Minden bizonnyal az elmúlt napok egyik legnézettebb videója volt a BBC műsorából származó interjúrészlet. Robert Kelly Korea-szakértő Skype-on keresztül jelentkezett be az adásba, két kisgyermeke azonban kissé átírta a koreográfiát. Először a kislánya nyitott rá, utána egy bébikompon begurult a kisfia, majd megjelent a felesége, aki eszeveszett tempóban próbálta kivonszolni a szobából az interjút megzavaró csemetéit. A videónak a paródiáját is elkészítették egyébként az egyik brüsszeli rádióban.

Amikor beleszól a család – hvg.hu

Néhány napja annak, hogy kikerült egy videó a világhálóra, amiben egy televíziós szakértő – noná, hogy BBC és angol nyelvű, különben nehezen vitte volna át az inger- és nyelvi küszöböt – miközben kommentálta a Koreai-félsziget déli államának eseményeit, gyermekei, egy billegően jókedvű óvodás kislány és görgős járókájában utána guruló fiú testvérkéje belépett az élő adásba. A profi kommentátor-apukát a történés kizökkentette szerepéből és gyorsan meaculpázott munkaadójánál a történetek miatt.
Mára kiderült, hogy a BBC illetékesei nemhogy zokon vették volna a történetet, hanem a tüsténkedő apukától engedélyt kértek, hogy a videót megoszthassák. Ekkortól lett az egyik legtöbbet látott és lájkolt spot az internet világában.

Ingyen átadja a kormány a geszti Tisza-kastélyt a református egyháznak, ez áll a Lázár János által az Országgyűlés elég beterjesztett, februári törvénymódosításban, amiről jövő kedden vitázik a Ház. Módosítani kell ugyanis a szándék megvalósítása érdekében a nemzeti és az állami vagyonról szóló törvényt. A kastélyt azért kapják meg a reformátusok, hogy oktatási és továbbképzési központot alakítsanak ott ki, illetve elősegítsék a kulturális és hitéleti feladatokat. Egy feltétel van: az egyháznak kell állnia az ingatlan fenntartását.

A Tisza kastély sorsa – hvg.hu

Néhány napja már akartam erről a Tisza kastély történetről írni, csak akkor egy időszerűbb esemény más irányba vitt. Akkor is a hvg cikkei között találtam egy hír-szösszenetet ugyanerről a témáról. Aztán immár névvel kerekedett egy még meg nem történt, de érzelmek felkavarására alkalmas írás.
A történet summásan annyi, hogy az 1772-ben épült geszti Tisza kastélyt, amelyen az utolsó nagyobb méretű felújítás 1902-ben történt, az állam, amely ennek tulajdonosa, a református egyháznak akarja átadni használatra és működtetésre. Nos, mi ezzel a baj? – kérdezhetné a jóindulatú olvasó, már ha nem előítéletes.

Kétszáz éve, 1817. március 2-án született Nagyszalontán Arany János, a 19. század magyar költészetének központi alakja, a magyar nyelv máig utolérhetetlen mestere. A jubileum alkalmából március 2-án kezdődik az Arany János emlékév. A költő életének 65 éve alatt végigélte a kor sorsfordulóit, lírájában hangot is adott mindannak, ami a magyarsággal történt.

Arany 200 - hirado.hu

Az idő rég eltemette Arany György uramnak azokat a gondolatait, amelyeket a nagyszalontai határban, vagy éppen házának ereszaljában hordozgatott, amikor megtudta, hogy felesége gyermeket vár. Férjhez ment lánya volt már akkor, de kálvinista predestinációs tudata mégiscsak bizonyossággal töltötte el Isten ajándéka felől, akiről 1817. március 2-án derült ki, hogy fiú. Neve szerint Jézus legfiatalabb tanítványához hasonlóan János lett, de akkor még aligha gondolta volna az öregedő hajdúivadék, hogy nemzet egyik legnagyobb költője bömböli az élet első jeleit a világba.

