Mi lenne, ha kölcsönadnánk a sajátunkat, ha épp nem használjuk őket, vagy elkérhetnénk valakiét? Még ha egy jelképes összeget is ad valaki egy ritkán használt gépért, akkor is jobban jár, mintha vesz magának egyet, aztán egész évben kerülgeti a lakásában. Na ez a sharing economy. Ami persze csak egy újabb divatos kifejezés valamire, ami évezredek óta létezik, de azért nem véletlenül jött éppen most divatba, és nem véletlenül cuppant rá az elmúlt évtizedben közösségi média is.
Kéne egy flex kölcsön, mit csináljak? Így segít a net! index.hu
"Miért nem jó ugyanerre a Facebook? Vagy akár egy hagyományos fórum? A Facebook lenne ugye a legkézenfekvőbb, hiszen annyira része legtöbbünk életének. Miért van szükség mellette egy újabb közösségi oldalra? A NextDoor alapítója úgy fogalmazott pár éve a Wirednek, hogy a szomszédság nem a barátságról szól. Magyarul: nem jópofizni akarunk valakivel, csak elkérni a kempingszékét. Nem új barátokat keresünk, hanem az elveszett papagájunkat."
Mentünk a Gyulához mert kellett a csempevágó. Persze olyan is volt, hogy amikor építkeztünk pont ennyi eső volt, mint most, és a Zil, ami a mészkövet hozta a bányából a betonalapba, csak a szomszéd sáros föld utcában a Karcsi bácsiékig jutott. Ott leborította a terhét. Így lett nekik előbb kövük. Viszont Pista bácsi rakta a kockakövet a járdánkban. Sanyi bácsitól jött a kézi oszlopfúró. Apám ment parkettázni. Zoli csinálta a fémmunkákat. Géza bácsi szerezte és szervezte a téglát. Ica a vízbevezetést intézte, mert kútról lehetett csak hordani jó száz méterről. Ha nem tudtunk mindent megoldani, az információ áradt. A Laci fodrásznál, ahol mikor a jövőről beszélgettünk és állatorvosi meg erdészi remények éltettek, megtudta, hogy a tuti az otthoni disznótartás. Abban van a lé. Kocsmákból, étkezdékből, kifőzdékből, óvodából, iskolából el lehet hozni a moslékot. Többet ér, mint a tanulás. A HÉV, az elővárosi Fradi színekben pompázó BKV kígyó is terepe volt az információcserének. Persze voltak a kocsmák, de ezt nemigen látogatta apánk, mi meg kicsik voltunk. Munkahely, asztalos üzem, gyógyszertár, az orvosi rendelő. Használt farmer jött a Temaforgba. A Corvinban van egy harmadik típusú cipő is. Banán van a sarki boltban. Kurc bácsi megszerezte a Favorit biciklit. Egy kicsit így többe lesz. Lesz koksz utalványra. Utalvány nálam. Trabanthoz gyújtáshézag beállításhoz kell a szerszám.
Valahogy így ment ez. Tényleg ismert mindenki mindenkit. Tudták a felnőttek kitől , mit, miért, mennyiért ... De falun még ma is megy ez. Nincs szükség virtuális fodrászatra és kocsmára. Igaz már valóban face-n is megy a csere-bere. Városon is ment, de ami igaz, valóban kevesen ismerik a szomszédaikat, vagy a lépcsőházban lakókat. Bizalmatlanok lettek az emberek. De azért rájönnek, hogy nincs mindenkinek szüksége Hilti patronnal működő disznólövőre, darálóra stb... Elég ha az ismeretségi körben van. Azt használhatjuk, és persze ami nekünk van felajánlhatjuk. Munka nyaralásért. Pár nap lambériázás és egy hét Balatonlelle. Meg a hosszú fúrószár is csak az ácsoknak kell naponta.
Ez azért örvendetes, hogy ismét indul valami egymás felé. Ez nem barátság, hanem jól felfogott közös érdek. Erről már majdnem elfelejtkeztünk. Pedig működik. Mivel új terekben élnek az emberek, megváltozott létszámmal, ezért pl. internetes térben kering a kérés és a válasz is. De csöppet sem lesz virtuális a válaszul küldött csőfogó és teflonszalag. Városi terekben ez még inkább alkalmas eszköz. Külföldön is, és már itthon is megalakult egy ilyen lokális kezdeményezés, a Miutcánk.
Eddig is működtek fórumok és pl. telekocsi, amit csak támogatni tudok. De lehet, hogy ebben a valóságos virtuális szomszédolás hasznosabb. Inkább "regionális". Egy településre, vagy városrészre terjed ki. A face meg tényleg az a hely, ahol cuki kisállatok, bölcsességek, meg játékfelhívások keringenek. Az ismerősök meg nagy távolságokból jelölnek. Ebből nem lesz holnap közös betonozás. De hiába is kínálná Péter Párkányban a kecskesajtot, és hiába csorgatná a nyálát a face közösségben lévő Csaba Svájcban, mert postán feladva zöldülne és büdösödne mire odaérne. A magyar rendszert úgy fejlesztették, hogy bizonyos távolságon belüli felhasználó automatikusan egy csoportot alkotnak, ha regisztrálnak és ha elérik a kritikus tömeget, akkor élesedik. Lokális virtuális közösség nagyon is gyakorlati valóságos, kézzelfogható eredménnyel.
A különböző helyekről érkező emberek, családok sokszor az új környezetben egyedül vannak. Nincs nagymama, jószomszéd, unokatesó. Egy ilyen alkalmazás segíthet, ha anya mos és kicsit etet, de kellene a gyógyszertárból valami. Valaki éppen indul és találkozik az igény és a kínálat. Végül még tényleg jó szomszédok lesznek.
Hozzászólások