„Oroszország korábban Szovjetunió volt. Afganisztán miatt lett Oroszország, mert az afganisztáni katonai beavatkozás miatt anyagi csődbe jutott." - mondta Trump
Trump védelmébe veszi a Szovjetunió 1979-es afganisztáni megszállását (cnn, 2019. január 4.)
Múlt hét péntekén pukkant egy kisebb petárda a nemzetközi politika egyik legbefolyásosabb szereplőjétől, az Egyesült Államok elnökétől. Donald Trump egy szerdai kormányülésen helyeselte a Szovjetunió 1979-es afganisztáni lerohanását. Indoklásában elmondta, hogy a komoly terrorfenyegetés miatt volt erre a jogos lépésre szükség. A hír péntekre lett hírré.
Egészen pontosan: „Oroszország korábban Szovjetunió volt. Afganisztán miatt lett Oroszország, mert az afganisztáni katonai beavatkozás miatt anyagi csődbe jutott. ” „Azért vonult be Oroszország Afganisztánba, mert afgán terroristák mentek Oroszországba. Joguk volt ott lenni. Az volt a probléma, hogy ez egy kemény harc volt. És szó szerint csődbe mentek. Megint Oroszországnak hívják őket, a korábbi Szovjetunió helyett.”
Ezzel szemben a szovjetek azért vonultak be, hogy segítséget nyújtsanak a katonai puccsal hatalomra juttatott, de megbuktatott kabuli kommunistáknak. Attól tartottak, hogy ha nem teszik, akkor az iráni iszlám forradalom átterjedhet Afganisztánra is, onnan pedig az muzulmán lakosú szovjet tagköztársaságokba is. (Bővebben emerre.)
Az amerikai elnök véleménye azért különös, mert éppen az afganisztáni szovjet beavatkozás vetett véget a hidegháború enyhülésének az akkori két nagyhatalom között. Legismertebb filmfeldolgozása a történetnek a Charlie Wilson háborúja (Julia Roberts, Tom Hanks, Philip Seymour Hoffmann főszereplésével; na, jó: Emily Blunt is kap benne egy röpke jelenetet, port.hu). A filmet a történelem iránt annyira nem kíváncsiaknak is ajánljuk. "Magyar szemmel nézve különösen szép látványt nyújtanak a felrobbanó vörös csillagos katonai helikopterek." (Írta egyszer találóan valaki a film kritikájában.)
Előzetes:
Szóval egyrészt azért különös az amerikai elnök történelmi aspektusa, mert bár tudjuk, hogy a történelmet a győztesen írják, de az afganisztáni konfliktust az amerikai republikánus vezetés sikerrel használta fel a szovjetek ellen, így ha győztesről lehet beszélni, azok az amerikaiak voltak. (Hosszú távon viszont az amerikai fegyverek segítettek megerősíteni a tálibok seregeit. Mára pedig mintha senki sem tudna mit kezdeni az afgán törzsekkel.)
Másrészt az elnök múlt szerdai megjegyzése nem is amiatt fontos, hogy hogyan írja újra saját történelmüket, hanem mert az újév egyik nagy geopolitikai kérdése az, hogy egy másik szuperhatalom területétvágyának mi lesz a vége. Kína ugyanis bejelentette igényét Tajvan annektálására…