Egyszer azt mondta, szívesen elindulna a nagyvilágba egyetlen kamerával, emberekkel beszélgetne, tájakat filmezne, ebből kerekedne ki egyfajta „Gundel-szubjektív”. Most ez következik?
Tényleg nem tudom, ugyanakkor ez valóban egy régi tervem. A pályakezdő kollégáknak szoktam mondani, hogy tartsanak önvizsgálatot: van-e bennük őszinte kíváncsiság? Ha ez nincs meg, akkor nem lesznek igaziak a kérdéseik, de a kapott válaszok sem. Tényleg jó lenne elindulni. A világ fantasztikus, az emberek és a történetek elképesztően érdekesek.  Most ezt keresem. Hívő ember vagyok, hiszek abban, hogy ha egy ajtó becsukódik, egy másik kinyílik.
Manapság ezt huzatnak szokták nevezni.
Az én hitem azért kicsit más, ennél komolyabb.

Egy döntés háttere – origo.hu

Gundel Takács Gábor a magyar médiapiac egyik legismertebb és legnépszerűbb szereplője. Ismertségét műsorainak, kedveltségét is részben azoknak, részben pedig személyiségének köszönheti. A titok bizonyosan több összetevős, de egyike ezeknek, hogy őszintén tudja adni magát műsoraiban, emellett a humort sem nélkülözik megnyilvánulásai. Ezért is hatott meglepetésszerűen döntése, hogy feláll nemcsak az egyik legismertebb és legkedveltebb játékműsor, a Maradj talpon műsorvezetői székéből, (stílusosan: kiszáll annak köréből), hanem elhagyja a köztelevíziót is, mert nem ért egyet az ottani döntéshozatali mechanizmusokkal.

Én egy klasszikus családmodellben nevelkedett lány vagyok, a szüleim boldog házasságban élnek a mai napig – számomra ez abszolút mintaértékű. Azt gondolom, hogy a házasság egy mélyebb kötődést fejez ki két ember között, és olyan gesztusértékű jelentéssel bír, ami igenis fontos kell, hogy legyen. Annak ellenére, hogy már túl vagyok egy váláson – én a második házasságomban találtam meg az Igazit –, egy percig sem gondoltam azt, hogy ettől meg kellett volna rendülnie a hitem a házasság intézményében. Nagyon hiszek két ember összetartozásának ilyen típusú megpecsételésében.

Ördög Nóra a házasságról – secretstories.hu

A celebitáson túl van valami nagyon fontos abban az interjúban, amiben Ördög Nóra televíziós személyiség vallott a házasság mibenlétéről. A házasság, ahogyan mi ismerjük, nem elhatározás kérdése, hanem mindeneket megelőzően hit-kérdés. Nem azonos azzal, de mégiscsak analógiája az istenhitnek, amiben az ember egy ismeretlenben bizonyos.

Nem vagyok alkalmas vezetőnek. Mindenkinek hiszek, aztán rájövök, mások csak saját céljaikra akarnak felhasználni. Azt hittem, az emberek jók. Rájöttem, nem azok. A legtöbben önzők, épp a nyomor miatt, amiben élnek: az állandó nélkülözés, az állandó igazságtalanságok miatt. Csalódtak bennem, csalódtam bennük – mondta Sándor Mária. A nővérnek jelenleg nincs munkája.

A fekete ruhás elesett – index.hu

A fekete ruhás nővérnek sokáig nem tudtam az igazi nevét. Nem is volt szükség rá, hiszen nem az igazi kiléte volt a fontos, hanem az, amit megtestesített, a magányos igazságtevők típusát. Megítélése már vérmérséklet és politikai beállítódás kérdése volt, hogy a szegények jótevője vagy a méltánytalan gazdagok leleplezője.
A társadalmaknak hősök kellenek, olyanok, akikbe bele lehet látni a saját sérelem orvosolásának lehetőségét és azt az igazságérzetet, amivel az ember a maga oldalára véli billenteni a világ igazságtalanságát.

Minden év február 1-jén megtartják a hidzsáb világnapját. Száztizenhat – közöttük muszlim – országban zajlik a kampány, de üzenetében sokkal inkább a nyugati világra fókuszál. E napon a nem muszlim nőket is bátorítják arra, hogy próbálják ki a hidzsáb, az iszlám női ruházat, az egész testet eltakaró ruha és fejkendő viselését. A figyelemfelkeltő hirdetések, amelyek a „hidzsábérzés” megtapasztalására invitálják a hölgyeket, a kozmetikumreklámok stílusában kínálják – kendőbe csomagolva – az iszlámot.

