Mindig csodálkozom azokon, akik a migráns-jelenséghez való viszonyban csak és kizárólag pártpolitikai kérdést látnak. Ez ugyanis azt feltételezi, hogy egy párt által megfogalmazott véleménynek nincsenek történelmi előzményei. Ilyen nézőpontból egy adott párt úgy jelenik meg, mintha legalábbis a semmiből jönne, s az az üzenet, amellyel a nyilvánosság elé áll, maga lenne az előzmények nélküli világkép. Holott valójában pont fordított a helyzet. A pártpolitikában megjelenő küzdelmek mögött nagyon is karakteres, történelmi előzményeken alapuló világképek küzdelme zajlik, s e küzdelemnek egy kicsúcsosodási pontja épp a mai népszavazás. Nem véletlenül, állítják sokan, hogy itt valójában európai sorskérdésről van szó, amely messze túlmegy a pártpolitika világán. A kérdés nem kevesebb, mint az, hogy milyen világnézeti elveken nyugodjék a jövő Európája?

(...)

– De én nem. Azokra értettem, akik rám hivatkoznak, miközben hazugságokat hirdetnek.

(...)

Balavány György: Jézus, ne zavarj, épp téged szolgállak! - hvg.hu

Napjaink közélete szinte nem áll másból, mint a kvótanépszavazással kapcsolatos pro és kontra érvek felvonultatásából. Közülük is kiemelkedik két alapvető típus, s mindegyiknek az a sajátossága, hogy valamiképp összefüggésbe kerül a kereszténységgel. Az egyik a kulturális nézőpont, a zsidó-keresztény gyökerű európai identitás védelme, jellemzően azok érvelnek így, akik nemmel fognak szavazni. Erről szólt az előző posztomban megfogalmazott néhány szempont a "nem" mellett. A másik a humanitárius nézőpont, nyilván azoktól, akik a befogadás mellett érvelnek. Ezen belül is van egy egészen sajátos csoport, mondjuk így, a keresztény liberális-humanisták, avagy a humanista-liberális keresztények csoportja, akik éppen Jézusra hivatkozva azt állítják, hogy a migránsáradat keresztény-kulturális alapú elutasítása nem keresztény álláspont, hanem valójában a kereszténységre hivatkozó álkereszténység. E nézetnek egyik ismert publicistája Balavány György, akivel nem először vitatkozom. Remélem, a magam szerény képességeivel és eszközeivel ily módon is hozzájárulhatok a szerző és a HVG népszerűsítéséhez. Nincs kétségem afelől, hogy Balavány őszinte keresztény meggyőződésből írta a fenti rövid drámát, amely egy képzelt párbeszéd egy pap és Jézus között. De az már mégis csak furcsa, hogy Balavány úgy fejti ki meggyőződését, hogy a migránsáradatot elutasító keresztényektől elvitatja őszinte keresztény meggyőződésüket, s a legrosszabb fundamentalisták módján önkényesen kiragadott bibliai mondatokkal bombázva őket azt sugallja, hogy a nemmel szavazók voltaképpen nem is keresztények. Hazugságot hirdetnek Jézusra hivatkozva. Ilyenkor sok keresztény zavarba jön, hiszen, valóban, miközben nemmel szavazna, mit is kezdjen olyan jézusi tanítással, hogy szeresd ellenségedet, avagy jövevény voltam és befogadtatok? Valóban, egy keresztény, aki nem csak a szó kulturális értelmében az, s nem csak azzal tud érvelni, hogy a más kultúrájú migránsáradat az európai identitást veszélyezteti, mit mondhat egy olyan érvre, hogy Jézus maga volt az, aki meghirdette a szeretet parancsát, tehát, aki igazi keresztény, az nem lehet elutasító. Másképpen: van-e valódi biblikus-teológiai érv Jézus humanista értelmezésével szemben? Van.

