Halhatatlan egerek, jégkorszak, nagy felbontású üvegszem, klónozott emberek, és még egy halom dolog szerepel a BBC Future víziójában. Utópiák és disztópiák: Mi várható az elkövetkezendő 150 évben? technet
A 40 darab eseményt alapvetően két részre osztották, mégpedig kedvező és kedvezőtlen eseményekre, illetve ezeken belül számítógép és robotika, politika és üzlet, tudomány és természet, társadalom, valamint technológia témakörökre. Sőt, minden egyes történés esetében írnak a bekövetkezésre vonatkozó esélyt is.
A következő módon néz most ki ez a kis bejegyzés. Mellékelek egy ábrát is, vagy az eredeti cikkben ezt is meg lehet nézni. Az ábrához vannak magyarázatok. Ezt technikai okok miatt hátrébb tudtam csak elhelyezni. Érdemes lenne még az olvasás előtt egy kicsit azt is megnézni.
Több utópiát is ismerünk. Az irodalomban: Morus Tamás: Utópia (1516), Jonathan Swift: Gulliver utazásai (1726), Jules Verne: Sándor Mátyás - Antekirtta (1885), Aldous Huxley: Szép új világ (1932), George Orwell: 1984 (1948), Arthur C. Clarke: 2001: Űrodüsszeia (1968), Robert Merle: Malevil (1972)
A filmekben: Brazil (r.: Terry Gilliam) (1985), Mátrix (1999)
Ezekben ritka a pozitív. Inkább ironikus hangvételűek és a mai értékrendünk szerinti rosszabb világot vetítik elénk. A BBC jövőképe is egyfajta utópia. Minél messzebb van tőlünk, annál több fantázia van benne. De ha jól meggondoljuk Verne Gyula egyes regényeinek ötletei, víziói már megvalósultak, ha nem is teljesen úgy, ahogy az író gondolta.
Azt nem lehet nem észrevenni, hogy leginkább az Egyesült Államok nézőpontjából értékel. Annak megfelelően utópia vagy disztópia. Főleg a társadalmi, tudományos és gazdasági területen fedezhető ez fel. Megjelenik a Kínával való verseny.
Ez már régi történet. Még az Éden kertjéből való, amikor Ádám és Éva a jó és rossz tudásának a fájáról ettek, majd tévesen azt gondolták már mindent jól tudnak. Azt mindenképpen megtanulták és mi kései utódok, hogy nekünk mi a jó vagy rossz. Ennek megfelelően élünk.
A várakozás szerint meg fog változni a környezetünk, de az ember is változtatni fog. A genetika tudománya és eredményei sokkal nagyobb hatással lesznek, mint mi azt gondolnánk. A változó környezethez egy sokkal jobban alkalmazkodó ember dukál? Ezt genetikailag elő lehet állítani?
A másik nagy téma az elektromos kütyük és mesterséges intelligencia. A kütyük majd simogatnak, orvosi tanácsot adnak, ha éppen nem gyógyítanak valamilyen egyszerűbb betegséget. Orvosrobotok a harctereken, amelyeknek csak egy dolga lesz, hogy értékeljék kit lehet és érdemes rehabilitálni, a legkisebb befektetéssel harcképessé tenni. A számítógép mindenféle észlelésre kész. Képesek lesznek az érzékszerveink által felfogható érzületeket közvetíteni. Repülőt és autót szintén automatika, vagy robotpilóta vezet majd.
Akkor elhangzik majd ismét a nagy kérdés? Ádám hol vagy? Jó kérdés. Tényleg, hol lesz az ember?
Ennek a jövőképnek a kapcsán az az érzésem, mintha az ember egy olyan világot akarna létrehozni, ahol igazán nincs szükség emberre. Vagy csak pont úgy, mint lányainknak a babára. Játékszernek, dísznek, statisztának. Az ember az élete könnyítésére, nehézségeinek és fájdalmainak, félelmeinek csökkentésére létrehozza a maga rendszereit, melyek azután szinte észrevétlenül fölé kerekednek és már nem ők lesznek az emberért, hanem az ember a rendszerért, rendszerekért.
