Noel Sharkey a felelős robottartásért létrehozott alapítvány vezetője Nagy-Britanniában. Mostanában amellett kampányol, hogy meg kell tiltani a gyerekekre hasonlító szexrobotok importját. ... itt az ideje, hogy tisztában legyünk, közel van az a jövő, amikor az emberek robotokkal fognak szexelni, ehhez képest nem hogy kész törvények, de még nagyjából kitalált elképzeléseink sincsenek arról, mit kezdjünk ezzel az egésszel. Sharkey sem állítja azt, hogy kész válaszai lennének, de szerinte az is fontos, hogy valaki végre elkezdje feltenni a kérdéseket.
A gyerekekre hasonlító szexrobotok betiltását kéri egy brit kutató 444.hu
Legyen ez 18+! Szeretném itt felhívni a figyelmet, hogy a mellékelt linkek és ez a cikk is felkavaró. Persze egy matiné délelőtt több hasonló tartalmat öntenek a nézőkre, kicsit burkoltabban, de azért legyen itt ez a figyelmeztetés.
A szexualitás igen erős mozgatórugója az emberi létezésnek. Mondhatni alap szükséglet. Ennek megélésére nyilván vannak régimódi lehetőségek és vannak modern változatok. Ráadásul vannak emberek, akiknek "különleges" vágyai vannak ( ferde hajlamúak, perverzek, pedofilok stb...) és ezeket az emberi együttélés szabályai és a jogi környezet nem támogatja. Persze a szexualitásba öltöztetett dominancia harc is van. Az erőszak. Ne mondjuk, hogy az ember állat, mert az állatok ilyet nem csinálnak. A kedves delfinek a nőstényeiket, vagy gyengébb hímeket, akár csoportosan is. A kedves fókáknál előfordul, hogy a pingvineket, akiket később fel is falhatnak. Adélie pingvinek is megteszik saját csoportjukon belül és a tengeri vidráknak is vannak különös szokásaik.
A szexualitás és erőszak kultúrája valahol mégiscsak összeér. A modern ember, a modern tudományát egy régi vágyára használja fel. Büntetlenül kiélni a vágyait, amelyet az emberi együttélés íratlan, vagy írott szabályai amúgy nem engednének és nem teszik lehetővé. Így szexrobotokat fejlesztenek ezekhez a vágyakhoz. Nem kell ezen meglepődni. Gyermek formájú robot babák. Vagy a nemi közeledésre ellenkező reakciót kiadó programozott műbabák (megerőszakolható baba). A szöveg persze az, ha ezen kiélik a vágyaikat, akkor már nem kell félni tőlük a társadalomban. A józanabb ember meg azt mondja, hogy terepasztal, makett, próba. Ez a modellezés.
Hozzátehetnénk azt is, hogy nem csupán szexről van szó, amikor maguknak babát keresnek. Vannak, akik az intimitást modellezik, mert nem találták meg a másik emberben. Magányosak és "valaki" kell. Öltöztetik és kirándulnak, együtt üldögélnek a tornácon és "beszélgetnek".
Hajmeresztő történések ezek. A társadalmunk elcsúszott valahol. Az emberi együttélés kérdőjeleződik meg kicsiben. Az ember jórészt nem természetes módon élve az életét elveszíti és a különböző fejlesztéseiben próbálja meg újból megtalálni. A magányos ember, akinek teljes élmény kell, de másik valós ember nélkül. Vagy azért, mert nincs másik ember, vagy mert nem működik az interakció, az egymásra hangolódás, a megértés, tisztelet. Igazán azt is mondhatnánk, hogy azért nem ez a jellemző a több mint hét milliárd emberre. Ez igaz. Hiszen még csak tízezrekről beszélünk. De hogy teret kaphatnak ezredéves vágyak és ezek nem tűntek el az emberiségből, hanem amint alkalma van rá előbújik és virgonckodik az az ijesztő. Ez azt is jelenti, hogy nincs nyugalom. Minden generációnak meg kell küzdenie újból és újból az emberi együttélésért. Soha nincs vége.
Persze az őrületnek vannak mellékszálai. A robotok ellenzői között vannak, akik azért (is) tiltakoznak, mert nemsemlegesként állítják be ezt, pedig 80%-ban nőkről mintázták őket. A gender sem stimmel. Jobb lenne, ha nemsemleges lenne, vagy férfias?
Rengeteg kérdésünk lehet. Modellezés ez vagy tárgybirtoklás? Hatással van ez a pszichés fejlődésre vagy csupán játék? Test és lélek mennyire függ össze, azaz el lehet választani, el lehet vonatkoztatni a "virtuális", játszószobai valóságot a teljes, fizikai valóságtól? Tudunk különbséget tenni?
Nekem vannak kételyeim. Régi történet ez, aminek modern folytatását látjuk. Az ember nem változik. Minden korban megtalálja hogyan küzdje le magát a magány pokoli bugyrába és azt, hogy ott is tartsa magát. Jó ez? Szabad ezt? A válaszom: Nem. De itt válik az is világossá, hogy sokaknak ez nem evidens válasz és az emberiség jó része menthetetlen. Ezzel kell együtt élnünk és elhordozni minden következményét.
link:
Családjukat is elhagyják a japán férfiak, műanyag szerelmeikért 24.hu