Az ország nagyobbik része kereszténynek vallja magát, körülbelül 5,5 millió ez a szám. Mégis az országban idén rekordot döntött az idegengyűlölet. Már nem is próbálom megérteni, hogyan fér össze a szeretetre és elfogadásra épülő igaz hit, a gyűlölettel, de úgy tűnik igen jól megvannak kéz a kézben kis hazánkban. A pápa, aki a legfőbb egyházi vezető, azt mondja, hogy légy emberséges, tárd ki a kapukat, mert pokolra kerülsz, ha nem teszed. Akkor a magyar keresztény egyházak miért gyűlölnek?! Nem vagyok se megkeresztelve, se hívő nem vagyok, de lehet, hogy most közelebb érzem magamhoz a pápát, mint amennyire ők valaha is érezték.

(...)

Egymás között sem jeleskedünk elfogadás és segítségnyújtás tekintetében sokszor, erre még rátesznek egy lapáttal. Ahelyett, hogy a jobb felünket erősítenék. Ez az a rombolás, amit sosem fogok ennek a kormánynak megbocsátani. A lopott pénzek egy dolog, de mikor a néplélekben tesznek kárt, az ország szívét mérgezik. A magyar keresztény egyházak pedig asszisztálnak ehhez, szégyenteljes, de egyre inkább elkeserítő módon, meghazudtolva és kicsúfolva azokat a jó, pozitív és előremutató gondolatokat is, amik megtalálhatóak és megfontolandóak a keresztény tanításokban. Erre nincs mentség, nem lehet mentség a nagy keresztény egyházak állami támogatástól való függése sem, mert nem mutathat senki úgy példát, hogy pénzért adja el a lelkét. Annyira maradtak keresztény szellemi vezetők mára ők, amennyire Orbán Viktor nemzetegyesítő államférfi, bár ő soha nem is volt az.

Rády Magdolna: Keresztény néplélek? - index.hu

Rády Magdolna írása egy szép, humanista hevületű írás, de az a baj vele, hogy miközben fel van háborodva azon, hogy az országban tombol az idegengyűlölet, eléggé indulatosan nekimegy szinte az egész magyarországi kereszténységnek. Azt feltételezi, hogy az a keresztény, aki nemmel szavaz, gyűlöletből teszi, s ezzel támogatja a kormány gyűlöletkampányát. Azt természetesen nem érti, hogy miként is fér össze a kereszténység a gyűlölettel (sehogyan sem), s ezért aztán nem marad más magyarázata, mint az egyházak anyagi függősége a kormánytól. Nem is foglalkoznék az írással, ha nem látnék itt eléggé tisztán körvonalazódni egy gondolkodástípust, amely arra keresi a választ, hogy a hazai kereszténység jelentős része miért „idegengyűlölő”. Én elhiszem Rády Magdolna jóindulatát. Ő és a hozzá hasonlóan gondolkodók pedig higgyék el, hogy nem mindenki idegengyűlölő, aki nemmel szavaz. Valamint az sem igaz, hogy a magyar keresztény egyházak egyes vezetői azért „asszisztálnak” a „gyűlöletszításhoz”, mert anyagilag ki vannak szolgáltatva. Vegyük sorra.

Az MTI beszámolója szerint Jude Law Velencében elmondta: először nagyon örült Sorrentino felkérésének, de aztán a forgatókönyvet elolvasva visszahőkölt. "Úgy éreztem, mintha egy tonna tégla esett volna rám, hogy egy pápát kell alakítanom, és nem nagyon tudtam, mihez fogjak, hogy súlyt és hitelt adjak a játékomnak. De Paolo folyton arra emlékeztetett, hogy ez a film egy emberről szól, aki történetesen a pápa. És amikor én is ebből a nézőpontból közelítettem, elkezdett összeállni a dolog" - mondta.

A rendező a velencei sajtótájékoztatón azt mondta, tudja, hogy a sorozatban ábrázolt pápa szöges ellentéte Ferenc pápának, de szerinte  akár egy ilyen pápa is állhatna egyszer a katolikus egyház élén. "Lehetséges, hogy egy liberálisabb pápa után egy olyan következik, akinek más elképzelései vannak. Nagy naivitás lenne azt gondolni, hogy az egyház megkezdte hosszú útját a liberalizmus felé" - jelentette ki.

