Tirpák Orsolya nyerte a reformáció 500. évfordulójára kiírt kisfilmpályázatot. Orsolya a Debreceni Egyetem kommunikáció- és médiatudomány szakán tanul, és nemrégiben érettségizett a miskolci Lévay József Református Gimnáziumban. ... A Reformáció Emlékbizottság telefonos kisfilmpályázatában arra hívta a fiatalokat, hogy vegyék filmre, mit jelent számukra a reformáció. A pályázók mobiltelefont, digitális kamerát, illetve GoPro kamerát használhattak a felvételekhez.
Szerettem volna olyan filmet készíteni, amely gondolkodásra készteti a nézőt. A filmem eleje maga a reformáció története, a képekkel, a pénzzel, a borral a katolikus egyház fényűzését akartam szimbolizálni. A szétszakadó lap, a kettétörő ág Luther és a katolikus egyház szétválását jelképezi. A piros lap fehérre festése azt mutatja, hogy a református egyházban minden egyszerű, letisztult, puritán. Lényeges az is számomra, hogy teret kapjon minden néző saját „olvasata” a képkockákat illetően, de a tudatosság mindig szerepet játszik az alkotás folyamatában. Fontos azonban leszögeznem, hogy a minimalizálás egyáltalán nem egyenlő a degradálással.
Többször is megjegyeztem, hogy az egyszerűséget szeretem. Talán azért, mert éppen az én életem nem egyszerű. Szeretem átlátni a dolgokat. Előre látni. Logikusan összerakni. Ugyanakkor a következő pillanatban akár újból összezavarni érzelmi reakciók nyomán. Szeretem a japán egyszerűen berendezett szobákat. Szeretem a zen buddhista meditációs kerteket. De azt is tudom, hogy amit használunk, abban mindig lesz némi káosz. De a használati tereink, tárgyaink is lehetnek egyszerűek.
Orsolya elmondja mire gondolt, amikor ezeket a képeket egymás után leírta. De megengedi nekünk, hogy legyen saját olvasatunk is. Mondjuk ez törvényszerű.
Íme az én képeim:
Első kép: Gyertyák
Hamis gyertyák. Elemes. A gyertya számomra nem negatív. "Lábam előtt mécses a Te Igéd." 119 Zsoltár 105 A kereszt sem negatív. Nekem az misztérium. Mert borzalom és nem tudom Istenhez kötni a borzalmat. Nem akarom. Nem logikus emberi ésszel. Túl nagy áldozat. Elfogadhatatlanul nagy ár. "Ha pedig mint Atyátokat hívjátok őt segítségül, aki személyválogatás nélkül ítél meg mindenkit cselekedete szerint, szent félelemmel éljetek földi vándorlásotok idején, tudva, hogy nem veszendő dolgokon, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből, hanem drága véren, a hibátlan és szeplőtelen Báránynak, Krisztusnak a vérén. 1 Péter 1, 17-19 Nekünk ezért nem lehet vallási, szokásbeli a mécses és a kereszt. Nem szokásos. Ez tőlünk független és mindig követeli a logikánkat, a szívünket, a teljes embert. Teljesen. Ezért ki kell dobnunk mindazt, ami ezt a kiteljesedést akadályozza.
Második kép: valamilyen jelentéssel bíró, ám rendezetlen tárgyak
Semmire nem való tárgyiasultság. Még a vallásosságunk is haszontalanná válik, ha Isten tervében nincsen benne, nem találkozik azzal. Kidobható a zsoltár is. "Akkor majd lámpással kutatom át Jeruzsálemet, és megbüntetem azokat, akik csak heverésznek, mint seprején a bor, és ezt gondolják magukban: Nem tesz az Úr sem jót, sem rosszat! Gazdagságuk prédára jut, házaik pedig elpusztulnak." Zófóniás 1, 12-13
Harmadik kép: pohár bor és érmék
A jó bor sokba kerül. Ingyen kegyelem, de nem olcsó kegyelem.
Negyedik kép: törés és szakadás
"Mert szükséges, hogy legyen közöttetek szakadás is, hogy a kipróbáltak nyilvánvalókká legyenek közöttetek." 1 Korinthus 11, 19 Csak ott van törés és szakadás, ahol erők feszülnek. Isten erejét hagyni kell cselekedni. Különben szakadunk. Mi magunk is.
Ötödik kép: magvető
Közte villanó képek. Az eljövendő élet növényei. Az éltető víz. A tisztító víz. A felfrissítő festés. Fehér. Az mindenhol jó. A kicsi helyek "színe". felerősíti a külső fényt. A kis hitek színe. Láthatóvá lesz a kegyeleméhség.
Hatodik kép: a kenyér és víz tiszta ruhán
Az elég. A szükséges elég.
Hetedik kép: Biblia
A gerince. Sok könyv látszik, de a Biblia gerinces. Karakteres. Mondhatni súlya van. Körbe lehet venni. Rá lehet nehezedni. De nem lehet eltüntetni, elnyomni. " Isten igéje viszont nincs bilincsbe verve." 2 Timótheus 2, 9
Köszönjük Orsolya az ajtónyitogatást!