Azt gondolhatnánk, minden rendben van a női szerzők elismerésével.

A magassarkú árnyékában – Die Furche.at

Hétvégén kezembe került egy osztrák brosúra, ami az Ausztriában élő és alkotó nőket szólaltja meg, őket mutatja be. Szokatlan kényelemben olvasgattam, s kinézegettem, mert a széles, magas ablakokból a Karavankák hegysorai sejlettek fel a ködös estében. Akkor nem tudtam, hogy éppen javában folyik a vita a Reposzton a női lét alapkérdéseiről. Amikor ezt a brosúrát elolvastam, első döbbenetem annak szólt, mennyire közösek a panaszaink. Persze osztrák hölgytársaink mégsem ugyanott tartanak, mint mi, magyarok, hiszen nálunk efféle kis reklámanyaggal nem találkoztam, amely képet adhatna arról, kik azok a magyar írók, költők, irodalmárok, akik történetesen nők is.

20 évesek lettünk!

20 évesek lettünk! - Dunátnúli Református Nőszövetség

Szombaton ünnepelte a Dunántúli Református Nőszövetség megalakulásának 20. évfordulóját. Ünnepség és konferencia emlékezett meg a fennállás 20 évéről, s ennek során az egyik előadásban szóba került Mária és Márta alakja. A kérdés nem először és nem utoljára fontos a keresztyén női szerepvállalás dilemmái között. Az előadó, aki férfi, nagyon előremutató volt, amikor úgy fogalmazta meg, hogy egy személyben kell lenni Máriának és Mártának.

Jelenségek vannak, amiket a gyerek észrevesz, mert nem hülye. Se egy hároméves, se egy tizennyolc éves. És ezeket elhallgatni, elhazudni akár az iskolában, akár otthon, az az egy, ami romboló.

Mit hallgatunk és mit hazudunk el? – tovább dagad a versbotrány - Librarius

Tovább dagad a versbotrány a Facebook-on - olvasom, s erről eszembe jut egy kedves anekdota. A román televízió komoly munkatársai Bukarestben megszólították az utca emberét, mit szól ahhoz, hogy úgymond hidrogén van az ivóvízben. Az utca embere felháborodott. Volt, aki rezignáltan megjegyezte, hogy már semmin nem csodálkozik, „úgy mérgeznek, ahogy akarnak” A megkérdezettek közül csak egy valaki mosolyodott el. A vers valahol mindig botrány, mert mást kell mondania, mint minden őt megelőző versnek. Minden új pedig valaki számára botrány. Sőt, továbbmegyek: van, aki a Facebook-on szembesül azzal, hogy mi is egy modern vers.

Nyolcvannyolc éves korában kedden elhunyt Siegfried Lenz német író, a háború utáni német irodalom egyik kiemelkedő alakja. Lenzet családja körében érte a halál - közölte a Hoffman és Campe kiadó. Lenz legfontosabb munkái között tartják számon 1968-ban megjelent Németóra című regényét, amely az apák nemzedékének a nácizmus éveiben tanúsított magatartását boncolgatja, és 1978-ban megjelent Honismereti múzeum című regényét.

Elhunyt Siegfried Lenz – Híradó.hu

Nyolcvannyolc éves korában elhunyt Sigfried Lenz, a második világháború utáni irodalom egyik legnagyobb alakja. Nem kapott Nobel-díjat, mégis nagy író volt. Nem volt formabontó, emiatt ódivatúnak is tartották néhányan. Marcel Reich-Ranitzky „hosszútávfutónak” nevezte. Lassan hömpölygő elbeszélésmódja úgy hat, mint egy gleccser. Szinte nem érezzük az előrehaladást, mégis mélyen beleváj abba az útba, amelyen végighalad.

Már készülnek azok a tervek a tárcánál, amelyek az egészségügy megújítását célozzák, egyebek közt az alap- és a háziorvosi ellátás területén.

Marad az egészségügy az Emmiben - mno

Rossz napunk volt. Az ember úgy csinál, mintha minden rendben lenne, és mégis ott ül a kedélyünkön az a nyomasztó fekete madár. A munka ebben a sötét árnyékban rosszabbul folyik. A süti félig készen volt, a lucskos káposztába még a káposzta sem került bele, és csak az elülső helyiségeket sikerült kiporszívózni, felmosni. Mindenütt a félig kész munka idegesítő jelei, itt két tepsi tészta, ott a mosogatatlan üvegek az Erős Pistának, amott egy porszívó. Mindig ilyenkor történik valami, ami az emberi számításba beleszól.

A tudomány hihetetlen fejlődése, az eredményes kutatások mellett ugyanis a szélhámosok eszköztára is bővült – méghozzá olyan módszerekkel, amelyek betegek százainak életébe, életminőségébe kerülhetnek.

