2009-ben Lyonban, az Európai Egyházak Konferenciája is elkötelezte magát a Menekültek Világnapjáról való megemlékezés mellett egy minden évben megrendezendő imanap keretein belül, melyet a június 20-hoz eső legközelebbi vasárnapokon tartanak meg. 2014-ben ez a nap június 22-re esik. Az imanapon megemlékeznek azokról, akik egy méltóságteljesebb élet reményében, életüket vesztették az Európa felé vezető úton.

Vasárnap emlékezünk a menekültek világnapjára - evangelikus.hu

A bevándorlás ügyében a magyar kormány véleménye az, hogy az EU-n belül biztosítani kell a munkaerő szabad áramlását, az unión kívülről érkező bevándorlást azonban le kell állítani, jelentősen le kell fékezni - fejtette ki a miniszterelnök. 

Orbán: új korszakhoz új eszközök kellenek - hirado.hu

Valójában azt kellett volna írnom, hogy ima VAGY forgatókönyv menekültáradatra. Mintha befejetett forgatókönyvet lehetne írni a szomáliai, eritreai, indonéziai, vagy más otthonaikat elhagyó kétségbeesett családok, férfiak és gyermekek életére?!

Balog Zoltán: „Ezáltal is népszerűvé kívánjuk tenni a tanárszakokat, és elérni azt, hogy a legjobbak tanítsák majd a következő nemzedékeket.”

Vége a találgatásoknak, megvan az új felsőoktatási államtitkár - mno

„Filológiai tanulmányaim eredményeképpen meggyőződtem arról, hogy tehetséges ember megtanulhat angolul (kivéve a helyesírást és a kiejtést) harminc óra alatt, franciául harminc nap alatt és németül harminc év alatt. Nyilvánvalónak látszik tehát, hogy ez utóbbi nyelv nyesegetésre és javításokra szorul. Ha úgy marad, ahogy van, akkor szelíden és tiszteletteljesen a holt nyelvek közé kell sorolni, mert csak a holtaknak van elegendő idejük, hogy megtanulják.” Mark Twain írja e sorokat Az a fránya német nyelv című humoreszkjében, amely elvileg minden nyelvtanulót el kéne riasszon, de miután oly nagy túlzásokba esik a gonoszkodó amerikai író, hogy senki komolyan venni nem tudja, ezért kárt még nem tett a kezdők lelkesedésében.

Még egy nap sem telt el a kiesés óta, de sorra jönnek ki az elemzések, hogy miért történt ez éppen most. Mindenki elmondja a véleményét, sokan lesznek okosak most azok közül, akik korábban már látták a bukás jeleit. Vagy nem.
Amikor egy nagy korszak véget ér, mindenki azt a pontot keresi, amikor minden elromlott. De hogyan is lehetne egyetlen pontot találni, amikor fokozatosan értünk el odáig, hogy a Maracana Stadionban „egy Chile” küldje a tenger mélyére a spanyol armadát.

Spanyolország: talált, süllyedt-a bukás okai - nemzetisport.hu

Bár néhány, magát szakembernek kikiáltó honi nagyember már jó előre megmondta, hogy itt vége a 2007 óta tartó spanyol uralomnak, a világbajnok kiesése, néhány csapat rossz szereplése meglehetős kérdéseket hagy maga után. Én legalábbis tele vagyok kérdésekkel, ami a brazil foci vb-t, feleségek és anyák rémálmát, apák, fiúk és férjek esti szórakozását jelenti.

Tölgyessynek a baloldalon nem bocsátják meg, hogy 1998-tól 2006-ig fideszes képviselő volt, hiába írta eközben a legkeményebb elemzéseket a Fidesz és személy szerint Orbán Viktor politikájáról. Az előző országgyűlési választás után előadóként hívták meg a Szabad Európa Társaság összejövetelére (2010. június 8.), de amikor olyanokat mondott, hogy Orbán Viktor érzékenyen viszonyul választói akaratához, többször felszólították, hogy fejezze már be a beszédét. Ezt a gondolatot, hogy hiába ostorozza a Fideszt, csak közéjük tartozik, elsőként Tölgyessy nagy publicisztikai ellenfele, Eörsi István fogalmazta meg Tölgyessy él című cikkében: „[H]elyenként megsemmisítő bírálata ellenére orrát befogva minduntalan lehajol, hogy elhelyezze csodálatának koszorúit a miniszterelnök immár némelyest csatakos szobrának talapzatára. Mindenesetre most már nem teljesítményét dicséri (erről nem kevésbé lesújtó a véleménye, mint nekem), hanem képességeit: gyorsaságát, elszántságát, taktikai érzékét, karizmatikus hatását” (Magyar Narancs, 1999. január 21.)

A politikai hagyomány - es.hu

Érdekes olykor fellapozni a valaha véleményformáló orgánumot, az ÉS-t, amelyikre még - mint délolasz kisvárosok balkonjai közé kifeszített kötelekre - olykor irodalmat is aggatnak, többnyire közéleti publicisztikát, s amelyik az élet sajátos szeletét hivatott képviselni: a tudatát kevésbé, politikai erőterét annál inkább vesztett liberális értelmiség világlátását.

