Bejrúti tartózkodásunk alatt elsőként a Közel-keleti Örmény Református Egyházak Uniójának székházába látogattunk el, ahol Megerdich Karageozian egyházelnök fogadott minket… „Ma ugyanez történik: embereknek háború, gazdasági kényszer, vallási és etnikai villongások miatt kell elhagyniuk az otthonukat” – mondta a szíriai helyzetről az egyházelnök, akinek édesapja egy éves volt, amikor szüleivel Aleppóba érkezett. Törökország a mai napig nem ismeri el a 100 évvel ezelőtt történteket, Megerdich ellenben zakója hajtókáján viseli – az örmény kereszt mellett – a nefelejcs alakú kitűzőt, így emlékezik családja és népe kálváriájára… A gyermekkeresztséget gyakorolják, viszont az általunk ismert konfirmáció nincs meg náluk. Minden újszülöttet az egyház gyermekeinek tekintenek, de tudatos döntést és személyes hitvallást követően, jellemzően 17-18 éves korban válnak a gyülekezet teljes jogú tagjaivá. Épp ezért nagyon fontos számukra az ifjúsági munka, fiatalok hitélei oktatása – az úgynevezett belső evangelizáció részének tekintik azt.

Reformátusok keleten – reformatus.hu

Örülök, hogy megújult a reformatus.hu, a Magyarországi Református Egyház honlapja. Kívülről alig vehető észre a változás, enyhe színek lopóztak a felületre, a tördelés, formátum, betűminta maradt a régi, a tartalom viszont karakteresebb lett. Felismerhető az a szándék, hogy egy jellegzetesen református felületet mutassanak, amely nem a jelzők használatától lesz az, hanem a szellemiségtől, az érdeklődési körtől. S ami ugyancsak figyelemre méltó, hogy egy pozitív református képet igyekszik megfogalmazni a maga pörgősségével és témáival. Végül is jubileumi évbe értünk félévezred után.

Egy történettel szeretném kezdeni, amely az identitás, identitásom megértéséhez közelebb visz.
Valamikor, az 1940-es évek elején szülőfalumból Dombi Dani bá elment egy hetivásárra. Két jó lova volt, jó vásárt csinált az öreg, s annak rendje-módja szerint megitta rá az áldomást. Jó kedve kerekedett, elkezdett énekelni. Meghallotta két kakastollas csendőr az énekszót, odamennek és megkérdik: hová való bácsi? Összevágja a bokáját az öreg és válaszol: Udvarhelyszék, Szolokma. Előkapja az egyik csendőr a táskájából a térképet és keresni kezdi a falut. Felnéz egy idő után és rászól az öregre: Bácsi, ilyen falu nincs is! Mire Dani bá megtolta homlokán a kalapját: Hát azt nem tudom, de mikor eljöttem még megvót!

Egy 6 éves virginiai gyereknek az volt a házi feladata, hogy írjon levelet a Mikulásnak. Megtette: „Kedves Mikulás. Csak a házi miatt csinálom ezt. Tudom, hogy a rossz gyerekek listád üres. És a jó gyerekek listája is üres. És az életed is üres. Nem tudod, min mentem keresztül. Viszlát!” A levél végére pedig odaírta, hogy nem árulja el neki a nevét. A gyereknek egyébként már korábban elmondták a szülei, hogy a Mikulás nem létezik.

Egy kisfiú levele a Mikulásnak – index.hu

Kedves Mikulás!

Írni szeretnék neked, aki nem egy személy vagy, hanem a megszemélyesített szeretet. Kitaláltak, mert voltak olyan emberek, akik igazi arcukat nem akarták mutatni csak azt a szeretetet, ami a szívükben volt. Szerettek örömet szerezni, mert tudták, hogy milyen szeretve lenni. És látták azokat, akiket nem szeretnek. Te, aki nem létezel, s mégis eljössz minden évben, ugye sajnálod sokakkal együtt azokat, akik nem hisznek a megszemélyesített szeretetben? Abban az igazságvágyban, ami lassan eltűnik piros kabátod alatt.

