Egész karrierem során a Niagara feletti sétán viseltem először védőfelszerelést, és csak azért, mert máskülönben nem kaptunk volna rá engedélyt. A felkészülésben hiszek, nagyon komoly felkészülés előzi meg minden egyes produkciónkat, sokkal nagyobb feladatra edzek, mint ami tervbe van véve.
"Például ha mondjuk tíz métert kell megtennem egy kötélen, akkor az edzés során ötven métert fogok oda és vissza is megtenni, amíg tökéletesen nem megy, hogy tudjam, biztonságosan és jól meg tudom csinálni bármilyen körülmények között. És természetesen az edzések biztonságosak, alacsonyra helyezzük ilyenkor a drótot. Amikor a helikopteres számot gyakoroltam, úgy készültem, hogy három percig tudjak az állkapcsom erejével lógni, noha valójában csak harminc másodpercig tartott ez a rész."
A Mecsextrém kalandparkban szépen sorjáztunk a kifeszített köteleken a nagyobbacska gyerekekkel. A közepes szintű pályán. Semmi extrém. Három kilenc méter közötti magasság. Biztonsági heveder. Karabinerek, rögtön kettő, ha az egyik eltörne. Egy görgő a drótkötél pályához, ahol hosszan lehet viszonylag gyorsan csúszni. Egy adott célnál, ahol kibiztosítva ugyan, de mégis egy árok felett, amely kb. kilenc méteres mélységérzetet ad, kötélen kell átlendülni. Egy rendes kenderkötélbe kell kapaszkodni. Itt egy hölgy nem ment tovább. Tudta, hogy biztosítva van, minden külső körülmény azt sugározta mehet, de az agya azt mondta ez veszélyes. Létrát hoztak számára.
Alapvetően biztonságos, ha betartja valaki az előírásokat. Csúszás közben nem csak a görgőt kellett a drótkötélre rakni, de még a két karabinert is. Két állomás között nincs olyan helyzet, hogy legalább egy karabiner ne legyen valahová becsatolva. Így nincs biztosítás nélküli helyzet. Mielőtt a pályára mehetne a versenyző egy próbapályán, a fölhöz közel, ki kell próbálnia és el kell sajátítania az alapvető technikát. Lattam olyat, aki már itt elvérzett. Vízszintes kötéllétrán kellett áthaladni, felső biztosítással és kapaszkodóval, de belépett két létrefok közé derékig és egész testsúlyával lógott. Vissza tudott volna kapaszkodni, de az agyába becsengetett a veszély és pánik gomb. Ő már nem ment a pályákra.
Szimpatikus nekem ez a Nik Wallenda. Nem azért mert életveszélyes helyzetekbe lavírozza magát. Felkészülésért. Mindig nagyobb feladatra készül, mint amit a végén meg kell csináljon. Mondhatnám túlbiztosítja magát, de ez így nem igaz. A legjobb felkészülés sem tudja a tragédiát megelőzni. Ha a felkészülés során három percet is tud lógni a szájával tartva magát, de a mutatvány során a huszadik másodpercben elengedi magát, akkor ez nem számít.
De az ő felkészülése éppen az, hogy tudja mi lehet. Lépjünk túl azon az egyszerű tényen, hogy földi halandó miért vágyik több száz méter magasságban, a Niagara felett,biztosítás nélkül, egy kifeszített kötélen végiglépegetni egyik partról a másikra. Ha ez sikerült, akkor számba kell venni minden eshetőséget. Legjobb esetben sikerül átlépegetni. Ha nincs biztosítás, akkor egy megingás, szélroham egyetlen pillanat alatt a dübörgő, fortyogó víztömegbe szídíti az embert. A túlélés esélye nem nagy. Ha biztosítással indul, mint ahogy indult, és panaszkodott is: "Egész életemben úgy készültem az előadásaimra, hogy nem használtam biztonsági hevedert, mivel szerintem hamis biztonságérzetet kölcsönöz az embernek. Még akkor is, ha lezuhantam volna a Niagara felett, és a heveder megtart, hogyan szedtek volna le? Vagy mi lett volna, ha belecsavarodok a kötélbe? Sok minden történhet, ami halálos balesetet okozhat, még biztonsági hevederrel együtt is."
Felkészülni az azt is jelenti, számolni minden eshetőséggel. A hétköznapi életben ez úgy néz ki, hogy odateszünk egy esernyőt, vagy esőkabátot, illetve számba vesszük az utunkba kerülő épületeket, közlekedési járműveket, amit zivatar esetén menedéknek használhatunk. Kicsit extrémebb helyzetekre készülnek a munkavédelmi előírások, hová lehet pakolni, hogy még biztonságosan lehessen közlekedni vagy vész esetén elhagyni a terepet. Kiürítése terve és tűzvédelmi utasítása van minden nagyobb létszámot befogadó épületnek. A paksi atomerőműben és közelében is van protokoll, amely szerint kell cselekedni. De még így is történhet tragédia, baleset. A protokol önmagában nem véd meg, de kockázatot csökkent. Számol minden emberileg számításba vehető problémával. Ezen kívül is akad.
A nagyobb közösségekben is állandó kockázati elemzés folyik. Politikai és gazdasági. A tervek végreahjtása közben milyen lehetséges válaszok fognak érkezni. A jó politikusok támaszkodnak ezekre az eredményekre. Még így is van előre nem látható probléma.
Nekünk van egy jól bevált protokollunk. Biblia.
"A bölcsesség kezdete az ÚR félelme. A józan eszűek mind eszerint élnek. Az ő dicsérete örökre megmarad." Zsoltárok 111.10
"Az öntelt emberek fellázítják a várost, a bölcsek pedig lecsillapítják a haragot." Példabeszédek 29.8
Niknek fel kell készülnie és végig oda kell figyelni, azaz emberileg mindent meg kell tennie, ha meg akarja élni a következő napot. Ezzel így van minden ember, család, közösség, nép is. Ezzel így van minden ember, család, közösség, nép is! Ezzel így van minden ember, család, közösség, nép is? Ezzel így van minden ember, család, közösség, nép is: ...
Hozzászólások