A hét minden napján, a reggeli Krónika után pár perccel jelentkező műsorban, a négy történelmi egyház – a római katolikus, a református, az evangélikus, illetve a zsidó felekezet – egy-egy képviselője osztja meg gondolatait a közmédia hallgatóival.
A műsor alapja az aznapi bibliai részlet, vagy egy igerészlet, amelyet rövid ima, valamint tanítás követ.
A közszolgálati médiaszolgáltatás célja a vallási közösségek kultúrájának és értékeinek bemutatása, ápolása és gazdagítása – olvasható a közleményben.
Minden nap lesz ima a Kossuthon - evangelikus.hu
2016 első munkanapjától imádsággal, sőt, tanítással kezdődik a Kossuth Rádió műsora. Nem tudom, ezt már a tisztakezű Rogán Antal propaganda minisztériuma találta-e ki, de úgy látszik, Orbán szerint már csak az imádság segít rajtuk. (...) Ha valakinek van kedve, imádkozzék - hogy ennek a rémálomnak minél hamarabb vége legyen.
Azt azért szeretném leszögezni, hogy Zsolt barátunk semmi rosszat nem mondott az egyházakra. Konstatálta a tényt, hogy ezentúl lesz reggeli ima és tanítás a Kossuthon, aztán közölte: „a mindennapi lopáson, a felszívott kokaincsíkon, a haveroknak osztott pénzeken, a sok éhezőn és szegényen ez sem fog segíteni.” Értem. Lelke rajta, nem is akarok én ezzel foglalkozni, Zsolt esete az imádsággal ennyi: akinek van kedve (!) az imádkozzon, legeslegjobban azért, „hogy ennek a rémálomnak minél hamarabb vége legyen.”
Orbánékon az imádság sem segít, gondolja ő, én meg azt gondolom, hogy az imádság az, amely mindnyájunkon segíthet.
Őszintén mondom: elegendő megjelenési lehetőségünk van a közszolgálati rádióban. Egyrészt minden héten van egyházi félóra, másrészt minden vasárnap istentiszteletet is közvetítenek. Másrészt nemcsak ennyi médiafelület adatik a kezünkbe, hiszen nekünk is adatott az internet, vannak egyházi blogok (akinek nem tűnt volna fel), van nyomtatott sajtó, sőt, egyházi rádiók is működnek, hogy csak egy szeletét említsem mindannak, ahol, ami által jelen vagyunk, és meg tudunk szólítani másokat. És persze azt is tudjuk, hogy nemcsak a média világán keresztül tudunk jelen lenni az egyes ember életében.
Az MTVA közleménye szerint "a közszolgálati médiaszolgáltatás célja a vallási közösségek kultúrájának és értékeinek bemutatása, ápolása és gazdagítása." Úgy hiszem, a napi imádságra és rövid tanításra nem azért van szükség, hogy ezáltal bemutatkozzunk. Erre tökéletesen jó a vallási félóra, vagy a tévés magazin (ha ugyan van még, fogalmam sincs). De még akár a vasárnapi-ünnepnapi istentisztelet közvetítések is.
Igaz, talán nem szakad le a plafon, nem lyukad ki az ózonpajzs újfent, nem kezd ismét bérmálkozni jó Ferencünk attól, hogy néhány percre imádság és tanítás költözik a Kossuthra. Akit nem érdekel, addig átkapcsol Bali-Feri-Janira, vagy kimossa a fogát, megeszi a pirítósát, esetleg felöltözteti a gyerekét. Akit meg érdekel, az meghallgatja: talán jobban indul a napja, nyugodtabb lesz, átgondolja a dolgait, -micsoda botrány! - adott helyzetben talán még ő maga is imádkozni fog.
Pontosan az ellentettjét gondolom a Gréczy Zsolt által leírtaknak: imádságra szükségünk van. Az imádság felemel, rendet teremt, megnyugtat, imádságban az ember alázatosságot tanul, útmutatást talál. Magyarországnak, a zaklatott magyar társadalomnak pont a szívből jövő imádságokra van szüksége - hogy közbenjárjanak érte, hogy újra megtanítsák imádkozni.
Pontosan ez az egyház feladata, a rádióban, a legkisebb faluban és a legnagyobb városban egyaránt. Ha egy országos csatornán ennek teret engednek, akkor őszinte szívvel ott is fogunk imádkozni nemzetünkért. Akár még Gréczy Zsoltért is. Az imádság erejére ugyanis mindnyájunknak szükségünk van.
Hozzászólások