Az intézkedés rendkívül megosztja az embereket attól függően, hogy épp melyik táborhoz tartoznak (családok, illetve családi vállalkozások az egyik oldalon, a vásárlók, a nagyobb üzletláncok és bevásárlóközpontok a másik oldalon). A Portfolio múlt heti, nem reprezentatív szavazásának eredménye is azt mutatta, hogy finoman szólva is vegyes a "szabad vasárnap" fogadtatása. A több válaszlehetőséget is engedő szavazás eredménye alapján a válaszadók inkább nem támogatják a lépést, minden ötödik szavazat azonban például arra érkezett, hogy a családok hétvégi együttléte miatt fontos.
Nézzük csak. Húsz éve annak, hogy az angolok és a wales-iek egész vasárnap is vásárolhatnak 280 négyzetméteres boltban, de, hohhhó, annál nagyobban nem. A nagyobbak aznap csak hat órát lehetnek nyitva. Még sokkal durvább a helyzet Svájcban, Franciaországban és a diktatórikus Ausztriában, ahol vasárnap zárva vannak a boltok, s Németországban is csak bizonyos vasárnapokon (adventkor, például – azt a betyár reakciós uristenüket) tarthatnak nyitva az üzletek. Még Hollandiában is csak 12 vasárnap lehetnek nyitva – 40-en meg ott a lakat az üzleteken. A görögök lazábbak, ott 18 vasárnapon lehet nyitva tartani a boltot. Szóval ehhez a témához igazán nem illik az ideológiai csatározás. Milyen egy tockos? Hát ilyen! valasz.hu
Itt, nálunk Mocsán, Lajos Sándor presbiterünkkel (aki már nincs közöttünk) történt az eset. Már anekdota szinten mesélik. De még életében azzá vált. Volt neki egy Gyuri nevű lova. Dolgos, mokány kis ló volt. De Lajos Sándor erősen megfogadta, hogy amíg ő él, addig a Gyuri nevű lova vasárnap az ő kapuján ki nem megy. Szó szerint. Ennek értelme, hogy vasárnapi munkába nem hajtja. Egyszer azonban meg kellett szegnie a fogadalmát. Valaki olyan ember kérte el vasárnapi munkára, akinek nem tudott nemet mondani. Törte is a fejét, hogy hogyan is tudna becsületében megmaradni. Hát a fogadalmához híven nem a kapun ment ki a ló. Lebontotta a kerítést, mer amíg ő él, addig az ő kapuján vasárnap ki nem megy a Gyuri.
A Budapesti Teológián volt egy pipaszemináriumunk. Ez azt jelentette, hogy ráérősen beszélgettünk egy-egy nem református teológiai háttérből érkező emberrel, akit meghívtunk magunkhoz. Egy neológ zsidó fú jött egy alkalommal. Ő mesélte, hogyan lehet kijátszani a törvényt, amit egyébként meg kellene tartani. Elengedés éve. Amikor az adósságot is el kell engedni, a tulajdonjogokat is tisztázni kell, és a termőföldet is pihentetni kell. Ezt úgy lehet kijátszani, hogy erre az időre ki kell adni bérbe egy arabnak, vagy nem zsidónak a földet. Akkor nincs gond. Vagy a hetedik nap törvénye. Tilos a munka és házon belül is csak ami megengedett. Londonban vannak kerületek, ahol többen élnek zsidók. Körülkerítették valamilyen cérnával, kötéllel és itt-ott egy-egy kenyeret helyeztek el, ezzel otthonná tették. Otthonon belül pedig szabadabb az üzlet Sabbatkor is.
Elég elfogult vagyok. Ez most nem a klérus prédikáció mentes napja. Mit csináljak református teológus (tanonc) vagyok. Ezért azt mondom teljesen felesleges a boltok bezárása. Ugyanakkor azt is mondom, hogy teljesen indokolt a boltok bezárása.
De mielőtt tovább mennénk valamit tisztáznunk kell. Ez a kérdés több mint politika. Világnézet ill. hitvallás. Zsidóság sabbatot ünnepel, ami péntek napnyugtától tart szombat napnyugtáig. A Teremtés történetében ez a hetedik nap. Isten szent napja. A kereszténység, keresztyénség vasárnapot ünnepel, ami egyébként a hét első napja. De Jézus Krisztus feltámadásának napja. Mi magyarok vasárnapnak, "vásárnapnak(?)" nevezzük. De pl. az oroszok, és nehogy elfogultnak tartsanak, hiszen már Lenin, Sztálin, Hruscsov, Brezsnyev, Gorbacsov és Putyin előtt is így nevezték, воскресенье (vaszkrasszényie), azaz a feltámadás napja. A keresztyénség ünnepe a vasárnap, mert ezen a napon támadt fel Jézus Krisztus a halálból.
A mózesi kőtáblákról a 4. parancsolat (római katolikus és evangélikus testvéreinknél más a számozás, de a lényeg ugyanaz) éppen arról szól, hogy van egy nap, amit Istennek kell adni. Emlékezzél meg a nyugalom napjáról és szenteld meg azt! Tehát van egy nap, amin nem végezhetsz munkát, sőt a hozzátartozóid sem, de még másokkal sem végeztethetsz munkát. De még aki a kapuidon belül tartózkodik, vendég, jövevény sem. Nem dolgozhatsz és nem dolgoztathatsz. Jézus tanításaiban azért annyit hozzátesz, hogy bizony ezen a napon is enni és inni kell adni az állatnak. Vagy ha éppen kútba esik egy állatod, akkor ki ne húzná ki. Ha valaki betegség által megkötözött, akkor őt nem kellene megszabadítani. Szóval mentők, tűzoltók, orvosok, kórházak szükség van rátok.