A BBC beszámolója szerint Slobodan Praljak felállt, azt kiáltotta, hogy ő nem háborús bűnös. Ezután a szájához emelte a kezét, a fejét hátrahajtotta, és valóban úgy tűnt, mintha lenyelt volna valamit. Orvost hívtak hozzá, de már nem tudták megmenteni az életét az Index.hr nem hivatalos forrásból származó információi szerint. A hírt a Nemzetközi Törvényszék órákkal az eset után, este 6-kor erősítette meg. Azt írják, hogy Praljak a kórházba szállítás után halt meg.

Mérget ivott a hágai törvényszék egy vádlottja – index.hu

Negyed századdal a délszláv háború befejezése után próbálnak a nemzetközi igazság nevében valamifajta elégtételt szolgáltatni a volt Jugoszlávia népeinek. Kívülről úgy tűnik, mintha valamiféle patikamérlegen mérnék a háborús szörnyűségeket, ezért is kerítenek hol szerb, hol horvát, hol pedig bosnyák tetteseket elő.
Az egykori Jugoszlávia területén háború folyt. A háború nem társasjáték, sem párnacsata. Egy az első világháborúban összetákolt állam testvérnek hitt népei estek egymásnak. Hetven év együttélése hozta a felszínre, hogy mennyi gyűlölet, sérelem halmozódott fel egymás iránt az évtizedek alatt.

A lelkipásztor elmondja, a magyarságtudat megőrzésében itt is fontos szerepet játszik a reformátusság megélése – ahogy faluhelyen általában. Emiatt komoly hangsúlyt fektet rá, hogy alkalmanként az istentiszteletek után különböző közösségi programoknak is helyet adjon a templom.

Erdélyi reformátusok sorozat – reformatus.hu

Izgalmas sorozatot közölt a reformatus.hu, amely Erdély egy-egy jellegzetes gyülekezetét vette górcső alá, jelzőt is akasztva a közösségre, ez a jelző pedig pozitív kicsengésű, a megmaradás, összetartás, befogadás súlyára helyezve az üzenetet.
Egy másik világról szeretnék beszélni, amely akár ennek a sorozatnak része is lehetne, csupán át kellene lépni a Kárpátokat déli irányba és megérkezni a román fővárosba, Bukarestbe. Egy napja jöttünk vissza onnan. Régóta érlelődő álom nyomán jutottunk el oda. Az álom nem román főváros és a bukaresti reformátusság volt, hanem egy olyan testvérközösséggel való kapcsolat vágya, amely kiesik a fősodorból, a magyar identitás főáramából, peremvidék, ahová kevesebb figyelem jut. Először a Dél-erdélyi szórványokban gondolkodtunk, mégis a Kárpátokon túl kötöttünk ki.

Kevés figyelmet fordítunk a szórványra: a most már államalkotó nemzet, szlovák, román, ukrán, szerb, horvát többségben élő kisebbségi magyarságra – akik úgy élnek kisebbségben, hogy még saját régiójukban sem alkotnak többséget, szemben a székelyekkel vagy a dél-szlovákiai magyarsággal. Jó esetben egy-egy falu, település még tömbmagyar, s akkor van remény. Rossz esetben már településen belül is kisebbség a kisebbségi magyarság, s akkor aztán hümmöghetünk.

