„A rasszizmus romhalmazzá tette Európát, az antirasszizmus gyűlöletes bádogvárost csinál belőle” – mondja Renaud Camus a Mandinernek. Az egykor Louis Aragon és Andy Warhol köreibe tartozó, melegaktivistaként közismertté vált francia író mára az európai kultúra és identitás harcos konzervatív védelmezőjévé vált. Szerinte világformáló erők dolgoznak a tömegek elbutításán és elszegényítésén, a migráció felerősítésén, Európa civilizációjának lebontásán. A dél-franciaországi várkastélyában visszavonultan élő Camus szerint Magyarországnak döntő szerepe lesz abban, hogy megmentsük, ami még menthető. Nagyinterjúnk. 

Mentsük Európából azt, ami még menthető! mandiner.hu

Egyszerűen kijegyzeteltem a cikket. Vagy próféta vagy elborult elméjű a fickó. De amit mond arra illik odafigyelni. Lehet, hogy egy eljövendő Káté alapjait "tartjuk a kezünkben". Itt nem babra megy a játék.

"2010-ben pedig megalkotta a Nagy Felcserélés fogalmát. Camus a kifejezéssel arra utal, hogy szerinte az uralkodó elitek módszeresen cserélik fel a tősgyökeres európai lakosságot nem európai eredetű népcsoportokkal."

a helyettesítés útján történő népirtásról

"Tartsák magukat tőle távol, mint a pestistől! Ez maga a horror! A franciák, az angolok, a svédek, sőt már az olaszok számára is a Nagy Felcserélés hétköznapi tapasztalat, a pőre valóság: a tömeges bevándorlásról, a demográfiai alámerülésről, a lakosság és a civilizáció felcseréléséről, az etnikai viszonyok megváltoztatásáról, az iszlamizációról, az afrikanizációról, a helyettesítés útján történő népirtásról van szó. Egy adott területen, ahol egy évszázadok óta élt egy nép, hirtelen, csupán egy-két nemzedéknyi idő alatt, egy vagy több eltérő nép bukkan fel. A bennszülött lakosságot nem irtják ki, még ha megannyi merényletet és köztörvényes bűncselekményt szenved is el, hanem fokozatosan elsüllyesztik, megfullasztják, leretusálják a fényképről, felcserélik."

gazdaságosság és spórolás vágya - az emberi alapanyagot egynemű ipari masszává őrlik

"A globális felcserélés Marxa nem más, mint Frederick Winslow Taylor, az ő Tőké-je pedig a The Principles of Scientific Managament (A tudományos menedzselés elvei) címre hallgat. Az érdekek a gazdasági érdekekkel azonosak, a szó két jelentésében: egy tisztán gazdasági, vagyis jobban szólva pénzügyi világkép mellett ott találjuk a gazdaságosság, a lehető legkisebb költség, a spórolás vágyát, az általánossá tett fapadosságot, amit az egyenlősítés, a standardizálás tesz lehetővé. Mindezt a filmművészet nyelvére lefordítva úgy fogalmazhatnánk, hogy globális felcserélés egyenlő Modern idők plusz Metropolis plusz Zöld szója. A hipergazdagok, a földtől elszakadt tőkések az általános elproletárosítást tűzték ki célul, ezt viszik végbe azzal, hogy erőltetik a keveredést, és az emberi alapanyagot egynemű ipari masszává őrlik."

az auschwitzi barakkok örökösei

"én sötétebb módon vélekedem a holokausztról: a rossz legközepének, a sötétség szívének, egy történet legborzalmasabb fejezetének tartom, ami jóval azelőtt indult el, kétségtelenül az ipari forradalommal, és ami nem ért véget, épp ellenkezőleg: az ember elembertelenítésének és matériává, hamuvá, lámpaernyővé, tésztává redukálásának történetéről beszélek. Az ázsiai és más megapoliszok emberdobozai, ahol még csak felállni sem lehet, és amiket vagyonokért bérelnek ki a munkások, csak hogy közel legyenek a munkahelyükhöz, ahol épp csak a lakbérüket keresik meg – ezek az emberdobozok tehát az auschwitzi barakkok örökösei, ugyanahhoz a történethez tartoznak."

a fogyasztót termékké

"Ford az az ember, akinek a leghatékonyabban sikerült átültetnie a gyakorlatba Taylor tanításait. Neki támadt azt a zseniális ötlete, hogy autóit azoknak a munkásoknak adja el, akik készítették őket, hogy a termelőből fogyasztót csinál. Ma a globális felcserélés még messzebb megy, a fogyasztót termékké változtatja át:"

