Egy fegyveres férfi kirabolt Norvégia legészakibb területén, a Spitzbergákon egy bankot, és szokatlan tette után azonnal el is kapták - írja a Local. A Spitzbergák (norvégul: Svalbard) egy szigetcsoport a Jeges-tengerben, körülbelül félúton Norvégia és az Északi-sarkpont között. ... A lap szerint ezen a sarkvidéki környéken ez lehetett a világtörténelem eddigi első bankrablása.
Egy kétezres város, ahol nyáron éjjel-nappal süt a nap, ahol a városlakók fegyverrel a vállukon közlekednek az utcán, ahol tilos macskát tartani, gyereket szülni és halottat temetni. Itt sem születni, sem meghalni nem lehet origo
Talán lesz mentségem erre a bejegyzésre. Hiszen egy új év első napján vagyunk most. Persze mire olvassák már minimum a második napján.
A Spitzbergák bár Norvégiához tartozik, azért az Északi-sarkpont és Norvégia között fekszik félúton. "Fővárosa" Longyearbyen. Nyáron világos van, télen sötét. Temetni nem tudnak a fagyott talaj miatt. Szülni a komplikációk miatt más vidék, más kórházában lehetséges. A város leginkább repülővel közelíthető meg, vagy hagyható el. A jegesmedvék miatt megengedett, ha nem kötelező a fegyver viselése. Mínusz huszonöt fok alatt már nem engedik ki a gyerekeket a játszótérre. A középületekben papucsra cserélik kötelezően a bakancsaikat és le kell adni a fegyvereiket. Egyáltalán nem szokványos az életmódjuk. A város 2000 fő lakosú. Mindenki ismer mindenkit.
Egy ilyen helyen valaki úgy döntött, hogy kirabolja a bankot. A pénzt csak repülővel menekítheti el. De ismernek mindenkit. Elkölteni nem tudja. Ismernek mindenkit. Csak úgy elbújni és lakni sem tud. Ismernek mindenkit. De mire számított, amikor ez a buggyant ötlete támadt?
Azt gondolom, hogy igazán nem bankrablás történt. Idegen volt és nem értette a Bank ajtaján a feliratot, hogy a fegyvert nem viheti be. Véletlenül besétált vállán egy távcsöves puskával a kirándulás után. Az alkalmazottak meg olyan ingerszegény környezetben izgatottan várják a legkisebb akciót is, ami kicsit pörgeti a szívverést. Meglátták a fegyvert a vállán és gyorsan a kezébe nyomták a napi forgalmat kézpénzben. Közben sikongattak, hogy jaj, jaj, csak nem bankrablás? A fickó meg helyi népszokásnak vélte. Más szigeteken virágcsokorral várják az embereket, itt meg pénzzel kedveskednek. Kituszkolták a bankból. Hívták a rendőrséget. Leadták a képét az utak melletti jegesmedvéknek is. Ő az a csúnya turista, akinél van a füstölt lazacra félretett pénzetek. Esélye sem volt. Most meg fogja a fejét, hogy soha többé puska, bank, Longyearbyen...
Így esett Longyearbyen-ben a híres bankrablás. A félreértések elkerülése végett, ha valaki arra jár, nagyon vigyázzon, hogy hol és mit húz elő. Ki tudja, hogy mit fognak a kezébe nyomni.
Ebben az újabb esztendőben is jobb lenne egyértelműbb embernek lenni. Ha majd a csomagolásunkra ráírják a beltartalmat, akkor ne az allergénnél szerepeljen, hogy nyomokban Istent tartalmazhat. A címkén legyen rajta a védjegy Isten keze írásával, hogy hazai termék.
Amikor érdek nélkül szeretjük Istent, akkor fogjuk megérteni, mert Ő is érdek nélkül szeretett. Akkor kerülünk vele azonos dimenzióba. Akkor tud velünk bármit kezdeni, amit mi csodának, beteljesülésnek hívunk. Ezt a végét, körülményesen, valahogy az újévi kívánságnak szántam. Vedd el az érdek nélküli szeretet áldását!