Megérkezett a láncdohányos, amerikai pápa - index.hu

Örömmel jelenthetem, hogy magyar néző megismerkedhet az Oscar-díjas filmrendező, Paolo Sorrentino új sorozatának előzetesével, amely, mit ad Isten, egy képzeletbeli pápát ábrázol. Az első amerikait, aki amúgy egy beteg ember. Az általam linkelt teaser trailer (kedvcsináló, érdeklődést felkeltő előzetes) hoz egy összevágott, rövid párbeszédet Lenny-vel, a fiatal pápával. Íme:

Ki vagy te, Lenny?

̶  Egy ellentmondás vagyok. Isten vagyok. Egy a háromban és három az egyben. Feleségül vehetem a Szűzanyát. Egy ember vagyok, jó és gonosz.

Mit akarsz csinálni?

̶  Forradalmat.

Oriana Fallaci a Harag-trilógia második kötetében még tovább megy, ítéletet hoz Európa felett, amely véleménye szerint már nem is Európa, hanem Eurábia, az iszlám egyik gyarmata.

Könyves Blog: Oriana Fallaci: Európa az iszlám egyik gyarmata - index.hu

Júniusban megjelent Oriana Fallaci Harag-trilógiájának második kötete, a 2004 (!) - ben kiadott La forza della ragione magyarul is,  Az értelem ereje címmel, Földváry Katalin fordításában, a Művelt Nép Könyvkiadó gondozásában. A trilógia első kötete, a La rabbia e l’orgoglio 2001-ben jelent meg, s a magyar olvasó A harag és a büszkeség című kötettel 2003-ban ismerkedhetett meg. A harmadik kötet, a L’Apocalisse még nem jelent meg magyarul.

A első kötet előszavában ezt írja Fallaci (az idézetet a magyar szöveg második, javított kiadásából vettem) : „ Nos, amikor bejelentették, ennek a könyvnek a kiadását, Howard Gotlieb professzor a Boston Universityről  (...) felhívott és megkérdezte: »Melyik kategóriába kerüljön A harag és a büszkeség?« »Nem tudom«, feleltem. (...) Aztán átgondoltam a dolgot. Visszahívtam és azt mondtam: »Nevezzük prédikációnak.« (Ez a megfelelő meghatározás, mert valóban, ami következik, az egy prédikáció. Levélnek indult, amelyet a főszerkesztő kért tőlem arról a háborúról, amelyet Allah fiai hirdettek a Nyugat ellen, és mialatt írtam, prédikáció lett belőle.) Miután megjelent Olaszországban, Gotlieb professzor ismét felhívott és megkérdezte: »Hogyan fogadták az olaszok?« »Nem tudom« válaszoltam, hozzátéve, hogy …egy prédikációt nem a taps vagy a hurrogások ítélik meg, hanem az elért eredmény. Így aztán hosszú időnek kell eltelnie, mielőtt megtudom, milyen eredményt értem el. Nagyon hosszúnak. »Nem várhatjuk el, hogy az én haragom és büszkeségem hirtelen felébressze azokat, akik alszanak, Gotlieb professzor. Ami azt illeti, nem is vagyok benne biztos, hogy valaha is felébrednek«."

A fejlett világban a képzett vezető rétegek egyre kevésbé érzik úgy, hogy egy közösségbe tartoznak a választóikkal. A konzervatív szerző szerint ezzel magyarázható, hogy tárt karokkal fogadják a menedékkérők tömegeit – a nagy többség számlájára.

„Akik a döntéseket hozták vagy elkészítették, de maguk egyáltalán nem viselik a költségeket, humanistának, együtt érzőnek és az emberi jogok hőseinek számítanak, a következményekkel birkózó berzenkedők pedig önzőnek és rasszistának” – olvassuk a Wall Street Journalben Peggy Noonan publicista írását.