A szórvány napja – mandiner.hu

Nekem a szórvány különös kötődéssel ragadt a szívemhez. Tömbmagyarságból jövök. Évszázadok óta színmagyar közösség őseim földje, az egykori anyaszék, Udvarhelyszék pereme, amely völgy fölött összekacsint a Bekecs és Firtos teteje, ahonnan tündért szöktető királyfi lova zuhant a mélybe. Aki nem hiszi, ma is láthatja Firtos lovát a sziklába kövesedve. E tetőkről benézni hozzánk mégis nehéz lenne az ormok koszorúján megtelepedő erdők miatt. Mesék földje, amelyen nemrég még a lüdérc csatangolt, Istán király kábálái pedig ugyancsak siettették hazafelé az embereket. Olykor megfejték a kapuzábét, pedig a fekete macskába bújt gonosz lélek elapasztotta bizony a tehen tejét is. A rontást is csak szenes vízzel lehetett levenni az emberről, a menyecskékét azzal se mindig tudták. Kótyagos emberek s asszonyok tudománya volt ez, amelyet a református kegyesség elviselt szelíden, s volt mikor az imádság segített, volt, amikor az ólomöntés. Ha már semmi sem hatott, a tiszteletes úr kegyes beszéde nyújtotta a végső vigaszt a pogány világ maradványát őrző kálomista népnek.

Rendnek kell lenni. A csapat pedig éppen kieső helyen áll. És most már itt az új stadion, muszáj valamit felmutatni.
Az ősz egyik nyálkás szerdája persze nem a legideálisabb egy tét nélküli futballmérkőzés lebonyolításához, kicsit esett, kicsit hideg is volt. És ahhoz hogy sokan kimenjenek ilyenkor egy meccsre, valamit produkálni is kell.

Átadták a Haladás stadionját – index.hu

Késő van, éjfélhez közel. Nemrég érkezetem a város focicsapat, a Haladás új stadionjának avatásáról. Meghívtak. Nemcsak VIP jegyet kaptam, hanem, feladatot is, a három történelmi egyház képviselőinek is adtak pár percnyi időt a nyilvános megszólalásra és a stadion „felszentelésére”. Nem mindenhol van ilyen. Nem is gondolom, hogy a csapat jobban teljesít majd attól, hogy három papi ruhás ember is végzett valami szertartást, hanem a történet fordítva érdekes. Vannak vidékek, ahol a köz tereinek birtokbavételénél igénylik az egyházi szolgák jelenlétét. És ez az igény jelent valamit.

Az öregedés az élet természetes velejárója, de ez nem gátolja meg a tudományt abban, hogy újra és újra megpróbálja kitolni, megakadályozni vagy fölülbírálni a halált. Mivel eddig senki sem élte túl a saját életét, sejthető, hogy a tudomány eddig nem járt sikerrel. És most épp a tudomány mondja azt, hogy nem is fog. Az Arizona Egyetem matematikusai bebizonyították, hogy a többsejtű élőlények öregedése megállíthatatlan. Az öregedés matematikailag elkerülhetetlen. Úgy értem, komolyan elkerülhetetlen. Logikai, elméleti és matematikai lehetetlenség lenne kibújni alóla.

Két matematikus kiszámolta, nem győzhető le a halál – index.hu

Halottak napján megtudtuk, hogy nem győzhető le a halál. Két matematikus levezette a miértet. A többsejtű élőlények öregedése feltartóztathatatlan. Az ősi vágy, hogy az ember halhatatlan legyen, a tudomány szintjén még várat magára. Aki a tudományra mint a meg váltás lehetőségére tekint, csalódni kényszerül.
Az élet véges. Véges, mert elszakadt az örökkévaló rendeltetésétől. A végesség nem Isten akarata szerinti állapot, hanem következmény a Biblia tanítása szerint. Az Isten elleni bűn következménye.

Korábbi cikkeinkben már bemutattuk, hogy számításaink szerint mintegy 600 ezer magyar élhet jelenleg külföldön az Európai Unióban, ráadásul éppen az a korosztály megy el elsősorban, mely demográfiailag és munkaerő piaci szempontból is a legtermékenyebbnek tekinthető. Ez azonban nem csak magyar probléma, hasonlóan van a régió többi országában is. A különböző felmérések szerint akár ötmillió közelében is lehet azoknak száma, akik az elmúlt másfél évtizedben Nyugat-Európába mentek munkát vállalni.