Becsomagolt életérzés – origo.hu

Hogy baj van a nyugati értékrenddel, régóta tudott. A baj nem a sokszínűségben, hanem az értéknélküliségben van. Olyan, az ember lényegétől idegen ideológiai köntösbe öltöztetett életérzéseket próbálnak dominánssá tenni, amelyek legfeljebb kisszámú csoportok magatartásmintáját jelentik. Minden hangot, ami ezt megkérdőjelezte társadalomellenesnek, fejlődésellenesnek nyilvánítottak, s ez volt a jobbik eset, rosszabb variációjában intoleránsnak, fasisztának, szexistának bélyegezték. Az évtizedek óta zajló egyirányú jelenség, amely a pénz bűvöletében bármit hajlandó volt kiszolgálni, elhozta azt az elbizonytalanodást, amelyben a nyugati világ embere már nem érzi biztonságban magát. Ez nem a terrorizmus veszélye elsősorban, hanem az az egzisztenciális szorongás, amelyben senki nem lehet már az, aki: a férfi férfi és a nő pedig nő.

Az egymást kölcsönösen erősítő korrupció és egyenlőtlenség a politikai elit ellen fordítja az embereket, és "termékeny talajt kínál a populista politikusok felemelkedéséhez" – áll a TI úgynevezett Korrupció Érzékelési Index (CPI) felméréséről készített jelentést bemutató közleményben, amelyben hangsúlyozták, hogy a populizmus nem gyógyír a korrupcióra.

Korrupció - Transindex.ro

A korrupció etikai természetű, aminek hatása negatív a társadalmi közerkölcsre, mert lerombolja az államba, illetve a társadalmi igazságosságba vetetett bizalmat. Tömören: a korrupció rossz. De több annál. Átláthatatlansága miatt áttételesen érzékelhető, így általános gyanúként megjelenik a társadalom minden szeletében. Beszennyezi a tisztákat is, mivel általános jelenségről van szó.
Ha természete etikai, eredője többnyire gazdasági, ami azt jelenti, hogy közvetlenül a pénzzel, áttételesen pedig a befolyással hozható összefüggésbe. Hogy miért rossz? Mert megmérgezi a tisztességgel is lehet érvényesülni alapvető munkaerkölcsöt és teljesítményt.

Allie Dowdle egy 18 éves lány Memphisből, akit khm, szóval nem a legelfogadóbb szülőkkel vert meg a sors. Erre akkor kellett rájönnie, amikor a család kerek perec kitagadta, amikor kiderült, hogy egy fekete sráccal randizik. A kitagadásba persze beleértendő az is, hogy az egyébként kitűnő tanuló, és épp egyetemre készülő lány tandíját sem voltak hajlandók kifizetni. Ki tudja, milyen szomorú véget ért volna a történet az internet előtti időkben, de Allie úgy gondolta, fut egy kört online, hátha megesik rajta az internet népének a szíve. Indított egy GoFundMe-oldalt (ez olyasmi, mint a Kickstarter, pénzt lehet kérni rajta az internetezőktől), amin leírta a történetét. Egy nap alatt 12 ezer dollárt (kb 3,6 millió forint) dobtak össze neki, amivel az első egyetemi éve nagyjából finanszírozva is van. Azért kíváncsi lennék most a szülők arcára.

Kitagadott lány sorsa – index.hu

Khm. Khm! Szegény gyerekek, akiket nem a legelfogadóbb szülőkkel vert meg a sors. Sőt, rasszista, kitagadó, szívtelen szülőket kaptak, akik beleszólnak gyermekük döntésébe valahol a tizennyolcadik év táján is. Szomorú, hogy vannak ilyen szülők. Nem elég nekik, hogy szép gyerekük született, okos az iskolában és egyetemre is készül. Nem volt elég, hogy közel két évtizedig gondját viselték? Enni adtak, ruházták, szerették, támogatták? Vannak olyan gonosz szülők, akik azután is bele akarnak szólni gyermekük életébe, hogy az nem szeretné, hogy bele szóljanak.

Elsőre nem is nagyon tudtuk hovátenni a dolgot, hiszen általában filmvetítések után a filmek alkotóival, színészeivel esetleg ihletőivel szokunk beszélgetést hallgatni de, hogy egy egyébként fideszes politikussal diskuráljanak mindenféle kapcsolódási pont nélkül az számunkra kicsit furcsa volt. Már azt sejtettük, hogy egy újabb kampányrendezvény meghívóját kaptuk meg, úgyhogy felhívtuk a Szombathelyi Református Egyházközséget, hiszen ők az est egyik fő szervezői.

