„Ebben az időben azonban megjelent Jézus, a bölcs ember, ha egyáltalán embernek kell őt neveznünk, hiszen csodás dolgokat tett és olyan emberek tanítója volt, akik élvezettel fogadják az igazságot. És sok zsidót és sok görögöt megnyert. Ő volt a Krisztus. És amikor Pilátus a főembereink vádjait hallva keresztrefeszítésre ítélte őt, azok, akik szerették őt, továbbra is [szerették]: mivel a harmadik napon élve megjelent nekik; mert Isten prófétái ezeket és tízezer más csodás dolgot előre elmondtak felőle. A keresztények népe, amely róla kapta a nevét, a mai napig fennmaradt.”

Josephus Flavius: A zsidók története 18.3.3 (Szabados Ádám fordításában)

Szabados Ádám a Divinity c. blogján a fenti Josephus Flaviusnak tulajdonított idézetet szedte ízekre húsvét vasárnapján. Posztja elején említ két indokot, ami miatt a XVI. századtól kezdve kétségbe vonták, hogy valóban a híres történetíróé-e az idézet.

- Az első, hogy Órigenész (184-254) egyházatya úgy hivatkozik Josephusra, mint aki nem tartotta Jézust Megváltónak.
- A második, hogy zsidóként nem nyilatkozhatott összességében ennyire pozitívan Jézusról.

Nemcsak a lelkipásztorainkért, gyülekezeti munkásainkért, tanárokért, presbiterekért vagy szeretetszolgálati munkásokért kell folyton imádkoznunk, hanem ébredésért is – emlékeztett Bogárdi Szabó István. – A szívek megújulása, az életünk reformációja nélkül minden hagyomány kihűl és minden új kezdeményezésről kiderül, hogy üres volt.

Ébredés nélkül nem lesz növekedés - reformatus.hu

Bevallom, mindig kellő távolságtartással közelítek a Zsinaton történtek felé, egyrészt – „jó” református lelkészként- azt gondolom, „jó messze van az tőlem”, másrészt egyházunk Zsinata nem azért ül össze, hogy –törvényalkotó testületről lévén szó- reposztra kívánkozó témákkal foglalkozzon. Ám Bogárdi Szabó István püspök úrnak a zsinati ülésszakon elhangzott szavai most mégis ide kívánkoznak: ébredésért kell imádkoznunk. Milyen jó ezt hallani!

Mint korábban megírtuk mi is, idén ősszel Budapestre látogat az a színész, aki a filmtörténelemben legtöbbször ugratott ki terepjáróval egy homokkal befedett gödörből, azaz Chuck Norris, a vídia és gyémánt kereszteződésekor született melléktermék. Az idén 78 éves, főállású legenda és középsúlyú karate-világbajnok, a Baptista Szeretetszolgálat meghívására, annak 15. Cipősdoboz gyűjtő jótékonysági akciójára érkezik Budapestre.

Chuck Norris szombaton Budapesten jótékonykodik - index.hu

Oké, nem kezdek el idétlen csáknoriszos vicceket sorolni, egyfelől, mert jó részük iszonyúan fárasztó, másfelől, mert ugye, van az a vicc, hogy aki rajta nevet, annak másodperceken belül vége…Szóval Chuck Norris Budapestre jön, de nem azért, hogy visszaszerezze Erdélyt, nem is azért, hogy elszámoljon a végtelenig kétszer, vagy, hogy megcsinálja az összes fekvőtámaszt. Főszereplőnk ugyanis keresztény ember, aki a Baptista Szeretetszolgálat meghívására azért érkezik Magyarországra, hogy hitéről tanúságot tegyen, és útjára indítsa a baptisták cipős doboz akcióját.  Hoppácska! 

A pakisztáni legfelsőbb bíróság október 31-én fölmentette Asia Bibit. Az ötgyermekes keresztény asszonyt 2010-ben istenkáromlásért halálra ítélték, azóta börtönben volt. Szabadon bocsátása miatt most tartani lehet az iszlám szélsőségesek megtorlásától. Pakisztán több részén tüntetnek szabadon bocsátása ellen.