posztindusztriális modernitás emblematikus motívuma a helyettesítés művészete

"Úgy hiszem, a posztindusztriális modernitás emblematikus motívuma a felcserélés, a helyettesítés művelete és ténye: az igazat a hamissal, a valódit a hamisítvánnyal, a bennszülöttet a kívülről érkezővel, a természetest a mesterségessel, a költségeset az olcsóval, a bonyolultat az egyszerűvel, Velencét a Las Vegas-i Velencével, Párizst a pekingi Párizzsal, Versailles-t Disneylanddel, a valós világot a turisztikai másolattal, a követ és a márványt a forgácslappal, a fát a műanyaggal, az irodalmat az újságírással, az újságírást a „gyorshírekkel”, a művészetet a tudománnyal, a tudományt a „társadalomtudományokkal”, Európát Afrikával, a kultúrát a szórakozással, a természetet a beépítéssel, a várost és a vidéket az univerzális külvárossal, a zenét a dübörgő zörejekkel, a hegyeket a gépi felvonókkal, a férfit a nővel, a férfit és a nőt robotokkal, az anyákat béranyákkal, az emberiséget a poszt-emberiséggel, a humanizmust a transzhumanizmussal, az emberi fajt az Egyneműsített Emberi Matériával, igen, a termékemberrel, az emberi Nutellával cserélik fel, ezzel a kétes, megállás nélkül gyártott ipari masszával."

a fajok, az osztályok, a nemek, a művészetek, a szintek, a nüanszok, a különbségek közti határok eltörlésén ügyködik

"Az antirasszisták bűne vagy ostobasága abban állt, hogy a faj szót pontosan ugyanabban a nyomorúságos, pszeudo-tudományos értelemben vették, mint a rasszisták; pedig a nyelvek többségében, de legalábbis a franciában, a szónak rendkívül kiterjedt és összetett jelentése volt, színjátszó, rendkívül költői, irodalmi és végső soron kulturális jelentése, amelybe belevegyült a civilizáció, a tájak, a mítoszok, a történelem. Maga az a tény, hogy valaha például francia fajról beszélhettünk, ahogy azt évszázadokon át minden francia író és történelmi személyiség tette, bizonyítja, hogy nem rasszista kifejezésről van szó, minthogy ennek a francia „fajnak” kevéssé volt meghatározott etnikai jellege, legalábbis nem több, mint a zsugoriak vagy a műkedvelő festők fajának. Az, hogy a faj szónak a rasszisták és az antirasszisták szűk, tudományos, egyébként pedig igencsak hozzávetőleges definíciókat adtak, lehetővé tette a fajok nemlétét illető dogma kihirdetését, az antirasszizmus és a globális felcserélés szeplőtelen fogantatását, amely maga is elengedhetetlen feltétele volt az etnikai helyettesítésnek, annak, hogy az emberi nemet az antirasszizmus mozsarában őröljék fel. Minden, ami a fajok, az osztályok, a nemek, a művészetek, a szintek, a nüanszok, a különbségek közti határok eltörlésén ügyködik, az Egyneműsített Emberi Matéria kitermeléséhez járul hozzá."

ipari jellegű megsemmisítés

"Hitler a maga terminológiája szerint egy vagy két fajt akart megsemmisíteni, most pedig az összeset szeretnék felszámolni (mindenekelőtt persze a fehér fajt, a legritkábbat, a legtöbb előjoggal rendelkezőt és a legbűnősebbet, hogy az új terminológia kifejezéseivel éljünk). Ez a második pályafutás közvetettebb módon bűnös, mint az első, nem gázosít el senkit, ugyanakkor nagyobb volumenű és hasonlóképpen ipari jellegű."

azt a népirtást, amiért nem adnak Nobel-békedíjat, elfuserálták

"A rasszizmus romhalmazzá tette Európát, az antirasszizmus gyűlöletes bádogvárost csinál belőle. A modern népirtás hatalmas fejlődést ért el az arculatépítés terén, kényesen ügyel az imidzsére. Megértette, hogy a jó nevében kell cselekednie: azt a népirtást, amiért nem adnak Nobel-békedíjat, elfuserálták. Emellett azt is felfedezték, hogy nem szükséges többé megölni az embereket, elég helyettesíteni őket. Ez talán tovább tart, ám ugyanolyan hatékony módszer."

"A lakosságcserét egyszerűen nem szabad nevén nevezni."

" igen, igen, igen, valóban egész lényemmel és az összes energiámmal elutasítom az inváziót, aminek hazám és Európa ki van téve, szemben állok ezek gyarmatosításával, a Második Megszállással, a Második Kollaborációval, a helyettesítés útján történő népirtással. Azoknak, akik szememre vetik ezeket a nézeteimet, igazuk van: valóban így gondolkodom, száz százalékig felvállalom őket. Úgy gondolom például, hogy Afrika ma százszor hathatósabban gyarmatosítja Európát, mint fordítva valaha is történt: a valódi gyarmatosítás, az egyetlen, amely nem visszafordítható, nem más, mint a demográfiai gyarmatosítás."

1968-as forradalom kispolgárisága

"ma viszont úgy tekint 1968-ra, mint egy „nevetséges forradalomra”, annak szimbolikus dátumára, amikor „hatalomra került a kispolgárság, a mímelés osztálya”. Milyen emlékeket őriz a történtekről, mi a jelentőségük a nyugati civilizáció történetében?

