Aligha van olyan ember, aki ne tudná, hogy egy család vagyoni körülményei jelentős mértékben meghatározzák az oda született gyerekek későbbi életét, előmenetelét. Egy módos családba születő gyerek sokkal nagyobb eséllyel lesz a későbbiekben jól kereső, szintén vagyonos ember, mint az a társa, aki szűkös körülmények között kénytelen felnőni. … Meglepőbb azonban, hogy még a fejlett országokban is többnyire igen alacsony azon gazdag emberek aránya, akiknek a szüleik a legrosszabbul keresők közé tartoznak. Például a lehetőségek hazájaként emlegetett Egyesült Államokban a férfiak leggazdagabb felső negyedének csupán a 8,5 százaléka jött olyan családból, ahol az apa a lakosság legrosszabbul kereső 25 százalékába tartozott.
Itt a bizonyíték: aki szegénynek születik, az nagy eséllyel az is marad penzcentrum
"Brightworks nevű magánintézmény: … Az amerikai technológiai elit családjai évi 30 ezer dollárt fizetnek azért, hogy a gyerekeik ne digitális tananyagból, és ne interakítv képernyőkkel tanuljanak." A technológiai elit olyan iskolába járatja a gyerekeit, ahol nincs digitalizáció g7.24
"A szülők úgy gondolják, hogy olyan sok lett a könnyen hozzáférhető információ a világban, hogy a gyerekükkel nem azt szeretnék megtaníttatni, hogy mi az információ, hanem azt, hogy mit lehet azzal kezdeni.
A technológiai iparban dolgozó képzett felnőttek mindenkinél jobban értik, hogy a digitális világ milyen óriási mértékben segítheti az emberi intelligencia használatát, de azt is látják, hogy mennyire gátja tud lenni a fejlődésnek. Ők pont azért íratják a gyerekeiket ilyen iskolákba, hogy ne legyenek technológia függők.
A cikk friss OECD- és Deloitte-tanulmányokra hivatkozva arra hívja fel a figyelmet, hogy a jövőben egyre kevésbé lesz szükség azokra az ismeretekre, amelyeket a hagyományos iskola oktat. Ezek helyett olyan új elvárások jelennek meg, mint a kreativitás, az érzelmi intelligencia, az innovációra való nyitottság és a határozottság.
Steve Jobs, az Apple legendás alapító-vezére egyébként hasonlóan gondolta. Erre abból lehet következtetni, hogy egy 2011-es interjúban elszólta magát, azt mondta, hogy a gyerekei még sosem használtak iPad-et. Bill Gates Microsoft alapító szintén arról híres, hogy a gyerekeit csak nagyon korlátozott mértékben engedte az új technológiákhoz, amíg kicsik voltak."
Látszólag a két cikknek semmi köze egymáshoz. De van. Azok, akik jól keresnek, nyilván jobban látják a gazdasági folyamatokat, a társadalmi mozgásokat, a jövőbeni változásokat. Ők nem a véletlenre bízzák gyermekeik jövőjét. Jóllehet semmit sem lehet kiszámítani pontosan, de az irányok bizonyos emberek számára láthatóvá válnak. Legfőképpen azért, mert éppen ők fogják sok esetben az irányokat kijelölni. Éppen erre akarják taníttatni, tanítani gyermekeiket. Kreativitás, az érzelmi intelligencia, az innovációra való nyitottság és a határozottság.
Ma a kamaszok, a fiatal felnőtt korba lépők nagyobbrészt teljes bizonytalanságban, félig bénultan, szárnyaszegetten próbálják belőni képességeiket, lehetőségeiket, kompetenciájukat. Ha még okosak is, de nem tudnak mit kezdeni akár 1-3 diplomával sem. Valami kimaradt az életükből.
Ne áltassuk magunkat a romantikus filmek szintjén. Talán ismerjük a klasszikus viccet, amikor a csúnya banya találkozik a jóképű fiatal királyfi. - Átok alatt élek,- mondja a banya - de ha magadévá teszel háromszor, akkor gyönyörű királylánnyá változom. A királyfi nyögve-nyelve undorodva, de ... De csak nem változik királylánnyá. Szóvá is teszi a banyának. Mire a banya megkérdezi: - Hány éves is vagy? - 25! - jön a büszke válasz. - Huszonöt éves vagy és még hiszel a mesékben?
Még a fejlett országokban sincs mese és csoda. Nagyon keveseknek adatik meg, hogy csak a képességei, szorgalma és akarata nyomán felküzdje magát az áhított szintre. Azon keveseknek, akik ezt meg tudják lépni, ott a legtöbb esetben van még valami külső segítség, szerencsés "véletlen", félreértés. Ezzel nem bebetonozni gondolom a hátrányos helyzetűeket a hátrányos helyzetbe, hanem éppen kimondani, hogy sok esetben nem is tehetnek arról, hogy ugyanannyi energiával, befektetéssel nem jutnak ugyanolyan eredményekhez, mint jobb helyzetben lévő társaik. Ne okolják magukat. Ne gondolják magukról, hogy ostobák, vagy rosszabbak. Éppen, hogy küzdjenek. Keressenek olyan területeket, amelyekben egyediek lehetnek és szükségesek.
Az is lehet, hogy rossz a kérdésfelvetés, probléma megközelítés. Lehet, hogy nem is akar mindenki gazdag lenni. Elég nagy gáz lenne, ha mindenki olyan életmódot szeretne, amelyet négy Föld sem tud kielégíteni, mert olyan nagy az ökológiai lábnyomunk. Előfordulhat, hogy gazdag ember gyermeke sem jó képességű, vagy nem akarja folytatni atyái hagyományait. Ezt se vessük el.
Persze keressék meg mi a legfontosabb. Látszat, hamis élet, vagy valami értelmes, emberségben is fontos, hasznos létezés.
BOLDOGOK, akik tudják, miért élnek, mert akkor azt is megtudják majd, hogyan éljenek. Gyökössy Endre: Boldogságok