Pakisztán: Felmentették a halálra ítélt keresztény nőt, Asia Bibit - vaticannews.va

Trumphoz és Mayhez fordult a halálbüntetés alól felmentett keresztény asszony férje, hogy segítsenek családjának távozni Pakisztánból, mert ott életveszélyben vannak.(…) Bibi ügye nagy visszhangot keltett világszerte, Pakisztánt pedig erősen megosztotta mind a halálos, mind a felmentő ítélet. Két politikust, akik segíteni akartak az asszonynak, meggyilkoltak. Ugyanakkor hatalmas tömegtüntetések szerveződtek az évek során Bibi mellett.

Nemzetközi segítséget kért Asia Bibi férje -mandiner.hu

A megvádolt, halálra ítélt, majd nyolc évig a halálsoron kivégzésre váró, felmentett, ámde új tárgyalás elé néző keresztény asszony történetét olvasva eszembe jutott néhány gondolat hitről és fanatizmusról, bátorságról és gyávaságról, kényelemről és kitartásról. Azt hiszem, Asia Bibi története azt üzeni nekünk, hogy sokkal bátrabban kellene élnünk.

Már gyerekkoromban vallásos lettem, pedig apám elveszítette a hitét a holokauszt miatt, és megfogadta, hogy többé nem áll a tóra elé. Anyámnak megmaradt a hite, minden pénteken gyertyát gyújtott, és kóser háztartást vezetett. Amikor születtem, természetesen nem metéltek körül, és később, amikor visszatértünk a táborból, a szüleim akkor sem akarták a procedúrát. Én viszont tizenhárom évesen úgy döntöttem, megcsináltatom. Ez ráadásul előfeltétele volt a bar micvónak. Meg azt gondoltam, ha újra előfordul hasonló szörnyűség, akkor én emiatt nem akarok megmenekülni. Vállalni akartam a zsidóságom bármi áron is.

Ismerni a történetünket – alapvető szükségletünk. Kell körénk-mögénk a kontextus, amibe beilleszkedünk, aminek részei vagyunk. Hermann Ildi New Yorkban élő magyar zsidókat keresett fel otthonaikban, hogy meghallgassa, lejegyezze sorsukat és fotókat készítsen róluk. A több szempontból hiánypótló anyag alapötlete a fotós saját, elvesztett lehetőségéből született. Holokauszt túlélő nagymamájának a meg nem kérdezett története adta a lökést, hogy másokét olvashatóvá, láthatóvá tegye. 

Hiányzó történetek - index.hu

Úgy hiszem, léteznek olyan történetek, amelyeket nem lehet könnyek nélkül olvasni. Hermann Ildi riportsorozata a New Yorkban élő magyar zsidókról mindenképpen ilyen, minden szörnyűségével, fájdalmával, hitével és hitehagyottságával együtt. Méltó arra, hogy elolvassuk és elgondolkodjunk felette.

Aki igazat akar hallani életről, hitről, asszonysorsról, egyházról és világról a második világháborús Magyarországon, nem fogja tudni letenni ennek az okos, szókimondó, nem mindennapi asszonynak az életrajzát.

Zsindelyné Tüdős Klára: Csizma az asztalon - harmat.hu

A nyár sok mindenre jó, lehet messzi vidékekre utazni, rég nem látott rokonokat felkeresni, kifesteni a lakást, ázni a Balatonban, nagyokat biciklizni, és persze: olvasni. Vágyott, ajándékba kapott, vagy éppen megvásárolt, mégis polcon porosodó könyveket végre kézbe fogni, majd kinyitni, leragadni a betűk fölött, részesévé válni a történetnek, a főhőssel együtt reménykedni, sírni, vagy éppen örülni. Valahogy úgy, mint ahogyan én is tettem egyik éjjel, amikor végigolvastam Zsindelyné Tüdős Klára életírását.