Nézzünk szembe a történelmi tényekkel: a Szovjetunió uralma alól felszabaduló kelet- és közép-európai országok közül éppen nekünk, magyaroknak jutott a legravaszabb és legszámítóbb kommunista elit. A többi, hozzánk hasonló sorsú ország kommunista vezetése ugyanis korántsem volt olyan előrelátó, mint az MSZMP vezérkara: a gorbacsovi reformok, az amerikai–szovjet tárgyalások és az ezeket követő erjedés, a Szovjetunió látványos elerőtlenedése láttán sem vették észre, hogy egy korszak, méghozzá a kommunizmus korszaka a végéhez közeledik, s a végsőkig kitartottak az „elveik” (marxizmus-leninizmus), illetve a hatalom megtartása mellett.

1989. június 16.: minek is a napja? - mno.hu

Amikor a történelemre gondolok általában azok a dolgok jutnak eszembe, melyek még születésem előtt történtek. Sőt, ha alapul veszem egykori történelemoktatásunkat, nálunk anno 1945-nél véget ért a történelem, ami utána jött már nem volt érettségitétel. Ami utána jött, az a nyolcvanas évek végén már zűrzavaros volt a politikai változások előszelét érezve.

Nekem nem jut eszembe egyetlen korszak sem, amikor Európát, vagy legalább annak egyetlen országát kereszténynek lehetne nevezni. 

Sefatias - sefatias.blog.hu

Nemrégiben indult egy új fórum a Facebookon „Underground Keresztény Bloggerek” címmel. Habár az „underground” jelzővel nekem gondom van, üdvözlöm a kezdeményezést, amely pontosan jelzi, hogy napjainkban egyre erőteljesebben jelentkezik az az igény, hogy a keresztény vélemény is legyen része nyilvánosságunknak.

Ma véget ér az iskolákban a tanév és megkezdődik a mintegy két és fél hónapos nyári vakáció. Az idén több mint 1,3 millió diák teszi félre a nyári hónapokra az iskolatáskát, közülük mintegy 774 ezren általános iskolában tanultak, 216 ezren gimnáziumba, 244 ezren szakközépiskolákba, 130 ezren pedig szakiskolába jártak.

Akáció, Vakáció: nyári szünetre csöngetnek ma ki az iskolákban - hvg.hu

Már május közepén vártam, hogy elkezdődjön a nyári szünet. Amikor el-elkapott a vágy, hogy vége legyen, mondogatni kezdtem magamban, hogy ió-ció, ió-ció, ió-ció. Nem mintha ezzel bármit is közelebb hozhattam volna, de legalább bizakodtam, hogy eljön az utolsó nap. Egy évtizedes tanítási kalandom során ez volt az első év, hogy ilyet tapasztaltam. S ami még furcsább volt, hogy nemcsk magamon, hanem más lelkipásztorokon is észrevettem ezt. Korábban pedagógusokon megfigyeltem már, hogy nagyon várják az utolsó tanítási napot, de a lelkészek körében ez nem volt eddig jelentős téma. Szerintem két dolog változtatott ezen: a megnövekedett hittanos csoportszámok és a szabadnap hiánya.

A Tiszán és mellékfolyóin élő – a vízminőségre igen érzékeny - kérészek tömeges rajzása több napnyi meleg időt követően a napokban kezdődött el a folyó legalsó szakaszán. Kasza Ferenc, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület örökös tagja az MTI-nek elmondta, hogy a 8-12 centiméter hosszú rovarok a Tisza alsó szakaszain rajzanak először, ahol a partfal kötöttebb, agyagos, ezeken a helyeken lárvái járatokat tudnak fúrni a földbe. Később a Tisza felső szakaszain is előfordulnak.

  Virágzik a Tisza  hir24 

A tiszavirágnak  (Palingenia longicauda), kérésznek az élete nem túl izgalmas. Kezdjük talán a peteállapottól. A mami bepottyantja a vízbe. Ott marad egyedül több más versenyzővel (csak a mamitól 7-8000, és akkor a többszázezer rajzó mamiról még nem is tud) az életnek nevezett pályán. Na szép. A víz sodorja, lesüllyed közben. A meder alján gyorsan lárvaállapotba(nimfa) kerül és egy 10-15 centiméteres u alakú lyukat készít magának az agyagban.

A monokulturális könyvtermelés kulturális környezetszennyezéssel jár, „génmanipulált” termékei megölik a természetes sokféleséget. Csökken a kultúra sokfélesége, megszűnik a szellemi biodiverzitás. 

Könyvpalotaforradalom – Jobbklikk

A Könyvhét táján tavaly is Békés Mártontól idéztem. A fiatal filozófus és gondolkodó azzal az alapossággal és felelősségtudattal beszél idén is a könyvkiadás és könyvkereskedelem lesújtó hazai állapotáról, mint előző évben. Kulturális környezetszennyezésről szól, ami az igazán értékest pusztítja el. Nagy összeomlást vizionál, amelynek most még csak a vihar előtti szélcsendjét érezzük.