S hogy milyen buzgón igyekeztem munkámmal Isten egyházát építeni, annak egyértelmű bizonyítékául hadd említsem meg, hogy az elmúlt télen, amikor úgy éreztem, hogy a negyednapos láz már a halálomat jelzi, minél jobban gyötört a betegség, annál kevésbé kíméltem magam, hogy úgy hagyhassam hátra ezt a könyvet, mint amely némiképpen eleget tesz a kegyesek nyájas kérésének. Bár gyorsabban szerettem volna megtenni, de végtére: az eléggé gyors, ami elég jó. S hogy jókor is bocsátom útjára, azt majd akkor állíthatom, ha látom, hogy immár bővebb gyümölcsöt hoz Isten egyházának, mint korábban. Ez minden vágyam.
Négy és fél évszázada annak, hogy a reformáció svájci ágának legnagyobb hatású reformátora, a reformátusság meghatározó személyisége, Kálvin János letette földi életét Isten irgalmába. Hogy ez nem szólam, adatunk van róla, halála után az ágya előtti szőnyegen két feltűnő kerek kopásnyomot találtak. A lyuk titka nem sokáig maradt rejtély, napi imádságában „térdelte ki” a szőnyeget ez a mélyen hívő, hazáját elhagyni kényszerülő, s élete jó részét svájci emigrációban eltölteni kényszerülő zseni.
Jogot tanult, de édesapjának örökébe léphető karrierjét a diákévek komoly bibliatanulmányozása húzza át, aminek már csak adaléka az édesapa korabeli egyházi hatalmasságaival való konfliktusa. Szellemi és tudományos igényét széljegyzetek írásával kezdi Seneca könyveihez, majd az egyházatyák tanulmányozásába és a Szentírás jobb megismerésébe veti bele magát. Mindkettőnek később, a reformáció tanainak letisztulásánál veszi hasznát, akár nyílt vitákba kényszerül, akár írásbeli rendszerezésbe. Tudása messze fölötte áll kortársainak, fiatalságát ékes latinságával és lexikális ismeretével ellensúlyozza.
Már huszonévesen nem kevesebbre, mint a keresztyén tanítás rendszerbe foglalására vállalkozik. Így születik meg nagy rendszerező munkájának első változata, a Kis Institutio. Kicsi nem igazsága, hanem terjedelme miatt lett. S ebből nőtt ki a nagy, az öt könyvbe foglalt rendszerezés, amelynek példányai ott díszelegtek a korabeli Európa valamit önmagára adó szellemi emberének könyvespolcán. Hogy mi volt e könyv titka? Nehéz ma felfejteni. Nem polemikus írás volt elsősorban, ami nem ritka jelenség e korban. Nem másnak, hanem Isten Kijelentésének veselkedett neki egy jogász elme rendszerező képességével. Következetes igazságaihoz is épp azáltal jutott el, hogy bátor volt végigvezetni a Szentírás igazságait az Isten elé lerogyás alázatáig. Adatolta könyvét úgy a Szentírás helyeivel, ahogyan tekintélyét az egyházatyák igazságával emelte, de a klasszikus rómaiakat vagy görögöket sem félt beidézni. Biblikussága talán a legfeltűnőbb, ezért is érezzük ma is érvényesnek és élőnek mindazt, amit meglátott, felismert és mondatokba öntött.
Lélektől ihletett ez a munka. Talán ebben rejlik legnagyobb titka. Misztikussá lett, úgy hivatkoztak rá, hogy sokan nem ismerték, szentenciává lett igazságai néha önmagukban is megtartó erőnek bizonyultak. Különösen mi magyarok, magyar reformátusok sokat köszönhetünk ennek a könyvnek. Első közvetítője, Szenczi Molnár Albert alapot vetett fordításával néhány évszázadra biztosítva a magyar kálvinizmus halálból is visszatérő erejét két pogány között. Mire a korszellem három évszázada eltemethette volna, a huszadik század eleji eszmélődés, talán épp a kerek évforduló, újra napvilágra hozta a modernizáció dicsőségébe felejtkező teológia gondolkodásban. Ebből éltünk egy újabb évszázadig.
Szükségünk is volt rá. Miközben elzúgott mellettünk a 20. század két totalitárius ideológiája, elzúgtak a nyugati teológia forrás és szövegkritikai irányzatai a szolgálat teológiájával együtt, az Institutio biztos tájékozódási pontul szolgált, ha valaki nem jutott hozzá valamely modern nyelven a kortárs irányzatok alapműveihez. Régies volt, de időtálló.
Kálvin alapművének most megjelent új fordítása annak a lelki és szellemi igénynek a megmutatkozása, amely nemcsak hivatkozási alapnak tekinti a nagy reformátort és munkásságát, hanem élő, olvasható kortársnak, akivel több, mint érdemes párbeszédbe elegyedni.
Mostantól lehetséges…
*Kálvin János: Institutio Christianae Religionis I-II.
A keresztyén vallás rendszere
Református Egyházi Könyvtár, Új folyam 7
Fordította: Buzogány Dezső
ISBN 978 963 558 281 5; B/5; keménytáblás; 688+700 oldal