Elvándorlás vagy kivándorlás? – portfolio.hu

Fellángol olykor a politikai vita, hogy kinek mekkora része van abban, hogy Magyarországról többszázezren mentek Nyugat-Európába munkát vállalni az uniós csatlakozás óta. A jelenség nem új, bár sokan szeretnék úgy láttatni, mintha az lenne. A 19. század iparosodó Magyarországa vonzotta a kontinens nyugati felének vállalkozó kedvű polgárait, akik aztán a legmagyarabb magyarokká lettek. A 20. század megfordította az irányt. A tengeren túl és Nyugat-Európa bányái elnyelték magyarok millióit. A második világháború után pedig a politikai rendszer elől menekültek sokan. A rendszerváltásig a politikai üldözötteket leszámolva nyugatra menni a jobb élet reményében lehetőség volt, a rendszerváltást követően pedig részben kényszer, részben divat.

Bogárdi Szabó István javasolta a „solus Christus” („egyedül csak Krisztus”) református alapelvének másfajta megfogalmazását. A „semper Christus” („mindig Krisztus”) kifejezés a püspök szerint alkalmasabb arra, hogy mások helyett a magunk megújításán munkálkodjunk, valamint hogy ne a régieket vádoljuk, rájuk mutogassunk, hiszen számunkra éppen most adódik a Krisztus-követés feladata.

Református-katolikus párbeszéd – magyarkurir.hu

Méreteiben nem, de lényegét tekintve a reformáció jubileumi évének talán két legfontosabb eseményére került sor a közelmúltban: egy református-evangélikus, illetve református katolikus nyilvános diskurzusra.
A megtörténés ténye fontos. A kíváncsi teológus számára elmaradt ugyan a vita, ami csemege lehetett volna, ha nem is kényes kérdésekben, mint pl. az úrvacsoratan, sákramentumok lényege stb., de újszerűen hatott, hogy egymás megfelelésének igyekezetében mégiscsak előkerültek finoman elrejtve a megbeszélendő lényegek. A félelem hallgatását törte meg a kulturált elmondani akarás.

Velem minden a legnagyobb rendben, remélem önnel is.

Levélrészlet – hivatkozás. nélkül.

Évenként járok Németországba egy jól bejáratott konferenciára, amely a nyelvi visszarázódáson túl több jót is kínál. Mindenekelőtt, hogy egy hétig napi tíz órában intenzíven foglalkozunk egy-egy bibliai szöveggel. A központi előadást csoportbeszélgetések és feedbackek követik. A mindennapok darálójában taposó gyülekezeti lelkésznek egy nagyszerű alkalom, hogy újra megerősítse a teológia lelkészi munkában való jelenlétének fontosságát és a bibliai szövegek eredeti nyelven való tanulmányozásának igényességét. Nem mondom, hogy mindig magasröptűek az előadások. Néha kimondottan ingerlő, hogy a félévszázaddal korábbi történet és szövegkritikai iskolák hatása alól nem tudnak szabadulni. Üdítő, ha néhány régi vágású professzor kerül az előadók közé, akik nemcsak idéznek tekintélyeket, hanem elolvassák a szöveget a maga helyén és értelmével.

Én most nem keresek hivatkozási alapot, hanem beszélni szeretnék valamiről, ami nem jó. A fantomról és a gyűlöletről. Arról a fantomról, ami gyűlöletet szül, ami aztán szétrobbantja az emberi közösségeket.
„Gyűlöleteink a ranglétrán elfoglalt helyünket tükrözik”, mondja Nicolas Gómez Dávila kolumbiai különc és gondolkodó, aki a 20. század utolsó nagy reakciósa maradt. Tudatosan vállalta ezt a jelzőt szemben a felvilágosodás doktrínájával, hiszen „a reakciós – a felvilágosodással vitatkozva - nem az egyetemes elvek létezését tagadja, hanem azt, hogy a felvilágosodás által hirdetett elvek ezek részei lennének”.