Az elit árulása - metazin.hu

A Metazin szemlézi Peggy Noonan írását, amely a Wall Street Journalban jelent meg. A címe is sokat mondó: Az elit árulása. Ebben Noonan, akiről megtudjuk, hogy Reagan elnök beszédíró csapatának tagja volt, nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a fejlett világban nő a szakadék a politikai és üzleti elit, valamint a társadalom, a hétköznapi emberek világa között. A szerző nem csak Amerikáról beszél, hanem jellemző európai példaként épp a Merkel által képviselt migránspolitikát említi. Azt állítja, hogy miközben a vezető elit önmagát humanistaként állítja be a határtalan befogadás ideájának alátámasztására, addig a következményeket mégis a mindennapok társadalma viseli. Ha pedig az elit ellenállást tapasztal, akkor hamar megszületik az önzés és rasszizmus vádja.

Semmi köze a közbiztonsághoz a test egészét fedő muzulmán női öltözéknek, a burkának, viselése azonban elutasítandó, mert „nem való a világra nyitott országunkba” – mondta pénteken a német szövetségi belügyminiszter egy televíziós interjúban.

Német belügyminiszter: A burka nem való nyitott országunkba - mandiner.hu

Sokáig magam is bedőltem annak a nézetnek, hogy a multikulturális, a nyitott Európa látomása azon a meggyőződésen nyugszik, hogy az európai társadalmakat immár nem lehet felépíteni egyetlen, a múltból örökölt meghatározó civilizációra sem. A civilizációknak egész társadalmakra, sőt kontinensnyi régiókra kiható kizárólagos szerepe megszűnt, s eljött immár egy új korszak, amelyet – Huntington teóriájával ellentétben – nem a civilizációk harca jellemez, hanem megszületik a multikulturális társadalom, amelynek az a sajátossága, hogy a korábbi vallási alapú világértelmezések elveszítik dominanciájukat. A kulturális kizárólagosságra való törekvés tehát ellentmond a multikultúra, a nyitottság értékrendjének, hiszen annak az elvi alapja a másság tisztelete, a különböző kulturális identitások közti egyenlőség elvi elismerése. Tévedtem. A multikultúra eszméje nagyon is kizárólagosságra törő hatalmi ideológia, amelynek a valódi célja a régi civilizációs elbeszélések feloldásán és egyneműsítésén keresztül egy új kultúra létrehozása..

Rohanna. Az ember. Kifele. Minél előbb. Különben a végén még állva elalszik. Olyan unalmas ez a koncert. A színpadon: Rihanna.

A tömeg viszont akkora a Sziget nagyszínpada előtt, hogy végig kell várni ezt az értelmezhetetlen és értékelhetetlen produkciót, az agyonmarketingelt világsztár félplayback-showját. Koncertnek kevés (zenét nyomokban tartalmaz csak), shownak semmi (nincs cirkuszi tűzijáték, lézeres-kivetítős, profin komponált parasztvakítás legalább), még esztétikai élmény sincs, hiszen a főhősnő még csak szépnek sem mondható.

Stumpf András: Rihanna a Szigeten: bukás és hazugság - mandiner.hu

Nem érteni a pápát - teljesen természetes helyzet. Nem egyetérteni a pápával - kivételes esetektől eltekintve nyugodtan megengedhető a kétkedés, főleg, ha értékes válaszokat eredményez a kérdező magatartás. Nyíltan támadni, mocskolni a pápát, a lemondását követelni - ide most számos kacifántos szót tudnék írni, ám a legegyszerűbb határozottan kijelenteni: aki ilyet tesz, nem katolikus. Lehet papírja róla, hogy de, az, járhat akármennyit templomba, betarthat mindenféle szabályokat...

A pápákat lelövik, ugye? -  szemlelek.blog.hu

Gégény nem is igyekszik cáfolni a pápakritikusok gondolatmenetét, nem is azt mondja, hogy "srácok, van benne valami, de udvariasabban!", hanem egyszerűen kijelenti, hogy ők nem katolikusok, pusztán azért, mert ítélkeznek - történetesen a pápa fölött. Ám az ilyesmi nem tesz senkit "nem katolikussá".

