Mészáros János Elek Alcsútdobozon már régóta sztárnak számít. A Csillag Születik felfedezettje azonban nem szállt el magától, visszafogottan és egyszerűen éli mindennapjait. Megtisztelő lehetőség számára, hogy megmutathatja tudását az egész ország előtt.
Elárulta titkos vágyát a Csillag születik versenyzője - kiskegyed.hu
Tartozom egy vallomással, bizony jómagam is bulvárfogyasztó vagyok. No, nem jár az összes színes magazin, de olykor-olykor megveszem egyiket vagy másikat. A neten sincs letiltva a összes bulvároldal, van amikor rájuk kattintok. Sőt TV-t is nézek, még populáris adásokat is, nemcsak rétegműsorokat, nemcsak a Spektrumot és a National Geographic-ot. Igen, mostanában újra nézem a Csillag születik műsorát is, legalább is egy részét. Bár már rég elvesztettem a fonalat ezekben a tehetségkutató műsorokban, nem tudnám szétválogatni az X-faktor, a Megasztár és Csillag születik sztárocskáit, szerintem megkopott az újdonsága és bája ezeknek a műsoroknak, meg is fogadtam, hogy elég belőlük, most mégis azon kaptam magam, hogy érdeklődve várom az következő Csillag születik fordulót. Odáig fajult a dolog, hogy még adásonként egy-egy sms-t is megeresztettem. Kérlek benneteket, ne nagyon vessetek meg érte, csak amennyire kell!
Mi történt? Bejött a színpadra egy nagyjából velem egykorú ember, aki messze kirítt minden tekintetben a többiek közül és énekelni kezdett. Nincs agyontupírozva, a stylistok sem estek neki, nem is mozdult éneklés közben, egyszerűen csak gyönyörű hangja van. Valami őszinte tisztaság sugárzik belőle. Aztán továbbjut, majd megint énekel, túlszárnyalja a korábbit is, aztán megint továbbjut… Most megint továbbjutott.
Felfigyeltem rá. Ki ez az ember? Főleg felkaptam a fejem, amikor nem titkolta, hogy Alcsútdoboz református gyülekezetének a presbitere, s hogy ez mekkora megtiszteltetés és milyen sokat jelent számára. A legutóbbi éneklése után, mikor kijött a zsűri elől, szokás szerint a két műsorvezető Lilu és Ördög Nóri várta. Azt a kínt, amit produkáltak! Egyszerűen nem tudtak mit kérdezni Jánostól, a felületes próbálkozások, álkérdések ugyanis úgy pattantak le róla, mint a pingponglabdák. Látszott rajtuk, hogy ilyen embert még nem pipáltak. Nagy kínjukban csak nevetgéltek, és gyorsan el is engedték a ’lihegőbe’.
Miért is számít Mészáros János Elek ennyire különlegességnek, porcelánnak az elefántboltban? Pontosan azért, amiért a jól ismert mondást megfordítottam. Pontosan azért, mert egy kifordított világban a hagyományos, a normális, az értékes valami értetlenül szemlélt különlegességnek számít.
Miért annyira különleges az, hogy valaki ragaszkodik a gyökereihez? Miért annyira különleges az, hogy valaki ragaszkodik a hitéhez? Miért annyira különleges az, hogy valakinek a szülőfaluja a világ közepe? Miért annyira különleges az, hogy valaki szereti a vidéki életet? Miért annyira különleges az, hogy diplomás létére nem veti meg a kétkezi munkát? Miért annyira különleges, hogy örömet okoz neki a gazdálkodás? Miért annyira különleges, hogy felelősséget érzett közvetlen szerettei iránt apja halála után, s tudott lemondani értük? Miért annyira különleges, hogy a családjában felvállalta a családfenntartó férfi szerepet? Miért annyira különleges az, hogy kutatja, mert szeretné alaposan megismerni saját és közvetlen közege múltját? Miért annyira különleges az, hogy szereti azt, ami egyszerűen szép és magyar? Miért annyira különleges az, hogy nem vitatkozik a zsűrivel, nem zuhan össze, ha kritikát kap? Miért annyira különleges az, hogy udvarias, csendes és szerény? Miért annyira különleges az, hogy Istentől kapott adományával nem kérkedik, hanem örül, ha mások is gazdagodnak előadása által? A pletykalapok természetesen elkezdtek vájkálni a magánéletében is: hogy lehet, hogy nem nősült még meg? Ha már 3-szor elvált volna, és itt-ott elpotyogatott volna egy-egy gyereket, akkor semmi érdekesség nem lenne benne bizonyára. De így, hogy valaki 41 éves létére egyedül van, ez már szaftos hír! Mi annyira különleges abban, hogy valaki nem mindenáron vagy felelőtlenül házasodik?
Nekem ez egyik sem annyira különleges, mondhatnám többnyire természetes. Csak olyankor, amikor a porcelán odakerül a hangosan trombitáló bumfordi elefántok közé, akkor igen látszik a különbség. Hajrá János, kell ez a szembesülés! Tőlem, amíg versenyben van, egy-egy sms-re bizton számíthat.
Hozzászólások