Lassan egy hónapja tartják lázban az országot a CSOK, azaz a Családok Otthonteremtési Kedvezménye által kínált ingyenmilliók. Már számos banknál igényelhető a támogatás, így egyre több család számára aktuális a kérdés, hogy hogyan reagál az ingatlanpiac a CSOK-feltételek miatt átalakuló keresletre…
A Portfolio, az FHB Bank és a Takarékbank 2016-ban egy országos roadshow keretében végiglátogatja Magyarország nagyvárosait, megyeszékhelyeit. Az előadásokon szó lesz arról, hogy hogyan élhetnek az érdeklődők az új CSOK lehetőségével, és melyek a legfontosabb feltételek. A CSOK-kal kapcsolatban is vannak buktatók, amelyeket jobb elkerülni, ezért végigvesszük, hogy mire kell nagyon figyelni az igénylés során. Az előadók azt is elmondják, hol vannak most CSOK-kompatibilis ingatlanok, és mi várható a használt és az új lakások piacán.
Mióta a kormány napvilágra hozta a CSOK lakástámogatás tervezetét, megbolydult nemcsak a piac, hanem a média hírgyárai egymás után öntik a hol felemelő, hol lehangoló híreket a támogatással kapcsolatban. A kormány döntött és világossá tette, hogy a prioritásként kezeli a születések számának növekedését, illetve jutalmazni szándékszik azon családokat, akik a magyar átlagnál több gyermeket vállalnak. Ennek a része a lakástámogatási rendszer eddig soha nem ismert nagyvonalúsága a három vagy több gyermeket vállalók számára, de ebbe az irányba hat az adókedvezmények rendszere is.
Bátor vállalás ez a kormány részéről. A döntés nyilvánvalóvá teszi a kormányzó pártok által vallott értékrendet, ugyanakkor megpróbál változtatni azon az évtizedek óta tartó tendencián, amely nem magyar, hanem a nyugati kultúra sajátossága, nevezetesen, hogy évről-évre egyre kevesebb gyerek születik.
A népességfogyást nem bevándorlással, hanem a születések növekedésével akarja csökkenteni és lehetőség szerint megfordítani. A CSOK kétségtelenül jó eszköz arra, hogy bebizonyosodjon, tényleg a pénztelenség, illetve a lakáskörülmények lehetetlensége okai a születések visszaesésének? Vagy valami sokkal mélyebb, megmagyarázhatatlanabb rejtély húzódik mögötte? Kíváncsian várom az intézkedés hatását. Lesz-e pozitív válasza az érintett generációnak erre a tényleg nagyvonalú ajánlatra. Születik-e számottevően több gyermek ennek következményeként. Ha igen, akkor ténylegesen az anyagiak álltak a meg nem született gyermekek mögött, ha viszont nem lesz lényeges elmozdulás, mélyebb, gondolkodási és értékrendbeli okok húzódnak mögötte. Van tippem a várt hatást illetően.
A CSOK pozitívan érdemben a már három gyermekkel rendelkező családokat érinti igazán, azokat, akik értékrendjükből és életfelfogásukból adódóan lakástámogatás hiányában is több gyereket vállaltak. Sok ilyen család van, és sok református lelkészcsalád közöttük. Ismerve a lelkészek jövedelmi viszonyait, különösen a sokgyermekes családoknál, sokaknak nem lesz lehetősége arra, hogy örökség hiányában egy tisztes hajlékot teremtsen elő arra az időre, amikor a szolgálat végeztével el kell hagyni a parókiát. A mostani támogatási rendszer legalábbis a mai fiatal és középnemzedéknek, akik érintettek lehetnek olyan lehetőséget kínál, ami vissza nem térő alkalom is egyben arra, hogy később ne gyermekeik nyakába kerüljön a szülők eltartásának terhe részben vagy egészben, ahogy erre van példa. Ajándék és kegyelmi pillanat azoknak, akik ki tudnák használni ezt a lehetőséget. Két akadálya van mindenképp. Egyik az állam részéről, a másik az egyházi szabályozás oldaláról.
Az állam érthető módon ragaszkodik az ingatlanban való lakáshoz, a spekulációk elkerülése végett. Ez ugyancsak kettős akadályt jelent a lelkészek esetében. Egyfelől lehetetlenné teszi azt, hogy a szolgálati helyétől messzebbre építsen vagy vásároljon saját tulajdonú lakást. Ha egy eldugott faluban, vagy lepusztult szórványvidéken éli életét és végzi szolgálatát, nyugdíjas korára sem lehet álma, hogy egy közeli kis vagy nagyvárosban, esetleg gyermekeihez közel élhesse életét. De ha a közvetlen környezetében szerezne saját tulajdonú ingatlant, az állami szabályozás akkor sem menetesíti az ott lakás követelményétől. Ezt pedig az egyházi szabályozás teszi lehetetlenné, mert a jelenlegi lelkészekre vonatkozó egyházi törvény kötelezővé teszi nemcsak a szolgálati helyen, hanem a szolgálati lakásban való állandó tartózkodást is. Ez is érthető, hiszen az egyház jelenlétét a parókián lakó lelkipásztor és családja testesíti meg elsősorban. Az üres parókia, hacsak nem átmeneti jelleggel az, a gyülekezet elerőtlenedésének megfogható jele. A paplakon zajló élet jelzés értékű a közösségről a közösségnek.
A most kínálkozó lehetőségben ezeknek az ellentmondásoknak a feloldásán kellene gondolkozni, hiszen a lelkésztársadalom annyira nem tehetős, hogy egy ilyen kínálkozó alkalmat kényszerűségből kénytelen legyen elengedni.
Hozzászólások