Merkel kancellárasszony nem látja, hogy hibát követtek volna el a választási kampányban. A CSU-nál azért több az önkritika: „így tovább nem mehet“.

A német választások másnapján – tagesspiegel.de

Őszintén, nem akartam írni a németországi választásokról. Sok okom van rá. 2015 őszén egy németországi konferenciára tartva, épp aznap érkeztünk az osztrák-német határra, amikor a német oldalon lezárták a határátkelőket. Ekkorra már menekültek százezrei lepték el Nyugat-Európát, döntően Németországot, hiszen Angela Merkel német kancellár mintegy meghívót nyújtott át nekik, amikor azt mondta, hogy mindenkit befogad Németország és, hogy ez az ő sikertörténetük (wir schaffen das). Ezzel párhuzamosan kialakult egy olyan magyarellenes hangulat, amit csak azok éreztek, akik azokban az időkben Európa nyugati részében éltek vagy jártak.

Wittenbergben, amit Luthervárosnak neveznek, van egy gép, amely embereket áld meg… Fabian Vogt azt a feladatot kapta közel egy évvel ezelőtt, ami úgy hangzott: A Wittenberg Lutherstadtban rendezendő reformációi világkiállításra gondolj ki valami játékosat, akár provokatív is lehet…Egy robotot építtetett, ami emebereket áld meg. Ez olyan projektnek tűnt, amivel ráérzett az idő ütőerére.

Blaszfémia vagy Isten teremtménye? - spiegel.de

Fabian Vogt evangélikus lelkész a Hessen Nassau-i egyház kommunikációs projektjeinek felelőse. A reformáció évében azt a feladatot kapta egyházától, hogy valami újat, meghökkentőt és provokatívat vigyen a Luther városának tekintett Wittenbergbe, ahol a félévezredes jubileumra készültek. Fabian Vogt lelkész, de hivatásos viccmester is, ezért komolyan vette feladatát. A kor ütőerén tartva a kezét, egy robotot rendelt, amely megáldja a Luther városába érkezőket. A megbízói és munkatársai is ingatták a fejüket, de épp ez volt ami megerősítette őt, hogy jó úton jár.

„Az egyház, a keresztyén ember missziói feladata továbbra is életképes, vonzó közösségi alternatívát mutatni, megtalálva a saját hangját, hogy a környezetünkben élők be tudjanak és akarjanak kapcsolódni közösségeinkbe" – fejtette ki. Szárszó szerepét abban látja, hogy újra egy olyan értelmiségi gyűjtőlencsévé válhat, mely koncentrálja a változásokat elindító gondolatokat, meggyújtja azt a kanócot, melynek végén fellobban a megvalósulás lángja.

Zsengellér József Szárszó jövőjéről – reformatus.hu

6. Külön kérdéskör lenne a fiatalság elérése és annak a kommunikációs térnek a megteremtése, amelyben ők is otthon éreznék magukat. Szárszó eredetét tekintve ugyanis a fiatalok kezdeményezése volt. Lehet, hogy ma meghívni és csatornázni kellene őket. nagyon szimpatikus volt az egyik egyetemi tanársegéd – egy huszonévesnek tűnő fiatalember - nyelvi bukdácsolásában is komolyan vehető akarata. Az, amilyen komolyan vette a felkérést, ahogyan koncentrált a problémára és ahogyan elkerülte a mellébeszélés időkényszerét. Bár szegmentált az érdeklődés miatt a mostani húszon- és harmincasok nemzedéke, de nem kevésbé felelősségteljes a hozzáállásuk. Sőt.

