A lengyel Pawel Babicki a bormiói lesikló-világkupán az utolsó lett, még az előtte lévő is 25 másodpercet vert rá (egy kétperces menetnél ez elég sok), de már az is nagy eredmény, hogy egyáltalán célba ért. Lesiklása nagy részében csak egy lécen állt. ...A lengyel síző amúgy sem számíthatott nagy eredményre, de még lehetetlenebb helyzetbe került, amikor a pálya felső harmadában lecsatolt az egyik része. ...   Babicki nem állt le, nagy bravúrokkal, olykor 90 kilométer per órát tempóval haladva, minden kaput véve beért a célba, így szerezte meg a 67. helyet. A győztes Dominik Paristól 36 másodpercet kapott. Öten nem tudták befejezni a versenyt.

A lengyel fenegyerek egy léccel síelt a világkupán  index.hu/sport/telisport

Az nem meglepő, ha egy téli sportversenyen, műlesikláson, síléccel indulnak neki a lesiklásnak. Valahol sejtettük, hogy így lesz. Ha megkérdezzük mégis mivel száguldott le a lejtőn, akkor a válaszunk nem szánkó és bob, hanem az egy léc lesz. Egy léc. Egy léccel. 

Szó szerint. Egy darab léccel. Ez két léces verseny. Nem snowboard.

Az első harmad után lecsatolódott a léc. A nagylesiklás elég gyors. Ezért elég veszélyes is. Valószínűsítem, hogy sokan a biztonság kedvéért belementek volna a pályaszéli fogóhálóba. Mielőtt jobban felgyorsulna és irányíthatatlanná válna a folyamat. Döntést hozott, hogy felemeli az egyik lábát és egy lábon állva az egy lécen mégiscsak végigmegy. 

Mi úgy nevezzük ezt, hogy azt a kis időt ami még hátra van, azt már fél lábon is kibírjuk. De itt ő nem az időt kellett kibírja, hanem a meredek pályát.

Adott volt, hogy veszít. Esélyes volt, hogy elesik. Esélyes volt, hogy sérülést szerez. Ennek ellenére hozott olyan döntést, hogy mégiscsak lecsúszik, ha már itt van. Ki tudja mikor jön erre legközelebb.

Nem tudom mi játszódik le egy ember fejében ilyenkor. Egyáltalán játszódik-e valami. Esélytelen volt egyébként a versenyben, ezt mondták a sportszakértők. Mégis sokáig fognak róla beszélni az utolsó hely ellenére is. Csak azért mert állva maradt ebben a lehetetlen helyzetben. Ugye két léccel a sportolónak nem nagy művészet lecsúszni. Ott a gyorsaság dönt csak. De egy léccel különleges. Nem az eredmény miatt lesz emlékezetes. Néha az eredménytelenségnek is van szépsége, sőt néha többé válik, mint egy középszerű eredmény.

Nincs tanulság. Csak lehetetlen helyzetek és néha olyanok, akik állva maradnak. 

 

 

 

 

Hozzászólások