A Ferencváros eddig több mint egymilliárd forintot keresett azzal, hogy a Bajnokok Ligája-selejtező első fordulójából indulva bejutott az Európa Liga csoportkörébe – írja az MTI.
Eddig több mint egymilliárdot keresett a Fradi a nemzetközi kupákban - rangado.24.hu
Hajlamos az ember szinte mindent a pénz oldaláról megközelíteni, nyilván nincs így ez másként az élsport esetében sem. A modern labdarúgásban megszokhattuk már, hogy szinte kivétel nélkül mindig a pénz beszél, legyen szó egy klub létéről, felemelkedéséről vagy bukásáról, arról, hogy melyik játékos hol játszik, ki az edző, s a sort még folytathatnánk. Természetes folyamat ez egyrészt, hiszen a labdarúgó csapatot is üzemeltetni kell: fenn kell tartani a stadiont és az edzőközpontot, állni kell a játékosok, edzők bérét, fizetni kell az alkalmazottakat, s amit biztosan tudunk, hogy a mai modern labdarúgás rendkívül költséges sport, legyen szó akár egy kisiskolás korcsoportról, akár a nemzeti bajnokság legelőkelőbb csapatairól. Nem csoda hát, hogy a csapatok tulajdonosai és elnökei mindent megtesznek azért, hogy minél több bevételhez jussanak. Ennek nagyszerűen álcázott területe a nemzetközi kupák sorozata, ahol kivétel nélkül minden csapat a hőn áhított csoportkörért lép pályára. Itt lehet nagyot szakítani, s jó szerepléssel, a keresett pénzt okosan befektetve (jó játékosok vásárlása) akár az állandó csoportkörös szereplés, s ezzel együtt az állandó pénzkereseti lehetőség is összejöhet.
Vannak, akik eleve kedvezőbb s könnyebb alaphelyzetből indulnak, hiszen a nagy bajnokságokban nem kell megnyerni a bajnokságot ahhoz, hogy valaki a Bajnokok (!) Ligájában induljon, s már egy gyengébb, akár hatodik helyezés is elég ahhoz, hogy valaki a második számú kupában, az Európa Ligában vitézkedhessen, selejtezők nélkül. Persze, itt vadkeleten azért nem ilyen automatikusan mennek a dolgok, nekünk már júliusban focizni kell, s több fordulón végigverekedve magunkat, mi is megkaphatjuk a lehetőséget, hogy a csoportkörért focizzunk. Innen nézve tehát kész csoda, ha magyar csapat elvergődik idáig, persze ehhez a magyar bajnokság színvonala és csapataink rossz szereplése is hozzájárul.
Csütörtökön csodát láttunk tehát, s látva a magyar bajnok bizonytalan, ámde küzdelmes játékát a világverő litván csapat ellen, valóban hihetetlen győzelmet arattunk. S bár én tiszta szívből szurkoltam most is, mint gyerekkoromtól kezdve mindig a Ferencvárosnak, azért felvetődik bennem a kérdés, mivel, s hogyan lehet a legtöbbet keresni.
Kétségtelen, hogy pénz szempontjából a nemzetközi kupaszereplés, a csoportkör hozza a legtöbbet a konyhára, ám azt már nem tudom, hogy a szinte teljesen külföldi labdarúgókkal felálló zöld-fehér alakulat, az abban játszó légiósok hada vajon hány magyar gyermek szívét dobogtatja meg s teszi elkötelezetté a zöld-fehér klub, a labdarúgás, a sport iránt?
Sajnálom, de nekem még mindig Simon Tibor a Ferencváros, Telek Manci a legjobb, a fiatal Lisztes vagy Vincze Ottó a csúcs – én őértük rajongtam, s ma is inkább magyar fiatalokért mennék a meccsekre.
Tisztelet a szurkolóknak, akik ma is kitartanak, akik fantasztikusan bíztatták a csapatot, a játékosoknak pedig congratulations, remélem, akkor sem felejtik el, milyen klub mezét viselhették magukon, amikor már régen nem itt játszanak.