Nehéz úgy megnyerni egy mérkőzést, ha nincs mindenki száz százalékban a pályán. Lehet, hogy a játékosok egyszerűen izgultak, legalábbis így tűnt. (…)Nagyon sok fiatal játékosunk van, akik megmutatták, hogy lehet rájuk építeni. (…) Megtettem, amit lehetett, de így nagyon nehéz. Nagyon sok könnyű hibát követtünk el, és nem volt elég védésünk. Ezek a játékosaink vannak, nincsenek mások.

Férfi kézi Eb: Ezek a játékosaink vannak – nemzetisport.hu

A magyar válogatott végül 33-27-es vereséget szenvedett, és 2010 után nincs a középdöntőben. Az előzetesen nem túl erősnek gondolt csehek pedig a középdöntőben vannak, ráadásul két ponttal. (…) Sokat elárul a nézőtér hangulatáról, hogy egyszer megszólalt a "k… gyenge" kórus, vagyis a drukkerek a futballhoz hasonlították a válogatott teljesítményét. Amikor a csehek ünnepeltek, pár drukker akkor sem tudta megbocsátani ezt a vérszegény teljesítményt. (…) Bár nálunk a BL-ben edződő játékosok vannak, semmi különöset nem mutattak. Az nem lehet mentség, hogy voltak jó periódusaink, mert viszonylag régóta 60 percig tart egy meccs. A 2016-os eb-n is a világ egyik legjobb edzőjével (Talant Dujsebajev) vágott neki a magyar válogatott, akkor is kínos vereségei voltak. Most is BL-győztes szakember ül a magyar kispadon, de most már a legjobb 12-ig sem jutottunk el.

Pont nélkül, utolsóként esett ki az Eb-ről a kéziválogatott – index.hu

Legszívesebben azt a címet adtam volna a mai írásomnak, hogy „megint kiestünk”, hiszen a legutóbbi, 2016-os Európa bajnoksághoz hasonlóan most is szinte értékelhetetlen játékkal, nyeretlen mérkőzésekkel búcsúztunk, ráadásul most a mélypontot jelentő tizennegyedik helyen végeztünk. Nem tudom, ki, vagy éppen mi az oka ennek a gyenge szereplésnek, őszintén szólva most nem is ez foglalkoztat. Nyilván a kézilabda berkeiben élők, a tűzhöz közel állók, vagy a fanatikus szurkolók tudják, sejtik, valószínűsítik az okokat, én inkább arra a kérdésre próbálnék választ találni, vajon miért van az, hogy képtelenek vagyunk átlépni a saját árnyékunkat? 

„A lelkünk az, amit ápolni kell, vagy kellene. Hogy tudják azt a sportolók, hogy a lényeg az a három szó: erőnek, szeretetnek és józanságnak lelkét kaptátok. A sport eszköz legyen arra, hogy sok mindent megtudjatok arról a világról, ami a látható világ háta mögött van” – szólt a közönséghez Balczó András, aki az MSÚSZ és a MOB életműdíját vehette át csütörtök este az M4 Sport – Az Év Sportolója Gálán.

Év sportolója: A lelkünk az, amit ápolni kell – Balczó András – nemzetisport.hu

Vajon mit jelent egy életmű díj? Miért, kinek adják? Egyáltalán, van-e valami értelme bármilyen díjat is odaítélni valakinek, hiszen minden díj szimpátia alapján ítéltetik. Van-e értéke egy díjnak, amit emberek adnak embereknek, jelent-e bármiféle kiváltságot, ha egy díj birtokosai vagyunk? 

