A magyar kamaszlányok rúgnak be a harmadik legnagyobb arányban Európában, a magyar fiúk pedig a kontinens legnagyobb fiatal ivói – derül ki a Telegraph cikkéből, amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) alkoholügyi jelentését mutatja be. A WHO 36 ország fiataljait vetette össze, és felállított egy-egy listát arról, hogy a 15 éves lányoknak, illetve fiúknak hol hány százaléka volt már legalább kétszer részeg életében. A felmérés 2002 és 2014 között készült. A listákon értelemszerűen nem túl nagy dicsőség az élmezőnyben szerepelni, úgyhogy elég aggasztók a magyar helyezések.
A magyar fiúk a legrészegesebbek Európában - index.hu
Szerintem fiatalként rengeteg jó dolgot lehet csinálni. Anyagi korlátok egyre kevésbé szabnak határt a különböző ötleteknek és elgondolásoknak. Nagyon sok mindent meg lehet vásárolni, különböző helyekre lehet elutazni, izgalmasnak, érdekesnek tűnő újdonságokat lehet kipróbálni. Egyáltalán nem lenne ellenemre, ha kipróbálhatnám a sátoraljaújhelyi kötélpályát vagy ha valahol a hegyek fölött siklóernyőzhetnék, de az is elég lenne, ha csak úgy egyszerűen valahol kiugorhatnék a repülőről egy ejtőernyővel.
Az sincs ellenemre, hogy jól érezzem magam egy társaságban. Meg lehet mászni közösen a Hegyestű bazaltoszlopait – persze, a kijelölt úton, lehet sárkányt eregetni egy szelesebb délutánon, meg lehet tréfálni egy egész csoportot a „Mennyből az angyal” című játékkal. (Táborok, kollégiumi közösségek el nem felejthető élménye ez.)
Persze, tudom, én már a nem annyira fiatalok táborát szaporítom. Éppen ezért voltam kíváncsi arra, hogy a mai fiatalokat mi vonzza, ők mit szeretnének megélni, kipróbálni. Az egyik hittan órán meg is kérdeztem őket. Voltak olyan válaszok, amelyek – mondhatni – megegyeztek az én ízlésemmel. Többen szerettek volna ejtőernyőzni, bungge jumping-ozni, elutazni Ausztráliába. Kaptam azonban egy meglepő választ is. Egyik hittanosom ugyanis azt mondta, hogy ha ő tudná, hogy már csak 1 nap van hátra az életéből, akkor azt úgy töltené el, hogy jól berúgna. Próbálta már és nagyon jó volt. Érdekes, izgalmas, vicces.
Nem sokkal ez után olvastam egy, az Egészségügyi Világszervezet által kiadott jelentésről. A szervezet 2002 és 2014 között vizsgálta a 15 éves fiatalok – mondjuk így: alkohollal való kapcsolatát. 36 ország fiataljai között végezték a felmérést. A fiúknak és a lányoknak egyaránt arra a kérdésre kellett válaszolniuk, hogy voltak-e már részegek életükben? Ráadásul nem is egyszer, hanem kétszer. A kapott válaszokat összegyűjtve, elemezve rangsort állítottak fel, amely alapján képet kapunk arról, hogy Európában mely nemzet fiataljai nyúlnak legszívesebben a sörrel, borral, pálinkával megtöltött pohárhoz. Megdöbbentő az eredmény. A magyar fiúk állnak az első helyen, 41,2 százalékuk volt már legalább kétszer részeg életében. Ez azt jelenti, hogy majdnem minden második fiú kipróbálta, majd újra választotta azt a bódult, sokszor minden önkontrollt nélkülöző állapotot, amelyet a túlzott alkoholfogyasztás okoz. A 15 éves fiúk fele töltötte már úgy a buli utáni időt, hogy a WC csésze előtt térdelt és teljes gyomortartalmát oda ürítette vagy feküdt a hideg padlón, mert teljesen kiütötte magát és már nem tudott felállni. Hogy az utána jelentkező fejfájásról és egyéb kellemetlen tünetekről már ne is beszéljünk. Pedig nagyon is kellene. Talán éppen ilyen kiábrándító képeket kellene mutatni a fiataloknak, hogy saját szemükkel lássák: egyáltalán nem vicces, szórakoztató, hanem nagyon is megalázó, szánalmas a helyzet, amibe hozzák magukat. És mielőtt arra gondolnánk, hogy az utolsó divat szerint öltözött, lakkozott körmű és kisminkelt lányoknál más a helyzet, megint csak a puszta tények ábrándítanak ki bennünket. A felmérés szerint a magyar lányok egyharmada juttatta magát vagy engedte mások segítségével magát az erősen ittas állapotig. Minden harmadik. Ezzel pedig az európai rangsor harmadik helyét foglaljuk el.
Persze, tudunk mentséget találni számukra. Felmenteni őket. Azzal érvelni, hogy életkori sajátosságuk, hogy olyasmit is kipróbálnak, amit később megbánnak. Mert kíváncsiak, vonzza őket az ismeretlen. Mert szeretnének jó fejek lenni, nem kilógni a többiek közül, megmutatni, hogy ők mennyire bevállalósak, vagányak. Lehet azzal nyugtatni magunkat, hogy még nem ismerik eléggé szervezetüket ahhoz, hogy el tudják dönteni, mennyit bírnak, hol vannak a határaik, mikor kell megállni és nemet mondani. Csakhogy ez a jelentés arról szól, hogy a megkérdezett fiatalok csaknem fele nemcsak egyszer volt részeg, hanem legalább kétszer. Az első eset nemhogy eltántorította volna, hanem olyan megtapasztalás volt, amit újra szeretett volna megélni. És nem tudjuk, hogy az első, majd a második esetet hány további követte és követi.
Egyet azonban tudhatunk: a túlzott, illetve a bizonyos helyzetekben, tiltás ellenére történt alkoholfogyasztás következményekkel jár. 2016-ban 3 millió ember halála hozható összefüggésbe az alkohol fogyasztásával. Voltak, akik az alkoholfogyasztás hatásaiba haltak bele, sokan pedig az ittas vezetés miatt történt közlekedési balesetekben vagy az ittasan végrehajtott öngyilkosságokban.
Mit lehet tenni? A szörnyülködésnél, elítélésnél többet kellene. A tiltás sem elég. Talán, ha megjelenik a szánalom, akkor ezzel együtt a segíteni akarás is. Nagy kérdés, hogy tudunk-e mutatni a fiataloknak olyan lehetőségeket, vannak-e olyan közösségek, ahova úgy hívhatjuk el őket, hogy megtapasztalják: józanul, alkohol nélkül is érezhetik jól magukat? A mi közösségeink, gyülekezeteink tudnak-e, akarnak-e ilyenné válni?