Aposztrófos doktorok érettségi nélkül - mno

A tudás és az információ századában az emberi hiszékenység nem sokban különbözik azoktól a koroktól, amikor komolyan hittek a lidércekben, az erdei manókban, a hegyi óriásokban, a kastélyjáró szellemekben. Ma is széles skálán mozog a félelmeinkben gyökerező butaság. Van, aki hisz abban, hogy UFÓ-k költöztek embertársaikba, s a világméretű összeesküvéseket ők szervezik ellenünk, „jó emberek” ellen. Van, aki elhiszi, hogy a magyarság az ősidőben hegy nagyságú piramisokat épített maga szórakoztatására. Van, aki más kapaszkodót nem találván e Siralomvölgyben, hát hisz abban, hogy a kristályok fénye, vagy más csodalámpák kigyógyítják minden bajából.

Mintegy 160 kerékpáros tekert át vasárnap délután a városon az autómentes nap alkalmából. A Critical Mass program célja, hogy felhívja a figyelmet a biciklisekre. A szervezők azt szeretnék, hogy az utca ne a járművek harctere legyen. Mottójuk, az  „Együtt közlekedünk!”  is arra figyelmeztet, hogy  gyalogosok, biciklisek és gépjárművezetők odafigyeljenek egymásra.

Kritikus kerékpáros tömeg - Szombathelyi Televízió

Szombathely az a város, ahol rengetegen bicikliznek. Két keréken érkezik a néni takarítani, két keréken gördül be a szomszéd iskola igazgatónője az általa vezetett intézménybe, odakint biciklivel siet el mellettem a volt országgyűlési képviselő, mögötte a szobafestő egy vödörrel és abban pemzlijeivel, s a következő pillanatban már a református lelkész is ott suhan a Csepeljével. A nagy kerékpározási kedv sajátságos közlekedési szokásokkal is jár, s ideköltözésünk után nem sokkal az a gyanú merült fel bennem, hogy Szombathelyre kerülve az összes bicikliből kiszerelik a féket.

Ez mind igaz, de tagadhatatlan, hogy a külföldiek elsősorban azokra a szerzőkre kíváncsiak, akiknek a művei olvashatók az anyanyelvükön. Csak akkor lesz áttörés, ha a fordítások támogatása megerősödik, ha hosszú távú projekteket készítenek arra, hogy milyen könyvek idegen nyelvű megjelenését kell elősegíteni, s pontosan felmérik, mi hiányzik a palettáról. 

A széplelkű irodalmi maffia, avagy hogyan építsünk fel egy írót? – Válasz.hu

Konsztantinosz Kavafisz (1863-1933), az alexandriai görög költő, aki olyan letisztult verseket írt, mint az ókori Görögország márványszobrai, kizárólag barátainak mutatta meg verseit, s csak halála után jelenhettek meg nyomtatásban. Azóta világszerte ismertté vált, rengeteg költő tanult tőle, sokan meghatározó élményként élték meg a művével való találkozást. Kavafisz ha ki is fogta az irodalmárok aranyhalát, nem kívánt tőle sem egyet, sem kettőt, sem hármat.

A műveltség kivánatos elterjedését talán Vörösmarty Mihály vers jeleníti meg legképszerűbben: „Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról”. Világosság, azaz műveltség, tudás, észszerűség. Iskoláztatásra van szükség, az embereknek meg kell tanulniuk olvasni, hogy művelődhessenek. Az olvasás azonban a mai napig sem vált mindenki számára elérhetővé, hiába is hinnénk, hogy vége az analfabetizmusnak.

Hogyan NE kísérletezzünk az irodalomtanítással? – Irodalmi Jelen

Akinek van iskolás korú gyereke, már rég tisztában van azzal, hogy nagyon sok rossz tankönyv van és volt a magyar oktatásban. Hogy a tankönyvek körüli hisztéria éppen akkor kezdődött el, amikor számos tankönyvkiadó többé nem vehet részt ebben a nagy bizniszben – ez nyilvánvaló. Ám ha közelebbről szemügyre vesszük, a tankönyvekkel alapvető gondok vannak, s hiába írják rá, hogy „kompetencialapú”, jogosan merül fel az azt olvasó felnőttben, hogy maguk a tankönyvírók nem kompetens emberek ezen a területen.

Én azt gondolom, hogy ez a magyar költészet megdicsőülése – mondta Szabó Balázs. Egy olyan helyen, mint a Facebook, a legtöbb ember olyasmiket posztol, ami igazából senkit nem érdekel. (…) Arról szól ez az egész, hogy 2014-ben trendi a magyar vers. Azon túl, hogy olvassuk őket, érezzük őket, jó esetben kiráz tőlük a hideg, nem szégyen verseket posztolni, és egész egyszerűen menő vagyok, ha a magyar kultúra mellé állok.