A dombot jelenti az alsószuhai templom körül. A tanári parcellát a sárospataki temetőben. Az irtózatosan hosszú debreceni közlekedési lámpákat. Egy hajdani balatonszárszói istentiszteletet, aminek végén egy pillanatra valóban megnyílt a templom fedele (előtte kikaptunk fociban az evangélikusoktól). Cs. Szabó Lászlót, Tisza Istvánt, Marosszentimrét és az áldás előtti pillanatnyi csendet. Az öreg kollégiumok zömök, falusias klasszicizmusát. A Református Élet megsárgult rotációs papírját jelenti. Az elveszett pápai Édent sóhajtó mondatokat nagyanyám szájából.

Ablonczy Balázs: Nekem a reformáció – facebook.com

Nekem a reformáció…olyan szépen írta Ablonczy Balázs, tényleg, olyan szépen. Igazából nem is erre készültem, megvolt a reposzt mára, fejben már megírtam, csak egy másfél órára lett volna szükségem, a laptopra, s egy pillanatnyi csendre. Aztán jött a nagylány, hogy neki jövő hétre a somogyi reformátorokról kellene tablót készíteni, tudod, apa, akiknek a szobrát felállították az iskola bejáratánál. (Tudom, hogyne tudnám, hiszen a múlt héten is gondoltam a somogyi reformátorok szobrára, amikor szóba került, milyen abszurdnak tűnhet pont a reformátorokról szobrot állítani. Mégis, gondoljatok csak bele, minden diák, aki a kaposvári református iskolába jár, az ő alakjukkal fog találkozni, ott magaslik majd előttük minden reggel Sztárai Mihály, Méliusz Juhász Péter, Kálmáncsehi Sánta Márton és Szegedi Kiss István alakja – talán lesz, aki megkérdezi majd, kik ők, és talán lesz is, aki elmondja…nem hiábavalóság ez, úgy hiszem.) Szóval reformátorok és reformáció, én pedig azon kapom magam, hogy itt ülök a számítógép előtt, és megpróbálom szavakba önteni, nekem mit jelent a reformáció.

Az embereket, az állatokat és a növényeket is tehát egy belső óra irányítja, amely nagyjából 24 órás ciklusokban követi le a fény és a sötétség váltakozásának a ritmusát. Ezek az órák nemcsak bennünk vannak, hanem minden organizmus minden egyes sejtjében megtalálhatóak a baktériumoktól kezdve a mamutfenyőkig. A földi élet kulcsösszetevői, amelyek az evolúció több millió éve alatt beleszőtték a bolygó forgását az élőlények sejtjeinek az anyagába.

Hallgasson a belső órájára, ha kedves az élete - hvg.hu

A három, egyenként sok kilométeres lézerinterferométer mért folyamatosan augusztus 17-én. A hihetetlenül komplikált algoritmusok folyamatosan nyelték a lejövő adatokat és a jelalak-felismerésért felelős modul talált valamit. Párhuzamosan velük, két másodperccel később űrben keringő gammadetektorok nagy energiájú radioaktív sugarakat (ezért gammadetektorok) érzékeltek az égbolt eléggé nagy bizonytalansággal meghatározott, déli égre eső irányából. Pár órával később Chilében besötétedett és az összes létező optikai teleszkóp elkezdte fényképezni a becsült területet. Egy alig egyméteres tükörátmérőjű teleszkóp (pont ekkora a legnagyobb magyar távcső a mátrai Piszkéstetői Obszervatóriumban) volt az első, ami rátalált egy addig nem látszó halvány pöttyre egy jól ismert, 130 millió fényéves távolságával csillagászati értelemben közeli galaxisban. Aztán felkelt a Nap Chilében és a Hawaii-szigeteken működő távcsövek vették át a halványuló robbanás követését.

