Ami a legalapvetőbb és a legkézenfekvőbb, azzal szoktunk a legkevesebbet törődni. Minden eszmerendszer a maga módján fejezi ki ezt a felismerést, aszerint, ahogyan a problémát érzékeli. Heidegger szerint „létfelejtésben” élünk, és a létezésre magára kellene újra és újra rákérdeznünk. Jézus Krisztus pedig nemcsak saját kortársait, hanem minden kor emberét a szeretet Istenével akarja újra élő kapcsoltba hozni: azzal, akiben mindnyájan „élünk, mozgunk és vagyunk” (vö. ApCsel 17, 24).
Az emberek szeretik a bálványaikat, bíznak bennük, és engedelmesen szolgálják őket. Egyik sem tudatos, sőt, a bálványimádás akkor a legerősebb, amikor tudattalanul, saját autonómiánk biztos tudatában élünk isteneink közelében. Ezek az istenek nem vitatkoznak velünk, hanem csendesen megragadják a szívünket és leigáznak bennünket.
Csendesen leigázó isteneink divinity.szabadosadam.hu
Vegyes érzéseim vannak, mikor a teremtettségre vagy még inkább az emberek és a teremtés viszonyára gondolok. Mert vannak nekünk "szent teheneink". Szó szerint. Indiában időnként a vonat elé feküsznek, vagy az úton támad kedvük heverészni és emberek százai, ezrei várnak türelmesen elakadt sorsuk újbóli elindulására. Japánban meg együnk szusit, ne teljen hiába a nap. Ezért akár tudományra való hivatkozással vadásznak le évente több ezer delfint és bálnát, tonhalat. Az egyik hozzáállás még a hangyát is félti, a másik meg semmit sem tart számon. Vannak a zöld szervezetek, akik megvédik a döglégy alsószőrös variánsát, de bármelyik embert megdádáznak, hacsak nem a megfelelő mogyorót adta a csíkos mókusának.
Vannak ahol külső körülmények megtanítják az embert benne élni a teremtésben. A Szentendrei-szigeten ivóvíz kutak vannak. Ezért nem lehet csak úgy szíre-szóra vegyszerezni a mezőgazdasági termelésben. De a rágcsálókat is kordában kell tartani. Ezért T alakú ülőfákat helyeztek el a vetésekben. Ezekre le tudtak szállni a különböző ragadozó madarak, leginkább egerész ölyvek. Ők levadászták a felesleget.
A helyére kell kerülnie, hogy mi kik is vagyunk, mi a szerepünk. Tényleg uralkodunk? Tényleg lehasználhatunk mindent? Tényleg felsőbbrendű faj vagyunk, akinek mindent szabad? Vagy vannak felsőbbrendű emberek, akiknek mindent szabad?
Nekem egy vicc jut eszembe, ha a teremtés és az ember viszonyára gondolok. A vak ember bemegy a vakvezető kutyájával az üvegáru boltba. Majd egyszer csak a póráznál fogva elkezdi pörgetni a kutyát egyre nagyobb körben. Közben lever mindent, ami a közelébe kerül. Tör és zúz. Mikoris szaladnak az eladók, hogy ember állj már meg, mit csinálsz. A válasz: Körülnézek!
Ezért jó elgondolásnak tartom, hogy a természetről, mint viszonyról is beszéljünk, ami a teremtés. Mert akkor van Teremtő. Akkor az ember is helyre kerül. Hiszen teremtett ő is. Nyilván van összefüggés a hit és életmód között. Az a vallás, ami látható. "Ha útközben valamely fán vagy a földön madárfészket találsz, amelyben fiókák vagy tojások vannak, és az anya rajta ül a fiókákon vagy a tojásokon, ne vedd el az anyát a fiókákról." 5Móz. 22.6 Ilyen törvény is van. Ezért egyértelmű az összefüggés a hitben járó emberek és a Teremtésben való életmódjuk között. A Teremtés nem lehet bálvánnyá, egyetlen teremtett lény sem lehet bálvánnyá. De az ember önmagát sem teheti meg istennek. Ez azt is jelenti, hogy nem az emberhez képest szép, jó, hasznos, igaz valami. Hanem mindig Isten akaratához képest.
Van mostanában ez a kicsit bűvös szó, hogy ökológiai lábnyom. Ezzel a mértékegységgel próbálják kifejezni az egyes emberek (közösségek, esetleg bizonyos társadalmi szisztémák) fogyasztását. Mennyit vesz ki a maga hasznára, felhasználására a föld energiájából, anyagából, vízből, levegőből stb... Az elmondások szerint túl nagyok ezek a lábnyomok. . Olyan nagyok ma a fogyasztói társadalom miatt, hogy ha minden ember azon a fogyasztási szinten élne, mint az USA polgárai, akkor kb. öt Földre lenne szükség. Ha úgy, mint a magyarok, akkor is majdnem két Földre.
Minden cselekedetünk nyomot hagy a földön. Bármit is tegyünk. Ezért nem mindegy hogy élünk. Nem a riogatás miatt, hogy elfogy az olaj, meg a víz, az oxigén, és felmelegszik az éghajlat, meg a biodiverzitás megszűnésével olyan sebezhetőek leszünk az összes fertőző betegség számára. A mai nyugati társadalmi berendezkedés és az ehhez hasonlítani akaró átalakuló egyéb társadalmak alkalmatlanok a helyzet kezelésére is. Akkor ki alkalmas? Hát nem a bálványok és azok követői. Aki a világ valóságos Ura és Gondviselője. Akinek törvényei megállnak mindörökké. Aki elkészítette a menekülését is azoknak akiket kiválasztott a Messiás által.
Babits Mihály: Zsoltár gyermekhangra
Az Úristen őriz engem
mert az ő zászlóját zengem.
Ő az Áldás, Ő a Béke
nem a harcok istensége.
Ő nem az a véres Isten:
az a véres Isten nincsen.
Kard ha csörren, vér ha csobban,
csak az ember vétkes abban.
Az Úristen örök áldás,
csira, élet és virágzás.
Nagy, süket és szent nyugalma
háborúnkat meg se hallja.
Csöndes ő míg mi viharzunk
békéjét nem bántja harcunk.
Az Úristen őriz engem,
mert az Ő országát zengem.
Az Ő országát, a Békét,
harcainkra süketségét.
Néha átokkal panaszlom
de Ő így szól: "Nem haragszom!"
Néha rángatom, cibálom: -
tudja hogy csak őt kívánom.
Az is kedvesebb számára,
mint a közömbös imája.
Az Úristen őriz engem
mert az Ő zászlóját zengem.
Hogy daloljak más éneket,
mint amit Ő ajkamra tett?
Tőle, Hozzá minden átkom:
hang vagyok az Ő szájában.
Lázas hang talán magában:
kell a szent Harmóniában.
S kell, hogy az Úr áldja, védje
aki azt énekli: Béke!
A harmadik osztályos hittanosokkal nyomokat hagytunk egy autón. Mindez azért, hogy demonstráljuk, a jelenlétünk, életünk meglátszik. Jellemzően ránk van szabva. Hasonló, de mégis egyénre is jellemző. Nem mindegy milyen nyomokat hagyunk. Azaz nem mindegy, hogy élünk.
Hozzászólások