Valóban úgy gondolom, hogy ezek az események a kispolgárság szimbolikus hatalomátvételét jelezték, az osztályét, amely egylényegű a globális felcseréléssel – ez a jelenség csakis a kispolgárság uralma alatt következhetett be. A kispolgárság a mímelés, a szimulákrum, az általánossá tett fapadosság osztálya; még a neve is olyasvalamire utal, ami a legélesebben különbözik tőle. A kispolgárság, ahogy Giorgio Agamben kiválóan megfogalmazta, nem más, mint az a forma, amely alatt az emberiség saját kipusztulása felé halad. Zseniális ötlete abban rejlik, hogy minden erővel befogad, ahelyett, hogy kirekesztene, mint minden más uralkodó osztály tette korábban: így aztán nem is létezik rajta kívül semmi, nem is tudná ezt elképzelni, ahogy azt sem, hogy ne úgy gondolkozzunk, mint ő, hogy másképp lássuk a világot, hogy más nyelvet használjunk.

Kulturális értelemben mára az egész világ kispolgárivá lett, ideértve természetesen a hipergazdagok osztályát is. Gómez Dávila jogosan jegyezte meg, hogy ma csupán a pénz különbözteti meg a gazdagokat és a szegényeket."

tétlenül

"Csak azt tudom, hogy a készülő szörnyűségek, Európa, az európaiak és a civilizációk megsemmisítésének távlata előtt képtelenség, hogy semmit se tegyünk, hogy tétlenül várjunk! Hiszem, hogy ez a harc egy keresztény, zsidó, görög-latin, kelta, germán, skandináv, finnugor, szabadon gondolkodó civilizációért, az egyéni lelkiismeret, a szabad vizsgálat civilizációjáért, szóval ez a harc szükségszerűen európai."

a huszonegyedik század emberiesség elleni bűntettének kell véget vetni

"A bevándorlás megállítását kívánni a mai Franciaországban olyan, mint a német megszállás megállítását kívánni 1940-ben, amikor a németek már a spanyol határnál voltak. Nem „véget kell vetni a bevándorlásnak”, hanem meg kell fordítani. Az etnikai helyettesítésnek, az elképzelhető legszörnyűbb génmanipulációnak, a huszonegyedik század emberiesség elleni bűntettének kell véget vetni. Erre pedig a visszatelepítés az egyetlen módszer."

"A nyugati kultúra valóban haldokolna?

Igen, most már hivatalosan is. A kultúrát mint az egyenlőtlen világ furcsa maradványát ma már nyíltan kétségbe vonják, nem tudnak vele kibékülni az egynemű emberi masszát, a Nutella-embert gyártó üzemek. A kultúra szorosan kapcsolódik a nyugati társadalmak történetének polgári korszakához, ami nagyjából a tizennyolcadik század vége és az ezredforduló közé esik; ha emblematikus évszámok kellenek, mondjuk azt, hogy 1789 és 1968 közé. Hegel jól látta, hogy már ez a korszak is a művészetek és humaniórák letűnt világát helyettesítette, amelynek eszménye nem annyira a művelt, mint a kiteljesedett ember volt. A kultúra már másodlagos termék a művészet és a gondolkodás történetében. Ám a Kispolgárság diktatúrája idején, hogy az egyik könyvem címét idézzem, a kultúra állandó szemrehányás, a megsemmisült világ karsztikus domborműve: el kell tehát tűnnie. Annál is inkább, mert – ahogyan előszeretettel mondani  szoktam – egy nép, amely ismeri a klasszikusait, nem tűrné el zokszó nélkül, hogy a történelem szemétdombjára vessék."

a Nagy Kultúrafosztás

"A bárgyúság elengedhetetlen a helyettesítés útján történő népirtáshoz. Ez magyarázza a Nagy Kultúrafosztást – a végén még az összes könyvem címét felhozom! –, ennek eszközei pedig a feledésre való oktatás – az iskola –, a tömegek elhülyítése – a televízió, a média –, a drog – nem érdektelen tény, hogy a drogkereskedelem teljes egészében a megszálló kezeiben van. Miközben az iskolában öngyűlöletre, tehát a behódolásra nevelik a felcserélésre ítélteket, a felcserélőknek a franciák, a tősgyökeres európaiak, a fehérek gyűlöletét tanítják." 

 

Szóval, ha meg akarjátok ismerni a kultúrátokat és esetleg meg is akarjátok menteni, akkor kénytelenek vagytok elhagyni az olyan drogokat, mint a manipulatív média, az értékek nélküli iskola, etika nélküli gazdaság, közösség (család, barát, gyülekezet) nélküli társadalom. Kénytelenek lesztek megismerni a klasszikusaitokat. Ehhez elengedhetetlenül szükséges lesz a Biblia rendszeres olvasása és a keresztyén istentisztelet. Hacsak nem akartok 2-3 emberöltőn belül kicserélt, kispolgári, lebutított fogyasztói termékké válni. Renaud Camus gondolatmenetét folytattam. Jó lenne ezt átgondolni. Úgy, hogy nagyon már nincsen idő. Itt nem babra megy a játék.

Hozzászólások