Szabó Balázs: 2014-ben trendi a magyar vers - Hirado.hu

A mai napon rájöttem, hogy olyan vagyok, mint Gombóc Artúr. Ő a csokit, én a verset szeretem. Ő a kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a hosszú csokoládét, a rövid csokoládét, a gömbölyű csokoládét, a lapos csokoládét, én a klasszikus verset, a modern verset, a rövid verset, a hosszú verset, a népszerű verset, az ismeretlen verset. Csak a kakaós tejtábla-verset nem szeretem.

A NATO az ukrajnai válságban követett orosz politika miatt kiépít öt állandó támaszpontot Kelet-Európában és létrehoz egy négyezer fős gyorsreagálású alakulatot, a döntést minderről a jövő heti csúcstalálkozón hozzák meg – írta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi német lap. A beszámoló szerint a 28 NATO-tagállam nagyköveti szinten már megállapodott a „putyini újorosz” politikára kidolgozott válaszlépéseket összefoglaló stratégiáról, amelyet a jövő heti walesi csúcstalálkozón a legmagasabb szinten fogadnak majd el.

A NATO új támaszpontokat és gyorsreagálású hadtestet létesít – MTI (idézi: Mandiner)

Európa fél. Még soha nem volt ilyen kitapintható reális félelme a háborútól. Az első világháború kitörésének 100. évfordulójára emlékezünk, emellett szeptember elseje a 2. világháború kitörésének hivatalos dátuma. 75 éve már, de még nagyon közelinek érezzük. A háború lehetősége az iszlám terrorizmus fenyegetettsége mellett sem volt soha ilyen keményen érezhető. A nyugati komoly média tele van háborús témákkal, s most először kihallatszódik két fontos szó ennek kapcsán: a haza és a felelősségvállalás.

A hollandiai Allard Pierson Museum, ahol öt ukrajnai (egy kijevi és négy krími) múzeumból származó szkíta aranyat állítottak ki egy tárlat keretében, amellett döntött, hogy a műtárgyakat nem adja át sem Ukrajnának, sem a Krímnek addig, amíg az érintett felek nem egyeznek ki, ill. az ügyben a bíróság nem hoz határozatot – olvasható a tárlatot rendező múzeum tulajdonosa, az Universiteit van Amsterdam közleményében.
A hollandok keresik a szkíta arany törvényes tulajdonosait – Oroszország Hangja Rádió

Nem is gondolná az ember, milyen furcsa történeteket eredményez egy háború. Ha a műtárgyak mesélni tudnának, valószínűleg sok-sok keserű panaszt sírnának el. Így volt ez mindig, de mégis megdöbbenti az embert, amikor nem csak hallomásból és történelemkönyvek lapjain találkozik a műtárgyak zaklatott sorsával. Amíg háború van, és emberi életek forognak kockán, ugyan kit érdekli jobban az, mivé lesznek a nemzeti történelem vagy a nemzeti kincs darabjai? Amikor a rettenetes sokk-hatás enyhül, annál fájdalmasabb látni a pusztulás nyomait.

Endrét felhívtam, bocsánatot kértem tőle, amit ő elfogadott. Amint lehet, személyesen is meglátogatom.

Csender Levente nyilatkozata – Litera

Gondolom, az ország nagy részének fogalma nem volt arról, hogy évente megrendeznek egy írótábort Tokajban. Idén sikerült a figyelem középpontjába kerülnie ennek a konferenciának. Ugyan nem az előadások révén, hanem egy programon túli botrány kapcsán. Egyik író énekelt, a másik „beszólt” neki, mire a sértett ütött.

Nem az a lényeg, hogy mit sugall a test. Valódinak kell tűnnie és kész.

Ön mennyire karizmatikus? - Active beauty

Kezembe került az egyik drogéria időszaki magazinja. Legfeljebb átlapozom az ilyen PR-kiadványokat, ám most egy fotó-felirat felkeltette érdeklődésemet, elsősorban sutasága miatt: „Az ember vagy karizmatikus, vagy legalább érdemes úgy tennie.” Mivel az én szótáramban a karizma még kizárólag az Istentől kapott kegyelmi ajándékra érvényes, kíváncsi lettem, vajon miről szól a teljes cikk. És vajon miről? Szinte minden másról, csak éppen a kegyelmi ajándékról nem.

Gazdag kulturális kínálat, így koncertek, táncház, borkóstoló, könyvbemutatók és kézműves tevékenységek is várják a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktábor résztvevőit.