A következő ekkora dolog a Földön kívüli élet felfedezése lesz - index.hu

Az én belső órám legutóbb tegnap reggel jelzett, hogy el kellene menni futni. Van persze edzésprogram, meg az ember (a futó!) készül is egy-egy versenyre, tehát nem csak úgy vaktában nekiállunk rohangálni, azért nyilvánvalóan az is megtörténik, hogy az élet (család, munka, a legjobbkor robbanó időzített bombák) felülír mindenféle hiperszuper edzéstervet, és maradok. Na, ilyenkor jön a belső óra: a testem jelez, én egyre idegesebb vagyok, míg életem párja hozzám nem vágja a futócipőt: szerintem most menj el futni. És tényleg. Szó bennszakad, hang fennakad, lehelet megszegik, én pedig úgy érzem magam tíz kilométer után, mint egy bölcs szerzetes. Számomra ez a belső óra, ami ugyanúgy jelez, hogy futni kell menni, mint ahogyan figyelmeztet evés, alvás, ivás, és egyéb testi funkció, életösztön, belénk kódolt szükségszerűség esetén. A belső órát most tudományosan is bebizonyították, sőt, Nobel díjat is kaptak érte. 

Merkel kancellárasszony nem látja, hogy hibát követtek volna el a választási kampányban. A CSU-nál azért több az önkritika: „így tovább nem mehet“.

A német választások másnapján – tagesspiegel.de

Őszintén, nem akartam írni a németországi választásokról. Sok okom van rá. 2015 őszén egy németországi konferenciára tartva, épp aznap érkeztünk az osztrák-német határra, amikor a német oldalon lezárták a határátkelőket. Ekkorra már menekültek százezrei lepték el Nyugat-Európát, döntően Németországot, hiszen Angela Merkel német kancellár mintegy meghívót nyújtott át nekik, amikor azt mondta, hogy mindenkit befogad Németország és, hogy ez az ő sikertörténetük (wir schaffen das). Ezzel párhuzamosan kialakult egy olyan magyarellenes hangulat, amit csak azok éreztek, akik azokban az időkben Európa nyugati részében éltek vagy jártak.

- Az Ars Sacra Fesztivál talán megnyitja az emberek szívét - mondta Köntös László igazgató -, hisz megmutat egy másik, a hétköznapi életen túli dimenziót is. Nem élhetünk csupán a profanitás hétköznapjaiban, néha kell, ami szent, ami felemel, ami ünnep, ami nem szürke, ami más. S hiszem, hogy az embernek szüksége van arra, hogy ebben a másban megmerítkezzen. (…)Nem szabad megfeledkezni azokról a kincsekről, amink van, fel kell ismét fedeznünk a templomainkat, a kultúránkat, a keresztyénségünket. Egyre többen értik meg, hogy nem szabad feladnunk ezt a veszélyben levő örökségünket. (…)Fedezzük fel újra a templomot! - hangsúlyozta a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei igazgatója. 

Fedezzük fel újra a templomot! - Ars Sacra Pápán - refdunantul.hu

Örök kérdésem és örök dilemmám, miért nem járnak az emberek templomba. Nyilván négy kis gyülekezetben szolgálva, látva a helyi kisboltok, a közeli nagyvárosban kisebb közlekedési dugót eredményező „vásár” forgalmát, hallván a fűrészgépek, flexek és damilos fűnyírók vasárnap délelőtti zsivaját, amolyan mindennapi keserű valóság számomra az üres padok látványa. Persze a nem járás elég relatív fogalom, ha mondjuk a harminc fős gyülekezetből jelen vannak öten, akkor statisztikailag meg is nyugodhatnánk, máshol pedig a látszólag tele templom is kevés, már ami a település létszámát, vagy a reformátusok arányát illeti. Miért nem járnak az emberek templomba? Hadd válaszoljak erre a bonyolult és többismeretlenes kérdésre mégis egyszerűen: leginkább azért, mert sokan úgy tekintenek a templomra, és a templom mögött álló egyházra, mint valami régi, letűnt kor emlékére, a templomba járás sokak számára éppen ezért nem más, mint hagyományőrzés. Ők pedig, bármennyire fájdalmas ezt kimondani, nem óhajtanak hagyományt őrizni. Leginkább azért, mert ezt a hagyományt és kultúrát nem tekintik sajátjuknak, nincsenek arról valós emlékeik és élményeik, a keresztény, keresztyén kultúra és hagyomány mögötti tartalmat pedig egyáltalán nem sikerült megtapasztalniuk. 

Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke az augusztus 20-i ünnepi szentbeszédettalálta a legmegfelelőbb alkalomnak arra, hogy ezzel a pár odavetett mondattal üzenjen hadat a mesterséges megtermékenyítésnek, illetve az e célt támogató kormányzati szándéknak. (...)

Testvérek, még egy belső veszélyre oda kell figyelnünk! Ugyanis egy fondorlatosan megfogalmazott, a jó szándék köntösébe bújtatott törvény által, amely figyelmen kívül hagyja a krisztusi értékrendet, észrevétlenül is belopódzik a keresztény értékekre építkező társadalom önfeladásának mételye! Láthattuk ezt legutóbb például a lombikbébiprogram támogatásának növelésével kapcsolatos rendelkezésben...

Bűnben fogant lombikbabák? Skrabski Fruzsina megindító vallomása a püspöknek - valasz.hu

Az idei augusztus 20-án abban a kivételes helyzetben voltam, hogy túl a kötelező vasárnapi istentiszteleteken és az új kenyérért hálát adó úrvacsorákon, nem volt ünnepi elfoglaltságom.  Így hát volt szerencsém bepillantani abba az ünnepi szentmisébe, ahol Veres püspök úr ominózus mondata elhangzott.

Maddison Keeney a kazanyi vb-n szinte beleesett a medencébe. Most ugyanazzal az ugrással, amit akkor szeretett volna bemutatni, világbajnok lett. (...) Tette azért érdemel említést, mert a két évvel ezelőtti kazanyi világbajnokságon épp az ő ugrása volt az, ami minden híradásba bekerült. De nem szépsége, hanem éppen esetlensége kapcsán. (...) Ezek után tudott talpra állni, és a Duna Arénában nyerni. Mindezt úgy, hogy az utolsó, mindent eldöntő ugrása ugyanaz volt, mellyel Kazanyban próbálkozott és lett közröhej tárgya. Edzője, aki akkor értetlen arccal nézte az elrontott ugrást, most boldogan nevetve ölelte magához.

Két éve rajta nevettek, mára világbajnok lett - m4sport.hu

Két éve írtam Maddison Keeney-ről, az évekig építgetett abszolút nulla pontos közepes fejeséről, saját pofára eséseinkről, bukásainkról. Két évvel az oroszországi vb, a világ röhejét és sajnálatát kiváltó csobbanás után ugyanez az ausztrál kislány itt, Budapesten világbajnok lett. 

Az elmúlt három évben a Missouri állambeli St. Joseph város derék polgárai egy napjainkban szokatlan látványt élvezhetnek: egy reverendás pap sétál városuk utcáin. (...) Csodálatos és bámulatos volt. Fiatalok és öregek, gazdagok és szegények, férfiak és nők jöttek hozzá, és azonnal beszélni kezdtek a problémáikról. 

A reverendás pap élő szentbeszéd - katolikusvalasz.blog.hu

Micsoda világ, szokatlan látvány egy reverendás pap. Miközben teljességgel megszokott a fejkendős, burkába burkolt muszlim, a kéz a kézben sétálgató meleg párocska, az „aligruhában” villantó bombázó, egy reverendás pap látványára kapják fel sokan a fejüket. Döbbenet: mintha a „modern”, valójában végtelenül egysíkú és unalmas világban az uniformizált, divategyenruhába bújtatott, egyéniségnek hazudott tömegember a sötét középkorba vágyakozna, holott a reverenda látványa csak a tiszta és szent iránti vágyódás kivetítése. Számomra minden ilyen hír csak megerősít abban a konok hitemben, hogy igaza van a Szentírásnak: a világ sóvárogva várja az Isten fiainak a megjelenését. 