Gégény aztán tudja, ki számít katolikusnak! - katolikusvalasz.blogspot.hu

Ha valaki csak egy pillantást is vet napjaink keresztény tematikájú internetes médiafelületeire, rögvest megállapíthatja, hogy maga a pápa lett az egyik vezető téma.  Ami persze nem véletlen, hiszen Ferenc pápa nagyon karakteres nyilatkozatokkal, gesztusokkal lépett a nyilvánosság elé működésének kezdete óta. S ha lehet fokozni, migráns-ügyben tett kijelentéseiben sem óvatoskodik, és nem egyszer sarkos véleménye legalábbis megosztja a közvéleményt. Nem számoltam össze, magam is hány alkalommal írtam ezen a blogon Ferenc pápáról. Hol egyetértve, hol kritikusan. Főleg a kritikai megközelítés akár még visszatetszést is kelthetett, hiszen feltehető a kérdés: mi köze egy köztudottan református blognak a katolikus pápához?

Ha a jelenség mögötti okot és mozgatórugót keressük (mást pedig nem érdemes) akkor azt találjuk, hogy végső soron nincs iszlám terrorizmus, ahogy keresztény terrorizmus sincs. Ugyanazért nem érdemes, sőt káros iszlám vagy arab terrorizmusról beszélni, ahogy cigánybűnözésről. És ez nem valamiféle „polkorrekt”, a tényeket elhazudó, öncenzúrás attitűd végett fontos, hanem épp ellenkezőleg, a tisztánlátás kedvéért.

Balavány György: Tudta, hogy iszlám terrorizmus nem létezik? - hvg.hu

Balavány György elmagyarázza a jámbor olvasónak, hogy iszlám terrorizmus nem létezik. A gondolatmenete ismerős, valahol igaz is, másrészt mégis végtelenül álságos. Végül is valóban lehet azt mondani, hogy a gyűlölet jelenléte egyetemes, s nincs olyan civilizáció, kultúra, amelynek a történetéből ne lehetne előásni a legborzalmasabb horrort. Ez igaz. A kereszténység talán mindenkinél hangsúlyosabban azt hirdeti, hogy a bűn jelenléte az egyetemes emberi lényeg szerves része. Nincs kivétel, tehát teljességgel fals egy olyan szemlélet, amely a mindenkiben meglévő rosszat leszűkíti, és fajokhoz, kultúrákhoz, civilizációkhoz társítja. Ez eddig rendben is volna. Csakhogy, a másik oldalról, ezzel Balavány a mai európai terrorizmust arctalanná teszi, mint ahogyan az áldozatokat is. Nincs elkövető és nincs áldozat. Nincs néven nevezés. Csak elmosás van, csak elkenés van, csak elspiritualizálás van. Hamel atyát nem egy konkrét, iszlám hátterű terrorista ölte meg egy misén, konkrét meggyőződésből, hanem az amúgy mindenkiben meglévő gyűlölet. Csak azt nem tudom, ki fogja ezt megmondani Hamel atya családjának. Ez olyan, mintha azt mondanám a Dunába lőtt zsidó családjának, hogy az nem a magyar antiszemitizmus bűne, hanem az egyetemes gyűlöleté. Álságos.

...because we’re Great Britain...

Theresa May: Jobb Britanniát fogunk építeni - Mandiner

A periférián élő magyar európaiként mindig is bámultam a briteket. Azért az innen nézve ellentmondásos, sőt abszurdak tűnő jelenségért, ahogyan a monarchia iránti feltétlen tisztelet konzervativizmusában mégis képesek voltak demokráciát teremteni, s ez a kettős jelleg valami egészen különleges forma-és magatartáskultúrát is létrehozott, amelyben nem került egymással szembe múlt és modernitás. Számomra a brit modell mindig is azt üzente szimbolikusan, hogy nem feltétlenül igaz az az Európa-szerte hangsúlyozott tétel, miszerint a tételezett globális jövő a nemzeti hagyományokon alapuló közösségi érzület, formakultúra és identitás feladása révén lenne csak megvalósítható. Ha úgy tetszik, a brit kiválás egy nagyon erős válasz erre a régóta húzódó vitára. Theresa May, az új brit miniszterelnök elmondta beszédét. Nagyon brit. Mégpedig attól, hogy tiszteli azt, ami brit.

Manuel Valls, francia miniszterelnök a nizzai terrortámadás után a sajtó képviselőinek elmondta, további támadásokra kell számítani az országban és együtt kell élniük a terrorizmussal.