Aki ezen az elvi és etikai vagy hitbeli alapon áll, annak nem okoz gondot, hogy bezárnak a boltok. De a társadalom nagy része csak azt látja, hogy van egy politikus réteg, aki kimond valamit és az nekünk értelmetlen. Hát persze hogy értelmetlen, mert nem ugyanazon az értékrenden, világnézeten, hiten vannak. Aki ma a gazdasági, haszonelvű, fogyasztói társadalom "etikáját" vallja, annak ez teljesen idegen, értelmetlen és felesleges. Ráadásul egy kormánypárti javaslat, már csak ezért is utálatos. Innentől rövidre van zárva és csak a veszteségeket kell sorolni. Munkanélküliség, megáll a világ, talán a nap se süt ki többet, "ág nem himbál, fecske nem száll, béres nem arat..." Kétfejű bocik születnek és feketét tojnak a tyúkok. Szóval az "ördögtől" való. Nem munkaszüneti nap csupán, hanem hálaadás, elkülönítés. Ki így, ki úgy ünnepli. Családban, gyülekezetben, templomban, istentiszteleten.
Tehát azt mondom, hogy ne. Ne hozzunk ilyen felemás döntést, hogy csak a boltok zárjanak be. Mert szigorúbb vagyok. Ne csak a boltok ne nyissanak ki, de a gyárak se vezessenek műszakokat. Még sorolhatnám. De erre az alázatra nem gondolom, hogy van vevő és megértés. A nagy cégek profitot hajtanak. Minden nap számít.
Pedig ez a bizonyos pihenő és megszentelendő nap több, mint munkaszünet. Az önmérséklet, az önkontrol napja. Amikor a fogyasztói társadalomba fékek épülnek be, hogy ne pusztítsunk el mindent. Néha tudatosan forduljunk más életmód felé. Van egy fiksza aideám is. Aki vasárnap, vagy a megszentelendő, elkülönítendő napon dolgozik az rabszolga. Persze sokan hördülnek fel, hogy ez nem igaz. Meg egyébként is ilyen világot élünk. Meghatároz a társadalmi berendezkedés, a cég, a szükség. Erről beszélek nyuszó-muszó. Rabja vagy mindannak, ami körülvesz.
Valaki kommentelt, hogy akinek nem tetszik az ne dolgozzon olyan munkahelyen, ahol vasárnap is kötelezik az embert munkára. De ha ez a társadalmi beágyazottság, akkor nincs választási lehetőség. Ha nem választhatsz rab vagy. Minden kritikát elfogadunk Németországból, Ausztriából stb... De ott érdekes módon más a hozzáállás társadalmi szinten a nyugalom napjához. Ezt mi nem szeretnénk átvenni?
Azt gondolom, hogy kár politikai problémát csinálni ebből, hiszen egy hibernálódó világnézet próbálja még felmutatni mi a szabadság azoknak, akik éppen a szabadság jelszavával hajtják fejüket társadalmi szinten rabigába. Önként és dalolva. Meg vannak sértve, ha a rabszolgaság szabad választásának gyakorlatában valaki sértené a jogaikat.
Azt tudom csak mondani, hogy felesleges bevezetni a boltok bezárást. Aki komolyan akarja venni, az valóban megszenteli ezt a napot. Akkor is, ha a társadalmi berendezkedés okán beosztják erre a napra is munkára, mert a családnak élnie kell. Nagyigmándi kollégánk, Sugár Tamás (meg lehet hívni előadásra) több hónapot töltött egy keresztyén szervezett megbízásából Izraelben. A palesztin és zsidó nép konfliktusait megfigyelendő. Ő mesélte, hogy megdöbbentő és érdekes volt látni azoknak a palesztin férfiaknak a sorát, akik a Templom-hegyre akartak menni imádkozni. Böjti időben. Ez azt jelenti, hogy napnyugtáig nem ehettek és ihattak. Izzasztó melegben vártak a sorukra a határig egy-egy átkelőnél. Az átkelő a betonfalon vezet át hosszú kordonok között, amit az erőszakos cselekmények, robbantások, öngyilkos merénylők miatt épített Izrael. Közben tudták, hogy tizennégy és ötven év között senkit nem engednek be a férfiak közül. Mégis végig állták a sort. Kérdezte tőlük, hogy miért teszik, ha az eredmény előre tudható. Azért, mert Isten ( nekik Allah) kérte. mi megpróbáltuk. Ő ezt látta. Ha nem is tudtuk teljesíteni a fogadalmunkat, de Ő látta a szándékunkat, hogy akartuk és megpróbáltuk.
Azt gondolom tehát, hogy bár nem vagyok vallásos fanatikus, de meg kell próbálni ráébreszteni az embereket, hogy amit szabadságnak hisznek az éppen a rabszolgaságba visz. Megpróbáltuk. Ha nem is sikerült. De Isten látta a szándékunkat.
Mint említettem elfogult vagyok. Azonban senkinek nem kívánom, hogy elveszítse a munkáját, a megélhetését. De azt sem, hogy elveszítse emberségét, szabadságát. Ebben a társadalmi helyzetben a csak anyagi szempontok szerint élő emberek nem látnak túl a saját hasznukon. Csakhogy a haszonelvűség törvénye az, hogy mindig van erősebb, akinek a haszna fontosabb.
2Mózes 20.8-11 Emlékezzél meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt! Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat! De a hetedik nap a te Istenednek, az ÚRnak nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon, se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálód, se állatod, se a kapuidon belül tartózkodó jövevény. Mert hat nap alatt alkotta meg az ÚR az eget, a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megpihent. Azért megáldotta és megszentelte az ÚR a nyugalom napját.
Hozzászólások