Ezen a héten Debrecenben és Hódmezővásárhelyen ötvenegyen tettek sikeres juhászvizsgát, előtte Kaposváron több mint tízen vizsgáztak, és rövidesen befejeződik a juhászképzés Szegeden is.
Levizsgáztak a juhászok a Debreceni Egyetemen - hir24.hu
Nappalink ajtaja mellé egy pásztorbot van támasztva. Apám kapta anno a kupi juhászat vezetésekor. Valóban pásztor faragta, szép munka. Ha elakad a függönycsipesz, pompásan elérem vele. Pásztorbot nyáj nélkül... Nem értek a juhászathoz, a bárányok és kecskék dolgában csak a Máté 25,31-46 jut eszembe, az pedig az utolsó ítélethez kapcsolódik, nem a tenyésztési eljárásokhoz, fajtaismerethez, gyepgazdálkodáshoz és tartástechnológiához. Jó-jó, azért felismerem, hogy melyik a bárány és melyik a kecske, de ha ma rám bíznának néhány egyedet, nem biztos, hogy túlélnék a telet.
Minden szakmának, hivatásnak, szolgálatnak van csínja-bínja, ami nélkül eredménytelen és örömtelen az egész. Megnyugtató, hogy a bárányok azokra vannak bízva, akik értenek hozzá.
Pásztorokra, akik közül sokan felismerték, hogy szükségük van továbbképzésre. Nem lacafacáztak, beültek az egyetemi padokba.
Juhászok az egyetemi padokban. Első hallásra meglepett, átgondolva mégis ötletesnek tartom ezt. Szimpatikus a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége nekem. Közösséget és fórumot biztosít a juhászoknak, és keresi a megújulást és fejlődést. Nem aklok mellet vagy faluházakba okítgatják egymást, hanem merészen kerestek egy profi szövetségest: az egyetemeket, és korunk legjobb tudását szerzik meg onnét. Talán pályázati pénz(ek) is van(nak) mögötte és benne, ha pedig nincs, még nagyobb elismerés érte. Jó ötlet: öt év helyett három hónap, BA és MA szint nélkül, szakdolgozat és nyelvvizsga hiányában is hasznosítható tudás. Ez a lényeg: hasznos tudás.
Juhászok és egyetemi padok. A gyakorlat tevékeny megvalósítói és a tudás mesterei. Nem állattenyésztési mérnököket képeztek, mert nem csak arra van szükség. Az egyházban sem csak egyetemi szintű teológiai képzésre lenne szükség. Ha csak arra gondolok, hogy milyen sok pedagógus tanít református iskoláinkban, és milyen sok egészségügyi dolgozó van különböző otthonainkban úgy, hogy fogalmuk nincs alapvető bibliai, egyházismereti, egyháztörténeti, egyházzenei dolgokról. Nem kell nekik ötévnyi egyetem, csupán pár hónap is elég lenne. Miért várjuk, hogy majd rájuk ragad? Miért gondoljuk, hogy majd beállnak a sorba? Az evangélium terjed, és nem ragad. Jézus azt hagyta meg, hogy "tanítván őket".
Szövetség és egyetem. Két fél, akik felismerték egymásban a lehetőséget. Két fél, akik összefogtak és hasznot remélnek ettől az egymás mellé állástól. Gyülekezeteink tarka-barkák lelkész-körzeti, egyházmegyei és egyházkerületi közösségeket tekintve is. Különböznek lehetőségeik, hiányosságaik, és erősségeik. Valamelyiknek vannak szövetségesei, valamelyik egymagában van, szinte kapcsolat nélküli életet él. Begubózott, pedig titkon nagy vágyai vannak. Adjatok életjelet, merjétek kinyújtani a kezeteket, és keressetek szövetségeseket!
Hozzászólások