A francia miniszterelnök szerint az országnak együtt kell élnie a terrorizmussal - 888.hu

A francia miniszterelnök elszólta magát. A nizzai támadás után azt találta mondani, hogy a jövőben Franciaországnak meg kell tanulnia együtt élni a terrorizmussal. Ez gyakorlatilag nyílt beismerése annak, hogy a „kialakult helyzetben” a terrorizmus veszélye potenciálisan mindig jelen lesz Franciaországban. No és ezzel akaratlanul üzent nem csak a franciáknak, hanem lényegileg mindenkinek. Ha úgy tetszik, ez egy diagnózis arról, hogy hova vezetett az a liberális ideológia, amely hallani sem akart az ellenőrizetlen bevándorlás és a terrorizmus közti összefüggésről, s amely valamiféle elvont humanizmus bűvöletében vakká vált arra az egyszerű tényre, hogy senkinek sincs a homlokára írva, milyen szándékkal jön ide, s főképp, hogy kivé válik. Sajnálatos módon, az elmúlt időszak terrortámadásai alapján azt kell mondani, hogy Európa egy hamisan értelmezett humanizmus jegyében importálta a potenciális terrorizmust, s most küzd az ellen, amelyet maga idézett elő.

Joaquim Reinig a Die Tageszeitung nevű lapnak adott interjújában beszélt arról, hogy miért lenne tanácsos lebontani a templomokat Németországban és helyükre mecseteket építeni.

Elképesztő indokkal akarja a német építész mecsetté alakítani a templomokat - meteon.org

A Meteon szemlézte a Breitbartot, amely szemlézte a Die Tageszeitungot. A német lapban egy prominens német építész, Joaquim Reinig arról beszélt, hogy Németországban több mecsetet kellene építeni. Az építész indokairól majd később. A Meteon szemléjének a címe (Elképesztő indokkal akarja a német építész mecsetté alakítani a templomokat) viszont nem egészen pontosan tolmácsolja Reinig mondanivalóját (ellentétben a szemle első sorával.) Ugyanis a hamburgi építész nem átalakítani akarja a keresztyén templomokat, hanem lebontani, s helyükbe mecseteket építeni. A Breitbart szerint is Reinig nem átalakításról, hanem lebontásról beszélt.

De térjünk át Frans Timmermansra, aki az európai parlamenti képviselőkhöz így szólott: „…a diverzitás az emberiség jövője (sorsa). A világ legtávolabbi szegletén sem lesz olyan nemzet, amelynek ne lenne diverzitás a jövőjében. Ebbe az irányba halad az emberiség. És azok a politikusok, akik azt próbálják eladni a választópolgáraiknak, hogy létezhet olyan társadalom, amely kizárólag egy kultúrába tartozó emberekből áll, olyan jövőképet rajzolnak fel, amely egy soha nem létezett múltra épül. Ezért ilyen jövő nem lesz. Európa sokszínű lesz, mint ahogy a világ összes többi része is sokszínű lesz.”

Fajok keveredését akarják - magyaridok.hu

Mindig is az volt a véleményem, hogy a multikultúra ideológiájának ilyen csökönyös hangoztatása az európai vezetés részéről, megalapoz egy olyan teóriát, mely szerint ennek vezetésnek a valódi célja a kulturálisan keresztyén Európa felszámolása. Ebbe a képbe pontosan beleillik a migráció kezelésének a koncepciója is, amely egész egyszerűen nem tekinti problémának nem keresztyén vallású milliók bevándorlását Európába, mert nem is ismeri el, hogy a kolletív identitáshagyományok ilyen mértékű találkozása civilizációs konfliktushoz vezethez. Sőt, mintha a cél pontosan az lenne, hogy a valaha volt keresztyén Európa egy ilyen művi úton előállított keveredésben totálisan felolvadjon. Európa jövője tehát nem a kulturális-történeti folytonosság fenntartásában van, hanem éppen annak felszámolásában. De úgy tűnik, az új, kulturálisan sokszínű Európa víziójának megvalósításához nem elég csak felvázolni a jövő koncepcióját. A múltat is meg kell szüntetni. Nos, Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke, megteszi. Kimondja: ”És azok a politikusok, akik azt próbálják eladni a választópolgáraiknak, hogy létezhet olyan társadalom, amely kizárólag egy kultúrába tartozó emberekből áll, olyan jövőképet rajzolnak fel, amely egy soha nem létezett múltra épül. Ezért ilyen jövő nem lesz. Európa sokszínű lesz, mint ahogy a világ összes többi része is sokszínű lesz.”