Tusványos 25: hatnapos kultúrdömping – vhegy

Július végén minden évben megtelik Tusnád-Fürdő. Hátizsákos, alternatív-ruhás fiatalok, kulturális és szellemi élményre vágyó középkorúak, gyerekek, idősek - sok ezer ember látogat el a Csíkszeredától félórányira található, vadregényesen szép fekvésű településre. A ma már csak Tusványosként emlegetett találkozó 25 év alatt a Bálványosi Szabadegyetemből kinőtte magát egy sajátos egyveleggé, amiben továbbra is jelen vannak politikai célzatú beszédek és beszélgetések, viták és előadások, de a többnapos rendezvény jócskán kibővült családi programokkal, valamint réteg-koncertekkel a késő délutáni óráktól. Egy kicsit családi majális, egy kicsit politikai anziksz, és egy kicsit Tusvány-Sound. Talán ekként jellemezhető ma az egykori szabadegyetem.

A táborban Kisküküllő-menti, pálpataki, sóvidéki, mezőmadarasi és mezőpaniti táncokat oktatnak László Zsolt, Mátéfi Csaba, László Csaba, Imre Béla és táncos párjaik. Lesz zeneoktatás is a szászcsávási zenészekkel és Sinkó Andrással

Lehet jelentkezni a felsősófalvi tánctáborba – Starradio.ro

Az ember bizonyos információforrásokról leszakadva morcos szellemi tunyaságra kárhoztatik. Egy kis faluban, ahol a gyönyörű kilátás, és a mindennapos eső után feltűnő szivárvány sem tudja elfeledtetni, hogy nincs térerő, nincs tévé, a rádió számomra érdektelen adásokat ad, nem érkezik hozzánk újság, és nincs egyetlen wi-fi, amire rácuppanhatna keresve szimatoló gépem. Gyermekeimnek panaszolom, hogy nem írtam még meg a Reposztot. Ez egy családi ügy. Nincs témám, biggyesztem ajkam. Friss témám mi is lehetne, távol minden hírforrástól? Írj a kocsmáról, javasolják.

Hogy ne riadjon vissza önnön küldetésétől. Mutassa meg, hogy az egyháznak van véleménye a világról.

REPOSZTosok - refdunantul

A múlt század „reposztosa”, Szentkuti Kiss Károly 1841-ben született Pozbán. Református lelkész volt, az a fajta, akiben mindig ott az igény a jövő számára megőrizni valamit a hely szelleméből és az emberi történésekből. Sokat írt, sokfélét, egyháztörténeti munkákat és novellákat, újságcikkeket és gyakorlati teológiai munkákat, de legizgalmasabbak mégis személyes naplójegyzetei, amelynek kéziratát egy lelkes helytörténész az Országos Széchenyi Könyvtárban meglelte, és aprólékos munkával sajtó alá rendezte. A kötet Krónika címmel jelent meg 2000-ben Nagyigmándon.

 „…csak a dunántúli lelkületű, érzületű magyarban merülhetnek föl ilyen kérdések. Ő az a bánatos ikerarc. Benne támad egyszerre a hiányérzet és a csodálkozás a költői alkatában rejlő különbség szerint.”

A pannon költészet mandulafája - Somogy

Sokan sokféleképp kutatták, vajon létezik-e egyáltalán pannon irodalom. Aki lelki rokonságot érez dunántúli költő- és írótársai iránt, az állítja, igenis van sajátosan e táj ihlette irodalom. Igenis, a dunántúli ember más, s a dolgokhoz való hozzáállása meghatározza művét is.

Az a hiteles élet, amely meg tudja különböztetni magát láthatóan az Istenre való ráhagyatkozásban.  A REND után el kell kezdeni ezt a valóságot.

Hit és megmaradás, avagy őrségben - refdunantul.hu

Az idei REND, azaz Dunántúli Református Egyházi Napok helyszíne az Őrségi Egyházmegye volt, s mi másra is épülhetett volna a találkozó tematikája itt a nyugati végeken, mint a „hit és megmaradás” témakörére? Az előadások és fórumbeszélgetések, az istentiszteleti alkalmak mind e két kulcsszó köré rendeződtek.

Van női attitűddel megírt regény, és van ilyen történelmi regény is. Az Erdélyi menyegző ilyen. Azzal együtt, hogy amennyire történelmi regény, annyira mai regény is, hiszen én, az írója ma élek, a huszonegyedik századi agyammal írok azokról a dolgokról, amelyek engem foglalkoztatnak.

„A kortárs irodalom nem nagyon vesz észre” – Irodalmi Jelen

A héten olvastam, hogy Ugron Zsolnát a kortárs irodalom nem nagyon veszi észre. Rajtam ne múljék, gondoltam. Mivel sok szó esett a fiatal írónő kapcsán a „lektűrről”, azzal az elhatározással vettem kézbe az Erdélyi menyegző című regényt, hogy félreteszek minden előítéletet. Annál is inkább, mert egy lélegzetelállítóan szép kötetet tartottam kezemben, ami eleve felkeltette kíváncsiságomat.