Ferenc pápa szerdán elutasította azt a javaslatot, amelynek értelmében a rendkívüli paphiánnyal küzdő Amazónia egyes vidékein kivételesen – bizonyos feltételeknek megfelelő – nős férfiak is szolgálhattak volna papként. Több mint 30 oldalas apostoli buzdításában a 82 éves argentin pápa rámutatott, hogy új módszereket kell találni arra, hogy több pap vállaljon szolgálatot a régióban, valamint ki kellene terjeszteni az állandó diakónusok szerepét. A diakónusok házasok is lehetnek, és egyebek mellett keresztelhetnek, eskethetnek, temethetnek, azonban szentmisét nem mutathatnak be. „Nem maradhatunk közömbösek. Meghatározott és bátor válaszokra van szükség az egyház részéről” – fogalmazott, példaként hozva fel a misszionáriusok hatékonyabb toborzását. A vatikáni Amazonas-szinódus tavaly ősszel szavazta meg a szóban forgó javaslatot, amely így az egyházfő elé került. Az Amazonas-térség 184 voksolásra jogosult püspöke közül 128 szavazott igennel a reformra, míg 41 ellenezte.
A pápa elvetette a cölibátus részleges feloldását - mandiner.hu
Házasság hetén vessünk egy pillantást azokra, akik önként élnek házasságmentesen, nevezetesen római katolikus pap testvéreinkre. Olcsó bóvli szint lenne azon sopánkodni vagy élcelődni protestánsként, hogy nem tudják milyen jó dolgokról maradnak le, és mennyi örömtől fosztatnak meg az önként vállalt cölibátus okán. Jóllehet egyházi törvény írja elő a kötelező papi cölibátust, mégsem kötelező, hanem választható, hiszen dönthet az ember fia (ember lánya még mindig nem!) annak vállalása vagy nemvállalása mellett, midőn papi fogadalmat tesz vagy nem. De a szabad döntés csak eddig tart. Papléte azt jelenti, hogy (törvényesen) nem lehet felesége és gyermeke...
Bár a januári pápai sajtótájékoztató után lehetett tudni, hogy minden marad a régiben, mégis élt a remény. Még a Kárpátok-karéjában is, ahol pedig nincs akkora paphiány, mint Amazónia kilenc országában. Ám, miután Ferenc pápa idézte a 1963-1978 között kormányzó VI. Pál pápát ("Inkább az életemet adom, minthogy megváltoztassam a cölibátus törvényét."), aki a szexuális forradalom idején tapasztalt nagy nyomás ellenére sem engedett a cölibátusból, erősen sejthető volt a pápa döntése.
Pedig nem kis arányban álltak a püspökök a cölibátus-mentes oldalra. 128:41 arányban szavazták meg a cölibátus feloldásának javaslatát. Ám mindezidáig hiába, hiszen a döntés egyetlen embernél van, aki a cölibátus megszüntetéséről úgy nyilatkozott, hogy "nem érzem, hogy Isten elé kellene állnom ezzel a döntéssel". Nagy horderejű döntés lenne, mely nyomán kétségtelenül nagyot változna a római katolikus egyház. Hogy miben előnyére vagy hátrányára, azt nem tudhatjuk. Ahogy azt sem, hogy a plébániák házvezetőnői új állást kereshetnének-e, és a szobák megtelnének-e gyerekzsivajjal. Egyelőre a papi nőtlenség marad. Persze nem 100%-osan, hiszen a római katolikus egyházban lévő keleti rítusúak házasodhatnak, illetve az áttérő lelkipásztorok megtarthatják feleségüket és gyermekeiket.
Nem kétlem, hogy mind a cölibátus komolyan vétele és megtartása mögött, valamint a cölibátus feloldása mögött ott van a püspökök és a pápa egyházszeretete. De vajon mennyi félelem, illetve féltés áll mögötte?
Hozzászólások