Családi programok, ételkülönlegességek, gyermekműsorok, vásár, élő zene, tánc, habparty, hajnalig tartó mulatozás, esti mozi és operett a fürdőben: felsorolni is nehéz, mennyi izgalmas programot tartogat a háromnapos hosszú hétvége. Fürdők és fürdővárosok környékén nézelődtünk.
A Pünkösd metafizikai síkjáról Köntös László három napja értekezett. Abban felveti azt az icipici, ám annál lényegesebb gondolatot, hogy az identitáshagyomány önmagában üzemanyagát vesztett hajó, amely még megy a tehetetlensége okán, bár a motor már áll. Ideje lenne elkezdeni a keresztyén üzenettel foglalkozni. Azaz tankolni és újraindítani a motort.
Most egy kicsit talán kevésbé komoly szavakkal, de komoly tartalommal kell továbbra is szembenéznünk.
Mindjárt itt van az index videója, amely tökéletesen bemutatja a keresztyén, Lélek-lényeg nélküli, identitáshagyomány elkopását. Az nem zavar, hogy nem is tudják mi történik, hány nap után. Ezek megtanulhatók. A rosszabb, hogy ez gyakorlatilag jó vicc csupán. A legmélyebb pont az a férfi a végén, aki közli hisz Istenben, de őt nem a Szentlélek irányítja és végül eltrollkodja a hölgy beszédét. A riporter sincs a helyzet magaslatán.
Erre olvastam a Pünkösdi programok cikk ajánlatait. Mit is csináljunk Pünkösdkor. Ha már szabadnap. Tulajdonképpen wellnessről van szó. Kellemes kikapcsolódás nem feltétlenül drágán. Viszont mindenkinek megéri, hasznos. Az üzleti életnek, mert forog a pénz, tele a szálloda meg az étterem. A család boldog, együtt van. Pihennek. Vagy a szeretők boldogok. Esetleg a munkában kifáradtak. Mondhatjuk ezt is. A cikket még pünkösd előtt olvastam, és tudtam, hogy csak utána írok róla.
Szóval nekem is lett volna ötletem. Istentisztelet, úrvacsora és itt-ott konfirmáció. Ezzel nem is a videóban szereplő embereket céloznám meg. Csupán a konfirmált, magát gyülekezeti tagnak valló keresztyén családokat, embereket. Mert ma egyre nagyobb divat, hogy ők is wellnesselni járnak. Mint mindenki. Ezzel se lenne baj, ha már nem a gyülekezeti közösségük, hitbeli családjuk közösségében ünnepelnek, akkor a pihenésük, aktív kikapcsolódásuk helyén, mint vendégek részt vehetnének az ottani hitbeli nagycsalád ünnepében. De ez általában nem történik meg.
Ezzel szemben mi van itthon. A "lúzerek" itthon maradnak. Aki még egy szobát sem tudott lefoglalni, vagy megkeresni az árát, az meg is érdemli. Ha már tegnap szó volt Ritoók Zsigmondról, de lehetett volna szó Tóth Kálmán ószövetségi tudományok kiváló ismerőjéről is, akik nem csak egy-egy nagy ünnepen álltak ott a templom ajtajában az adománygyűjtő perselytállal és várták az emberek adományait Isten részére. Nekik nem derogált az ünnepen részt venni, szolgálni. Nem szégyellték sem az evangéliumot, sem Krisztus egyházát.
