Nemsokára a nyakunkba szakad a 2018-as év, jó lesz fejben tartani, mikor kapunk pihenőnapot, és ezt mikor kell majd ledolgozni. Összesen 6 szombat lesz majd munkanap.
Hosszú hétvégék sora jön 2018-ban! - kapos.hu
Pár nap múlva már 2018-at írunk. Új év következik. Új év. Ez valami olyasmi, mint a bevásárló lista: van rajta teljesen megszokott tétel, és akadnak kivételes dolgok is. Hol ebből, hol abból van több. Változó, hogy mit hoz a holnap...
Nem sok választ el szilvesztertől, de addig még 2017 van. 2017!!! Reformáció500 - jelentsen is ez bárkinek bármit. Lendületet, megújulást... vagy inkább visszatalálást,
Vannak, akik már 501-et hangsúlyoznak, de én még nagyon is 500-at élek meg. Amíg nem volt még hat gyertyás szülinapi torta, addig a gyermek is csupán öt ujjacskát mutat évei számának. No, de tulajdonképpen nem is az a hangsúlyos kérdés, hogy 500 vagy 501 van-e október 31 óta, hanem hogy mit viszünk magunkkal? Van-e valami olyan a lelki tarisznyánkban, amit ebben az évben pakoltunk, illetve pakolhattak bele?
Bakancslistán kipipált őszi tételek:
- pótolni a pótolhatatlant: új keresztelő kút állítása a mérői templomban
- kézbe fogni az időt: 1600-as évekbeli úrasztali kelyhek felmutatása a hetesi templomban
- legemlékezetesebb desszert: reformációi csoki torta a mérői parókia udvarán tartott szeretetvendégségen
- rendezett hangokat hallani: két Szűcs és két Itzés unoka Mozartot játszik a csoknyai templomban
Bátran ujjhegyre szedheti az olvasó saját élményei alapján a hálaadásra késztető pillanatait. Legyen az akár egészen egyszerű dolog (új konyhabútor, autócsere...) vagy mélyen átjáró (könnyek az unoka érkezésekor, utolsó búcsú). S a film pereg tovább. Újabb napok, hónapok és évek elé nézünk. Valami folyton változót feltételezve megtapasztalhatjuk az örök maradandót.
Éppen ez a mondanivaló vésetett reformációi márványtáblákra Dunántúlon: Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. (Zsid 13,8)
Most múlik pontosan, engedem hadd menjen,
szaladjon kifelé belőlem, gondoltam egyetlen.
Nem vagy itt jó helyen, nem vagy való nekem.
Villámlik, mennydörög, ez tényleg szerelem.
Látom, hogy elsuhan felettem egy madár,
tátongó szívében szögesdrót, csőrében szalmaszál.
Magamat ringatom, míg ő landol egy almafán,
az Isten kertjében almabort inhalál.
Vágtatnék tovább veled az éjben
az álmok foltos indián lován.
Egy táltos szív remeg a konyhakésben,
talpam alatt sár és ingovány.
Azóta szüntelen őt látom mindenhol.
Meredten nézek a távolba, otthonom kőpokol.
Szilánkos mennyország, folyékony torz tükör.
Szentjánosbogarak fényében tündököl.
Egy indián lidérc kísért itt bennem.
Szemhéjain rozsdás szemfedő.
A tükrökön túl, fenn a fellegekben
furulyáját elejti egy angyalszárnyú kígyóbűvölő.