„Az egyház, a keresztyén ember missziói feladata továbbra is életképes, vonzó közösségi alternatívát mutatni, megtalálva a saját hangját, hogy a környezetünkben élők be tudjanak és akarjanak kapcsolódni közösségeinkbe" – fejtette ki. Szárszó szerepét abban látja, hogy újra egy olyan értelmiségi gyűjtőlencsévé válhat, mely koncentrálja a változásokat elindító gondolatokat, meggyújtja azt a kanócot, melynek végén fellobban a megvalósulás lángja.

Zsengellér József Szárszó jövőjéről – reformatus.hu

Az újraindulás önmagában érték. A 2017-es református Szárszó jelentősége az, hogy megtörtént. Hogy létre jöhetett egy újabb viszonyulás a viszonyuláshoz, a régi Szárszó szellemiségéhez. A nagy kérdés persze, hogy folytatni kívánja-e vagy valami újat lehet és érdemes kezdeni? Néhány szempontot szeretnék felvetni a jövővel kapcsolatban, amire a konferencia kezdetén Zsengellér József tett kísérletet, de sem a hozzászólások, sem a későbbi előadások nem reflektáltak erre vonatkozóan. Pedig érdemes lenne egy egész konferenciát szánni a problémafelvetésnek, amelyben nemcsak az egyház útkereséseinek lehetőségeit, hanem a magyar társadalom egészének, illetve ebben a meghatározó közösségeknek jövőképét is érintené. Ugyanilyen izgalmas lenne a Kárpát-medencei magyarság és benne a - mindenhol jelen lévő és magyar etnikumot képviselő – reformátusság életlehetőségeit, illetve a 21. századi mobilitás következtében felmerülő nemzeti, nyelvi, tudati, hitbeli kötődések különböző szeleteit is feltárni a diszpóra helyzetében. Vagy éppen az elszakadásét.
Szárszó jelentősége tehát a létében van és lenne.

…a történész az 1934-ben Szárszón konferenciázó református főiskolások meglehetősen radikális Cselekedjen az egyház! címet viselő, vezetőségnek címzett memorandumával vezette be előadását. Ez volt az első Szárszó, ami nyíltan vállalta a közéleti, társadalmi és politikai kérdéseket, a népi mozgalom szellemi irányzatát. A mozgalom jelentőségét a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke abban látja, hogy a '30-as évekre a Horthy-korszak égető problémáit, a magyar társadalom torzulásait mutatta meg, ezzel együtt pedig a politikai, kulturális, gazdasági elit megújításának programját hirdette meg...
Mi volt az 1943-as szárszói konferencia jelentősége, és miről is szóltak az 1992-től megtartott egykori értelmiségi találkozók?

Reformátusok szárszói konferenciája – reformatus.hu

A reformáció évszázadát követően az erdélyi fejedelemséget leszámítva a forradalmi hevületen kívül kevés sajátosan református kovász jutott a magyar közéletbe a 19. századig. Az addig megtűrtségben élő és nem ritkán nemzeti defenzívába szorult reformátusság többféleképpen hallatta hangját. Ezek a hangok kevésbé felekezeti, mint a kor fősodrába tartozó progresszív irányzatokba tagolódtak. Ha lehetne kivételt említeni, Pálóczi Horváth Ádám vagy Tisza István lenne a maga nagyságával és tragédiájával. A két világháború közötti magyar közélet népi mozgalmának súlypontját óhatatlanul a reformátusság viselte helyzetéből adódóan, hiszen a magyar reformátusság zömét a paraszti, illetve középnemesi réteg alkotta. Ahol a főnemesség is református volt, Kelet-Magyarországon és Erdélyben, ott sem az a fajta alá-fölé rendelés volt a jellemző, mint az ország más részein. Ez részben a történelmi örökségben keresendő, másfelől pedig Trianon következményében, ahol a főnemesi rétegekre inkább történelmi felelősséggel mintsem ellenségesen tekintettek. A Bánffyak, Telekiek, Bethlenek, Béldyek, Kendeffyek története jól mutatja ezt.

