktól, költőktől, kritikusoktól és irodalmároktól, hogy „Lássuk, mik vogymuk!” A kérés az volt, számoljunk be, mely könyveket tartjuk a legjobbaknak a 2000 óta megjelent magyar kortárs szépirodalmi művek közül. A társasjáték szabálya nem volt túl szigorú: lehetőleg hat szerző művét válogassuk össze, legideálisabb az lenne, ha három prózai, és három verseskötet szerepelne felsorolásunkban. Ám nem neveket és címeket kértek csupán, hanem indoklást, miért emeljük ki épp ezt a hatot?

Cigányok, zsidók, nők – róluk szóló vicceket oszt meg rendszeresen Facebook-oldalán a pedagógustüntetések egyik szervezője. Koroknyai Sándor a Szolidaritás mozgalom szombathelyi politikusa. Facebook-bejegyzéseiben több vicc is szerepel: ezekben a cigányság és a fémtolvajlás, a nők és a butaság valamint a zsidók és a haszonlesés összekapcsolódik – hangzott el az M1 Híradójában.
Kirekesztő vicceket posztol a pedagógustüntetés szervezője – Magyar Idők

Az utóbbi időben elhíresült a szombathelyi pedagógustüntetés szervezője. Személye önmagában sokat elmond a múlt heti tüntetések komolyságáról, hiszen nem pedagógusról (és még csak diákról) sincs szó, a Szolidaritás nevű baloldali csoportosulás szombathelyi aktivistájáról beszélünk. Mint a közszolgálati tévé Híradója erről beszámolt, nevezett úr Facebook-oldalán kirekesztő, azaz cigányokat, zsidókat, nőket becsmérlő vicceket tesz közzé rendszeresen.

Az 1812-ben, Napóleon Oroszország ellen indított hadjáratának idején játszódó regényt, az orosz és a világirodalom egyik meghatározó művét országszerte több helyszínen olvassák fel, egyebek mellett Jasznaja Poljanában, ahol az író élt, és a csecsenföldi Groznijban is. Az 1812-ben, Napóleon Oroszország ellen indított hadjáratának idején játszódó regényt, az orosz és a világirodalom egyik meghatározó művét országszerte több helyszínen olvassák fel, egyebek mellett Jasznaja Poljanában, ahol az író élt, és a csecsenföldi Groznijban is.
Felolvasómaraton a Háború és békéből

Bizonyos könyvek ránézésre riasztják az átlagolvasót. Talán ezért híresült el annyira Lev Tolsztoj regénye, a Háború és béke, amely hol két, hol négy kötetben jelent meg. Annyi biztos, volt súlya. Fiam szerint egy pofonnál hatásosabb büntetés, ha valakinek a Háború és békét kell elolvasnia – wingdings betűtípussal.

A kánon által preferált társasággal az a bajom, hogy alkotói – brutálisan egyszerűsítve – keveset ismernek a konkrét világból. Vagy az, amit esetleg tapasztalnak, nem bírja érdeklődésüket. Az irodalomnak azért néha szólnia kell az emberről is, nem árt, ha egy elbeszélésnek van története, nemcsak „narratívája”, amelyet majd a kritikus haver megfejt.
Ki az a Gregory Peck? – Magyar Idők

Mindig élvezettel olvastam Alexa Károly írásait, mert olvasottsága és tudása nem egy elvont akadémikusságként jelent meg kritikáiban, esszéiben. Mindig tudott és tud közvetlen, személyes lenni, bevonja olvasóit, a szöveg pedig többé nem ereszt el. S ezzel talán a legnehezebb esszéírói tudás birtokában van.