Persze nem beszéltünk még arról az egyszerű tényről, hogy ezek a lehetőségek inkább a gazdag és tehetős emberek sajátja lesz. A társadalom, ha lesz ilyen egyáltalán, inkább a világ szétszakad. Lesznek a birtokosok, meghatározók és a teljes nincstelenek. Mint Huxley Szép új világában. a kerítésen belül és kívül. A kirekesztettek, bármilyen furcsa, hordozzák még leginkább az eredeti emberit a kiszolgáltatottságukban. Míg a jólétben elzártak csodabogyókon, kábítószeren élő, inkább holt mint élő, önálló gondolat és akaratnélküli tagjai, öntudatlan bálványimádókká lesznek.
Ezért számomra a BBC jövőképe nem szimpatikus. Csupa bálványként működő elv, társadalmi változás, kütyü, mely elszakad és elszakít a valóságtól.
Gyerekkoromban még inkább arra vágytunk, hogy kézen fogva elvigyünk egy lányt sétálni, vagy moziba. Ebben a jövőben meg vedd elő a mobilod, meg akarlak simogatni.
Közben arra gondolok, hogy az nem lehet, hogy az ember csupán ilyen mátrixos érzületekbe élje ki magát. Hiszen a jó léthez szükség van valódi intimitásra, fájdalomra, élményekre, tapasztalatra, megélésekre. Hát nem paradox, hogy a jó léthez kitalált minden segítség éppen a jó léttől foszt meg? Az észlelésünkön kívül a z érzéseinket is manipulálja már sok hatás. Eljön az a világos pillanat, amikor kimondom „magamban nem bízhatom”. Persze van ennek egy előzménye, „Istenre bízom magamat”.
Darwin mondta: „Nem a legerősebb marad életben, nem is a legokosabb, hanem az, aki legfogékonyabb a változásokra.”
Úgy érzem, nekünk embereknek a nyitottságunkat, érzékenységünket, fogékonyságunkat kell megbecsülnünk és őriznünk (mondhatnám agapénak, áldozatos szeretetnek is), mert ez még eredeti „alkatrész”, az istenképűség idejéből.
Melléklet az ábrához:
Előrejelzés 2017-ig
legvalószínűbb: kínaiak a teljes internetet használni fogják cenzúra nélkül, az orvosok gyógyászati alkalmazásokkal látják el a betegek okostelefonjait , a digitális fizetés egyetemesen elfogadott lesz az USA-ban, a németek aranytartalékát utolérik és lehagyják a kínaiak, a mezőgazdaságban elterjednek a robotok, a facebook lesz a legnagyobb szociális hálózat, 100 dollárba sem fog kerülni egy ember genomjának feltérképezése, a számítógépek képesek lesznek szagokat is érzékelni, nyári hónapokban felolvad az Arktisz jege,
kevésbé valószínű: Kína megelőzi az USA-t a tudományos kutatások terén, létrehozzák a hallhatatlan egeret, okostelefonon keresztül meg lehet érinteni másokat,
Előrejelzés 2022-ig
legvalószínűbb: nagy felbontású bionikus szemet adnak el (alkalmazzák), Kiszárad az Aral-tó, a magfúzió erejének sikeres demonstrálása,
kevésbé valószínű: sok ember visel olyan eszközöket melyek mindent rögzíteni és tárolni tudnak
Előrejelzés 2037-ig
legvalószínűbb: pilóta nélküli repülő, Csernobil területe nemzeti park lesz, sofőr nélküli autók
kevésbé valószínű: kínaiak birtokba veszik a holdat, Bangkok víz alá kerül, emberi testbe ágyazott nyomkövető technika lesz az amerikaiak több mint 50 százalékában, Világkormány lesz, az agy közvetlenül tud kapcsolódni,
Előrejelzés 2062-ig
legvalószínűbb: megválaszthatja az utódai genetikai állományát, az első egy kilométernél magasabb épület megépül, a világ népessége eléri a csúcspontját, majd csökkenni kezd,
kevésbé valószínű: szuper intelligens gépek lesznek, az első klónozott ember, Marson egy bázis készül,
Előrejelzés 2112-ig
legvalószínűbb:
kevésbé valószínű: jégkorszak kezdődik, mesterséges intelligencia saját státuszt kap, eltörlik az adót az USA-ban,
Előrejelzés 2150-ig
legvalószínűbb:
kevésbé valószínű: 150 évig él egy ember
piros számítástechnika és robotika, okkersárga politika és üzlet, zöld tudomány és természet, kék társadalom, szürke technológia
Hozzászólások