Egy üveg fehérbor és egy cigaretta – ez volt az utolsó kívánsága a 75 éves Carsten Flemming Hansennek, akit a dániai Aarhus egyetemi kórházában kezeltek gyógyíthatatlan betegséggel,  írja  a Guardian. 

Az erkélyen ülve, egy pohár borral, cigarettázva várta a halált - index.hu

Szép gesztus, amit a dán kórház dolgozói tettek az élettől búcsúzó 75 éves úrral: kitolták az erkélyre, hogy megnézhesse a naplementét, engedélyezték az utolsó szál cigarettát és az utolsó pohár bort. Fogalmam sincs, mit kérnék utolsó kívánságként: talán lefutnám az utolsó kilométert, megírnám az utolsó reposztot, hallgatnék egy utolsó Ákos számot, utoljára olvasnám az evangéliumot, aztán majd a többit úgyis élőben…ki tudja – jó, hogy ez most nem az én gondom. Különösképp nem készülök az utolsóra, én inkább ÉLNI szeretnék, igen, így nagybetűsen. Amíg lehet. 

Emmanuel Macron megválasztásával oda jutottunk, hogy Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország vezetőjének nulla saját gyereke van.

Hány gyermeke van Európa három vezetőjének? Nulla! - mandiner.hu

Mintha a „véletlen” hozta volna össze ezt a riasztó jelképét, egyben a szimbólumát az erodálódó európai civilizációnknak, ennek az önreprodukálódásra képtelen földrésznek, amely máig tán a legsikeresebb civilizáció bölcsője, példája és terjesztője volt. Az ilyen véletlen hihetetlen. (…)Azonban a fenti európai politikus névsort nem egy véletlengenerátor dobta ki, hanem a mai európai társadalmunk belső mozgása vetélte elénk. A mai civilizációnk terméke ez, mely bizonyos, eddig nem taglalt törvényszerűségeket sejtet, amin el kellene gondolkodnunk.

Gágyor Péter: Az európai vezetők gyermektelenségéről - mandiner.hu

A gyerektelenségben bizony szerepe van a kultusznak is, amit a hatvanas évek végétől köré építettek. Nem én mondom ezt, hanem ez a tanulmány itt. „Nincs gyerek, nincs gond!” a címe, és azt mutatja, hogy ahol csodálatosan „felvilágosultak” a népek genderügyekben, ott a gyerektelenség sem jelent problémát a szemükben. Még a „childfree”, a „gyerekmentes” fogalmát is kitalálták, ez lenne használatos a „childless”, a „gyerektelen” helyett, már olyanokra értve, akik büszkén, tudatosan nem akarnak szaporodni. „Gyerekmentes”. Mintha valami káros adalékanyag lenne az ember utóda...

Stumpf András: A gyerektelen politikusok veszejtik el Európát? - valasz.hu

Örülök, hogy nemcsak a nálunk teljesen ismeretlen ír származású kanadai blogger, Stefan Molyneux twitter bejegyzése kapcsán gondolkodhattunk el Európa demográfiai helyzetéről, pontosabban arról a morális válságról, amelynek a gyermeknemszületési állapot a leginkább kézzelfogható jele. Örülök, hogy Gágyor Péter és Stumpf András is beszél erről – én is szeretnék, igaz, egy kissé más megvilágításban. Annál is inkább, mert azt látjuk, hogy a nyugati kultúrát alapjaiban uraló gondolkodásmód valamiért nem úgy foglalkozik ezzel a problémával, ahogyan értelemszerűen kellene – más, lényegesen jelentéktelenebb és mondvacsinált kérdéssel annál inkább. Vajon mi az oka ennek? És mi rá a keresztény válasz?