Pusztaságban élünk, de az ÚR az Ő Fia, Jézus Krisztus által ezt kivirágoztatta, és mi áldott eszközök lehetünk ebben a munkában.

REND - ünnepi megnyitó és főelőadás - refdunantul.hu

A dunántúli reformátusoknak van egy kétévenként sorra kerülő, fesztivál jellegű rendezvénysorozata, a Református Egyházi Napok – Dunántúl (REND). Amikor ez a poszt vasárnap reggel megjelenik, még javában tart a pénteken kezdődött nagyszabású egyházi esemény. A mindig más helyszínen megrendezett REND-nek ebben az évben Balatonfüred ad otthont, ahova mintegy tízezer dunántúli református gyűlt össze. A találkozó főtémája az Ézsaiás 35. alapján a reménység. Ez a fejezet egy metaforában elmondott üzenet arról, hogy a pusztában, azaz ebben a mi fizikai valóságunkban megjelenik Isten. Szóval, miféle reménységről van itt szó?

...magyar és izlandi szurkolók együtt sütkéreztek a tengerparton.

A külföldi sajtó is csak ámul a magyar szurkolókon - Origo

Van abban valami bájos ellentmondás, ahogyan ebben a „nemzetek utáni konstellációban” (Habermas) nemzeti alapú nemzetközi sportversenyek nézettségi csúcsokat döntögetnek. A nézettségi ráta ugrásszerű növekedése nyilvánvalóan nemcsak a sportnak szól, hanem annak, hogy a nemzeti válogatottak azonosulási lehetőséget kínálnak föl azoknak is, akik különben az életben nem érdeklődnek sportversenyek, adott esetben a foci iránt. Meg lehet élni az állítólag már nem, avagy alig-alig létező kollektív nemzeti identitást.

A jelentés megjegyzi, hogy míg Európában a német közvélemény volt az egyik legbefogadóbb a menekültekkel szemben, 2015-ben már hetenként akár hat menekültellenes tüntetést is rendeztek. Több áldozat, illetve megtámadott barátokkal, ismerősökkel rendelkező menedékkérő és menekült mondta el az Amnesty Internationalnek, hogy félelemben él, és többé nem érzi magát biztonságban.

Az Amnesty szerint Németország belefullad a gyűlöletbe - index.hu

Németországban rohamléptekben növekszik a rasszizmus – áll az Amnesty International jelentésében. Egy ilyen megállapítás bármely országra nézve súlyos állítás. De ha Németországról van szó, még súlyosabb. Ez az ország még ma is hurcolja huszadik századi történetének iszonytató terhét, tehát nagyon kell ügyelnie arra, hogy jelenkori társadalmának megítélésében még csak véletlenül se kapcsolódjék össze múlt és jelen. Talán ez is lehet Merkel asszony politikájának az egyik motivációja. Németországnak el kell hitetnie a világgal, hogy véglegesen szakított a múltjával. Most viszont itt a hír: az országban növekszik a rasszizmus.

A radikalizálódás elkerülése érdekében általánossá kell tenni az iszlám vallásoktatást a német közoktatásban Heinrich Bedford-Strohm, a Németországi Protestáns Egyház elnöke szerint, s meg kell adni a lehetőséget a muszlim diákoknak, hogy kritikusan közelíthessenek saját hagyományaikhoz.