Mi, keresztény, lombikos szülők hatalmas szenvedésen mentünk keresztül, hogy gyermekünk legyen. Minden embrióm kapott esélyt az életre. Életadás volt a célom, az Isten adta csodálatos tudomány által; és ezt bűnnek mondani, szerintem az bűn és szeretetlenség, önzőség, részvétlenség.

A lombikprogram keresztyén érintettjei – mandiner.hu

Különösen katolikus körökben kavart indulatokat Veres Andrásnak, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökének augusztus 20-i beszéde, illetve annak a lombik megtermékenyítésre vonatkozó részlete. Én is kaptam levelet egy reformátustól, hogy hithű katolikus barátnője kérdezi, mi is lenne a református egyház álláspontja a kérdésben, mert lelkiismereti válságban vergődik egyháza tanítása és a gyermekáldás vágya között. Miközben a kérdésre fogalmaztam válaszomat, meggúgliztam a témát és döbbenten tapasztaltam, hogy mennyi érzelmet kavar fel ez a téma.

A Dunántúli Református Egyházkerület Vezetősége, az illetékes Egyházmegye Vezetőitől, és a hírcsatornákon keresztül is, szomorú szívvel, imádságos együttérzéssel értesült az Őrség területén és más nyugati területeken keletkezett pusztító viharkárokról, amelyek nemcsak egyházi épületekben, hanem családok lakóházaiban is maradandó károkat okoztak.

Viharkárok az Őrségben – refdunantul.hu

Estefelé márt felhőbe bukott a nap. Különös változatokban tolultak fel azok a felhők a nyugati égbolt peremén. Mélyszürke tónusával mintha hegyeket akarna elborítani. Aztán acélkékké változott, majd belefeketedett a közelgő sötétségbe. A felhők között sejtelmesen rajzolt kontúrokat, majd fényözönnel tört elő a villám. Aztán egy idő után hullámzó fényforrássá változott, mintha az ég hatalmai nem akarnának engedni a sötétségnek. Kísértetiesen félelmetes volt az este. A napok forróságát söpörgetni kezdte a szél.

A Tikkadt Szöcske kólát egy lelkes és bevállalós házaspár, Neumann-Bódi Edit és Neumann Martin, illetve cégük, az Italműhely kft. indította országhódító útjára. Egyszerűen elunták, hogy akárhova mennek, mindenhol jó esetben is csak a két nagy világmárka nedűje elérhető, de sokszor azok közül is csak az egyik - értékelnek a portálon.
A kólaitalok esetében fontos, hogy legyen bennük kóladió, de az árral versenyző olcsóbb italokból ezt újabban gyakorta spórolják ki a gyártók. A Tikkadt Szöcskénél Afrikából importálják a kóladiót. Ezt az árban viszont nem lehet érvényesíteni, vállalják, hogy kisebb árréssel beérik.

Magyar kóla – napi.hu

A késő tavasz mindig elhozza a kerti szezont, ami után válogatós szemmel és az összehasonlítgatás számait morzsolgatva az elmében járom a boltok polcközeit. Ez a helyzet kettős különlegességet enged meg. Először is annak örömét, hogy a termékek kilónkénti árait látva simogatja a szívemet az otthoni kertnek nemcsak a minőségi áruja, hanem a pénzben is mérhető értéke. Például a fejes saláta bolti ára – már amikor a nagy áruházakban kapható – 100 forint körüli árát levetítem az általam ültetett két sor száz tőjére, éppen 10 ezer forintot adna ki. Jó, nem esszük meg mind, beleununk akkora, de legalább öt-hat család kap még ajándékba. A szezonalitásban ugyancsak ezt az árat képviselő hónapos retek csomója ennek duplája volt az idén. A hagyma és krumpli, a fokhagyma, ami tavasz óta zöldjével indulva összeér a jövő évvel, beleszámítva a disznóvágás és kolbász ízesítését is.