Thomas Doll mellett nagyon kiállt a legutóbbi sajtótájékoztatón. Miért?
- Mert nem kapkodunk. Mióta a vezetőedzőnk itt van, azóta a bajnoki címre törő Videoton azt hiszem, hat edzőt fogyasztott el. Thomasról, amikor volt olyan év, hogy mindent megnyert, akkor mindenki azt mondta, fantasztikus edző. Azóta elfelejtette a szakmát? Nem hiszem. Lehet, hogy idealistának tűnök, de hiszek a bajtársiasságban, hogy amikor ő van bajban, mi segítünk, ha mi leszünk, akkor ő fog. Lehet, hogy nem tudunk minden évben ennyi pénzből gazdálkodni, de ő akkor is mindent meg fog tenni a kapcsolatain keresztül, hogy a legjobb játékosok kerüljenek hozzánk. (…) Tudja, koromból adódóan jól emlékszem még Novák Dezső és Nyilasi Tibor elküldésére, fájdalmas dolgok voltak.

Exkluzív interjú Kubatov Gáborral - nb1.hu

Van valami rendkívül érdekes mindabban, amit Kubatov Gábor, a Fradi elnöke a vele készült interjúban mond, ez pedig nem más, mint a bajtársiasság. Valóban, meglehetősen régimódi, idealisztikus, amit olvasunk, az ember óhatatlanul is felteszi a kérdést: létezik még ilyen? Egyáltalán, meg lehet-e még bízni valakiben, annak alapján, hogy az illető üzlettárs, barát, régi ismerős? Adott szó, ígéret – lehet még hinni bennük?

A székely himnusz eléneklésével ünnepelték Dél-Koreában a negyedik vonalnak megfelelő divízió 2/A világbajnokság megnyerését – így a harmadosztályba (1/B) való feljutást – az U18-as román jégkorong-válogatott tagjai.(...) A felvételen látható, amint a fiatal hokisok kört alkotva kézről kézre adták a székely himnusz éneklését rögzítő mobiltelefont, hogy valamennyien jól láthatóak legyenek.

A román válogatott játékosai a székely himnusszal ünnepeltek - nemzetisport.hu

Néhány hete járta be az internetet a fenti hír, és a – szinte természetesnek mondható- román válasz, az értetlenség és a felháborodottság. Értem nyilván, nehéz lehet megszokni Romániában egyeseknek, hogy ezek a pimasz székely kölykök román mezben, a világ túlsó felén a székely himnuszt éneklik, sőt, telefonnal fel is veszik, és meg is osztják saját közösségi oldalaikon. Jól van, srácok, ez aztán székely virtus volt, büszke vagyok rátok – leginkább azért, mert ez nem valamiféle oktalan hőzöngés, a többségi társadalom piszkálása, hanem a belétek nevelt, anyatejjel magatokba szívott nemzeti identitás. Ami egyeseknek nemzeti ünnep kokárdával, az amerikai magyaroknak töltött káposzta, az nektek székely himnusz Dél-Koreában. Bravó!

Aki gyerekveréshez keres részletes szakmai tanácsokat, megtalálja az Első 7 év című könyvben. A hiánypotló munka szerzője  Kay Kuzma, a könyvet az Adventi könyvkiadó terjeszti – írta a 444.hu.

A Bibliára hivatkozó, keresztényi értékeket hangsúlyozó könyvben egy egész fejezet jut a nevelési célzatú verésnek (...)

Egy gyerekverős szakkönyvet terjesztenek vallási kiadók - index.hu

A valódi kérdés igazság szerint nem az, hogy verjük, vagy ne a gyerekeinket – sokkal inkább arra kell válaszolnunk: hogyan tudunk jól szeretni? Nyilvánvaló, hogy a szeretet és a verés nem jár kéz a kézben egymással, mint ahogyan egy jó házasságban sem ütlegeljük az asszonyt, és nem kínozzuk az állatainkat sem. Evidens ez sokak számára, ha azonban egyesek a verésre mégis nevelési eszközként tekintenek, azt leginkább nem keresztény megfontolásból teszik. A keresztény nevelés a szeretet és a megértés pártján áll. Csak azt nem tudom, miért kell ezt az index és feminfo szerzőinek a keresztényekre verni.