A humánkineziológus arra hívta fel a figyelmet, nagyon sokan nem gondolják, hogy a mozgásnak milyen fontos szerepe van e betegség megelőzésében. Napi 20-30 perc aktív mozgás javasolt, formáját pedig annak függvényében érdemes megválasztani, hogy előtte mennyire voltunk aktívak. Mindenképp tartsuk szem előtt a fokozatosságot! Végezhetünk erősítő gyakorlatokat, illetve olyanokat, melyek javítják az egyensúlyt, a mozgáskoordinációt. Hasznos a séta, a kirándulások, a tánc. Akár a társastánccal is tehetünk a csontritkulás ellen.
Néha azért az ember gyereke leül a tévé elé, sport, politika, egy-egy film kedvéért, ám mire belelendülne a történetbe, máris jön a reklám: általában valamilyen banki terméket (azaz hitelt), vagy gyógyszert reklámoznak. Az üzenet egyértelmű: vedd fel, vedd be, és megtörténik a csoda. Olvasva a csontritkulással kapcsolatos tudósítást, pont az jutott eszembe, mekkora átverés ez az egész, mennyire egyszerűbb útja is van annak, hogy valakinek pénze, egészsége, öröme legyen. Még csak bank és csodaszer sem kell hozzá.
Persze, nem arról van szó, hogy ne lenne szükség bankokra, orvosokra, gyógyszerekre. Néha elkerülhetetlen ez is, az is, ugyanakkor gyakran túlzásba visszük, „túltoljuk” ezt is, azt is. Gondoljunk csak a 2008-as válság előtti időszakra: boldog-boldogtalan hitelt vett fel úgy alapjáraton mindenre, házra, kocsira, telefonra, laptopra, országra, városra, falura, hogy aztán a pénzügyi buborék kipukkanásakor megremegjen a rendszer és maga alá temesse az óvatlan és naiv felhasználókat. Nyilván lakni, enni, telefonálni és járdát építeni kell valamiből, ha pedig nincs, hát ott a hitel, főleg az olcsó, a svájci. Ha nem akartál, rábeszéltek, ha kételkedtél, megnyugtattak.
Gyógyulni is muszáj, ha megbetegedtünk. Ha fáj valami, vedd csak be édes fiam, ettől meggyógyulsz. Ha émelyegsz, esetleg elrontottad a gyomrod, arra is van kapszula, ha stresszes az életed, szedjél gyógyszert, ha allergiás vagy, vagy éppen szeretnél egy kis energiához jutni, mi sem egyszerűbb, mint a tízféle vitamint tartalmazó pirulát magadba dönteni. Mindenre van megoldás, mert mindenre van gyógyszer: az orvos jóformán meg sem vizsgál, végig sem hallgat, írja a receptet, nyilván annak a gyártónak a termékét, amelyikkel komolyabb kapcsolatot ápol.
Igaz, néha kell a gyógyszer. Vannak betegségek, amelyeket gyógyszer nélkül nem lehet túlélni – nem meggyógyulni kellenek, hanem a szinten tartáshoz, az életben maradáshoz, a gyógyszer tehát nem ellenség, hanem szükséges, olykor életmentő eszköz, mégis, a gyógyszer vegyszer, tompít, kikapcsol, lekapcsol, de a problémát, annak gyökerét nem oldja meg sosem. (Ezzel együtt roppant nehezen tudom elfogadni, hogy valaki húsz, esetleg harmincféle pirulát kénytelen bevenni – tessék mondani, tényleg muszáj ez?) Éppen ezért szörnyű az a fajta gyógyszerszedési kényszer, ami elhatalmasodott rajtunk. Talán ez is olyan, jómódú társadalmakban szokásos modern betegség, éppen ezért nem árt tudni, mit is tehetünk gyógyszerszedés helyett, hiszen vannak olyan hétköznapi gyógymódok, amelyekkel kikerülhető, megakadályozható, vagy legalábbis csökkenthető a pirulák, kapszulák, bogyók és tabletták kapkodása.
Milyen egyszerű: a csontritkulásra gyógymód a mozgás, a séta, sőt: a tánc. Nemcsak a nekem rejtélyesen hangzó humánkineziológus mondja ezt, hanem szakemberek, szakorvosok is, talán nem véletlenül.
A sort természetszerűleg folytathatjuk: ha szeretnél valamit, hitel helyett spórold össze, dolgozz többet, vedd meg –ha lehet- kevesével. Takarékoskodj, csináld magad –ha tudod-, fogj össze másokkal.
Ha stresszes, ideges vagy, kedélyjavító helyett mozogj: nálam a futás kiválóan bevált, nagyszerű stresszűző, hogy az egyéb gyógyító következményekről ne is beszéljünk.
Milyen egyszerű: magányosságra, egyedüllétre gyógymód a közösség, szomorúságra, kapuzárási pánikra, életközepi válságra, házassági krízisre gyógyír az imádság. A testi bajokra a lélek bugyrain keresztül vezet az út, hiszen testi nyomorúságaink sok-sok lelki baj következményei lehetnek, ha tehát bent rend és béke honol, a test is kevésbé lesz fogékony a nyavalyákra.
Szeress, nevess, dolgozz, pihenj, tudd elkezdeni, tudd abbahagyni, az „odafelvalókkal” törődni, "feladni", vagyis a kezébe helyezni annak, Akinek valóban fontos az életed.
Mozgás, közösség, imádság. Kapcsolat a környezettel, egymással, az Örökkévalóval: pont ez az, ami hiányzik a modern, szabad és felvilágosult ember életéből.
Csoda, hogy betegek vagyunk?
Hozzászólások