Hogy telik a lelkészeknek a Pünkösd előtti idő? Nálunk a gyerekeink szerveztek előző napra kerti sütögetést. Ebből én nem éreztem semmit. Napok és hetek óta készülünk Pünkösdre. Jubiláns konfirmandusok felkutatása, névsoraik összeállítása, értesítés. Konfirmandusok végső felkészítése, nemcsak kognitíve, de lelkileg is és persze próba, hogy hogyan áll, mit mond, nehogy összezuhanjon a fogadalom idején, vagy a vizsga alatt. A szüleik felkészítése. Mert nem elhanyagolható sokk az sem. Jaj, csak nehogy túl komolyan vegye a gyerek, azután még templomba fog járni. (jobb ha otthon számítógépezik) Velem veszett össze szülő, hogy hittan, előkészítő és még templomba is kell járnia a konfirmálónak. Érezem, hogy nem a Szentlélek beszél belőle. A gyerek konfirmációja óta felénk se néztek. Meg kell őket látogatni és átbeszélni a ruházattól kezdve az ülésrend, keresztszülők szerepe. Úrvacsorai jegyek, kenyér és a bor szervezése. Mert presbiterek, illetve konfirmandus szülők vannak beosztva. Nem sérülhet a rend. 18. életévüket betöltők fogadalomra készülnek. Velük is szót kell érteni. Nagytakarítás a templomban, gyülekezeti házban és a fejekben. Közben legátussal egyeztetni. Nálunk van egy szokás, hogy a gyülekezeti tagoktól a legátus részére legátumot szedünk (legyen tanulmányi segély). Gyerekek mennek az utcákba látogatni a tagokat és nem kötelező adakozásban gyűjtenek. Ezt is elő kell készíteni, fogadni őket, ha végeztek. A klenódiumok, úrvacsorai kelyhek, terítők tisztítása, rendbetétele is jön még. A konfirmandusok részére emléklapok, Bibliák előkészítése, kitöltése, aláírása. Konfirmációs vizsga még Pünkösd előtt. Konfirmandusok köszöntésének előkészítése, kóruspróba, imádságok, versek előkészítése. Persze az egyik legfontosabb, imádság a fiatalokért, és készülés az evangélium hirdetésére. Ráadásul úgy, hogy minden mondatnak és szónak súlya van, mert időkorlátaink vannak. Az ember megírja, és végül kihúzza több mint a felét, a sallangokat és marad az Ige, a Szó. Közben pedig megy a hétköznapi ügymenet. Iroda, temetés ha van. Persze miért ne lenne?
Az alapos előkészületek ellenére is mindig történik valami. Valaki, vagy valami hiányozni fog, rosszul lesz, nem úgy történik. A leírt liturgia ellenére lesz, ami másképpen történik. Nálunk speciel idén elfelejtettem a konfirmandusok úrvacsorájához kihívni a keresztszüleiket. A kenyeret kiosztottam és megragadtam két kelyhet a borral, mert így egyszerre veszik a fogadalomtévők a keresztszülők az úrvacsorai jegyet. Ez szép szimbolikus cselekedet. A beteljesített ígéret. Akkor vettem észre, hogy nincsenek keresztszülők. Kihívtam őket is. Megkapták a kenyeret és utána közösen a bort. Ez lehet, hogy kínosan érint valakit. Ha egyvalakit is elvesztünk az istentisztelet alatt, már nem jó. Sokszor a külsőségek kényszeresei már ilyenkor békíthetetlenek.
Nem tudunk versenyezni a pénzért kínált testi gyönyörökkel és felfrissüléssel, üdüléssel. De ötletem van nekem is. Tessék a saját gyülekezeti közösségben, imádságos hittel, szívvel-lélekkel Istent tisztelni. Ha van közösség, ha van istentisztelet, ha van hit. Pünkösdre jobb programot nem tudok. Vladár Gábortól olvastam inspiráló sorokat a Szentlélek leírására: Isten akcióban.
Sokszor mondják, tiszteletes úr jöjjön velünk kirándulni, síelni, wellnesselni. Csupa jó dolog. De hát hogyan is mehetnék? Először is, kifizetik? Mert még mindig van olyan, aki azt gondolja az államtól kapom a fizetésem, és a gyülekezeti fizetés csak olyan bonusz. Másodszor, ha én is elmegyek ki marad itt, ezen a helyen, hogy Isten tisztelete, ha setén és sután is, ha hebegve és habogva is, de megtörténjen.
Mi lenne, ha megkopó identitáshagyományú véreim, testvéreim, egyszer azt mondanátok, hogy bár megtehetném, de mégsem "jólérezni" megyek, hanem közösséget vállalok az evangéliummal, Krisztussal, Jézus és az Atya Lelkével és a többi tépett lelkű lemondóval e nagyszerű ünnepen. E nagyszerű napon. Csodálatos napon.
Az Istennel eltöltött csodálatos napok adják a barátainkkal, csaldájainkkal eltöltött napok csodálatosságát.