A német protestánsok vezetője az iszlám vallásoktatás kiterjesztését sürgeti - mandiner.hu

Egyre nagyobb megütközéssel és csalódottsággal olvasom az európai kereszténység egyes jeles képviselőinek a megszólalásait migráció-ügyben. Ugyanazt mondják, mint az európai politikai elit, vagyis valamiféle elvont és egyetemes humanizmusra hivatkozva a határtalan befogadás abszurd ideáját hirdetik. Ez nyilvánvalóan sérti a keresztény Európa eszméjét. Az, hogy a kereszténység egyes képviselői is beálltak a sorba, túlmegy minden várakozásomon. Nem elég, hogy a második világháború után, a Frankfurti Iskola, majd a hatvannyolcas nemzedék hatásos tevékenysége nyomán a „bűnös kereszténység” témájának minél színesebb kibontására egész iparágak álltak rá, zajlott a kereszténység tudatos szétzüllesztése, most tovább folyik az érzelmi zsarolás: ha nem vagy befogadó, nem vagy elég jó keresztény. És a kereszténységet ki védi meg?

Igen, Kurt Flasch filozófiatörténész, egyetemi tanár összegyűjti hosszú akadémikus élete tapasztalatait, és 83 évesen az olvasók elé tárja a „beszámolóját és érvelését” arról, hogy ő már miért nem keresztény, pedig annak született és jó polgári német katolikus keresztény nevelésben részesült.

Ez a harc sem a végső – Kurt Flasch Miért nem vagyok keresztény? című könyvéről - kereszteny.mandiner.hu

Köszönet Gágyor Péternek, hogy felhívta a figyelmet Kurt Flasch könyvére, amely most a Typotex kiadásában, Simon József fordításában magyarul is megjelent. A filozófiatörténész, egyetemi tanár Flasch azt a meghökkentő címet adta könyvének, hogy „Miért nem vagyok keresztény?” Mint a recenzióból is megtudjuk, a szerző racionális és történetkritikai érvek sokaságát vonultatja fel a bibliai történetek hitelességének a megkérdőjelezésére, valamint az egyház bibliaértelmezésének cáfolatára. Ebben persze semmi újdonság nincs, ismerős már századok óta. Ugyanakkor a könyv a személyessége miatt mégis hatni tud, s a recenzens arra is kitér, hogy számos jelentős lap, a Neue Zürcher Zeitungtól a Frankfurter Allgemeine Zeitungig reagált rá. Hiába no, a  keresztyénség még mindig nagy csont, amit Európa se kiköpni, se lenyelni nem tud. Mert ha az lenne itt a kérdés, hogy miért nem vagyok buddhista, mohamedán, stb.,ugyan, kit érdekelne? Európában a keresztyénség a probléma. Magyarázatra szorul nem csak az, hogy miért vagyok keresztyén, hanem az is, hogy miért nem. Ezért izgalmas ez a könyv.

Million hearts of a million people
Be proud, you were born to be real oh-oh
Million lies in a million temples
It’s only fear, become a pioneer oh-oh

Egy millió ember egy millió szíve
Légy büszke, hisz arra születtél, hogy eredeti légy oh-oh
Millió hazugság rejlik millió templomban
Ez csak félelem, ami úttörővé válik oh-oh

Fehérvári Gábor Alfréd - Pioneer (2016) - magyar-dalszoveg.hu

Azt mondják a hozzáértők, hogy Fehérvári Gábor Alfréd, azaz Freddie az idei Eurovíziós Dalfesztiválon nagyon jó volt. Jobb helyezést érdemelt volna. Biztosan így van, nem értek hozzá. Viszont a mai popzenével úgy vagyok, hogy gyanúsan túl sok a „jó mű”, mintha futószalagon gyártanák. A jelenségről sokkal inkább a tömegtermelés és tömegfogyasztás jut eszembe, s nagy kérdés a számomra, hogy ebből a nagyipari szinten előállított művészetből mi is marad majd meg valódi értékként az utókor ítéletében. Az Eurovízió maga, mint az egyik legnézettebb TV műsor, bennem inkább a fogyasztás, az ízlés, a gondolkodás, a magatartás tömegesítését jelenti, semmint azt, hogy itt valami eredetiséggel lenne dolgunk. Ebben a közegben énekli Freddie azt a nem túl eredeti gondolatot, hogy merjünk eredetiek lenni.