Egy mozifilm margójára – nyugat.hu

Két dologgal kell megküzdeni az egyháznak, ha ki akar lépni komfortzónájából, a közönnyel és az ellenségeskedéssel. Egyébként belül meg van hasonló körülmények között. Talán ezért is könnyebb belülre panaszkodni, a lehetetlenre hivatkozni és meghúzódni a belső bástyák védelmében. Általában mindenfajta nyilvánosság egyfajta kiszolgáltatottság is, hiszen az egyén vagy közösség kiadja bizonyos mértékig magát és - jobb esetben – értékrendjét.
A közöny nem egyházellenes specifikum.

Csaknem négyszáz programot szervez, illetve támogat a Reformáció Emlékbizottság 2017-ben, a reformáció 500. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékévben.

Reformációi emlékév – reformatus.hu

A református önértelmezésnek sajátos karaktereit próbálom meg a következőkben felvázolni, ami nemcsak identitásunk része, hanem talán a kívülállónak is segít megismerni és megérteni minket jobban. Teszem mindezt abban a tudatban, hogy nemcsak a világ reformátussága, hanem a magyar reformátusság is sokszínű, helyi hagyományokkal átitatott. Önképében és ezekben a fogyó, de még mindig létező hagyományaiban is kitapintható a történelmi lenyomat, hiszen egy ellenreformációban végletekig kivéreztetett és azóta kisebbségben élő dunántúli református lényegesen különbözik a kálvinista Róma által meghatározott kun, hajdú és bihari ivadékoktól, ahogyan az erdélyi fejedelemség örökségét magáénak tudó erdélyi református is az alföldi mezővárosok paraszt-polgáraitól. A 20. század elkezdi szétzilálni ezeket az évszázados közösségeket és az urbanizáció-modernizáció kihívásaiban találnak egymásra a nagyon is különböző hagyományok.

A Heidelbegi Káté pontosan, tisztán fogalmaz: „Ha Isten minden nyomorúságunkból egyedül kegyelemből, minden érdemünk nélkül Krisztus által szabadít meg, akkor miért kell jót cselekednünk? Azért, mert miután Krisztus minket vérén megváltott, Szentlelkével meg is újít, hogy hozzá hasonlókká legyünk, hogy a sok jóért Isten iránti hálánkat egész életünkben megmutassuk, és őt dicsőítsük.

Boldog reménység – refdunantul.hu

A Heidelbergi Káté tömören foglalja össze a keresztén élet lényegét: „… Krisztus minket vérén megváltott, Szentlelkével meg is újít, hogy hozzá hasonlókká legyünk, hogy a sok jóért Isten iránti hálánkat egész életünkben megmutassuk, és őt dicsőítsük.” Isten dicsősége látható kell legyen az ember életében, különben elvont igazság lesz a hit. Ez nem a sikerkeresztyénség bizonyítványa, de mindenképp jel, hogy az Istenben való élet visszaigazolást nyer arról, hogy az evangélium szerinti munka „nem hiábavaló az Úrban.”
Az idei utolsó reposztolás pro-posztolás a teljesség igénye nélkül arról, ami megtörtént.

Marcus Dröge berlini püspök a „terrorcselekményre” utalva a társadalmi összefogásra hívta fel a figyelmet. „A terrort nem akarjuk igazolni azzal, hogy összeveszünk”, mondta. „Nem engedjük magunkat eltéríteni az embertelenség révén”. A püspök emlékeztetett arra, hogy a templomi Bach-kórus éppen karácsonyra a zeneszerző darabját próbálta, amikor néhány méterre onnan a borzalmas támadás bekövetkezett.

A berlini merénylet visszhangjai – tagesschau.de

Nem ez az első németországi merénylet, amely az iszlám terrorizmus számlájára írható, mégis különleges abban ahol és amikor történt. Ez a merénylet a német fővárosban történt, abban a városban, amely magát a multi-kulti legnagyobb fellegvárának tartja, ahol az emberek jó részét egy ilyen mérvű pusztítás sem mozdította ki a régi gondolkodási sémáikból. Legalábbis ezt igazolják a rögtönzött utcai felmérések.
A berlini terrorcselekmény különlegessége, hogy az ország szívét találta el, ahogy a német politikusok némelyike fogalmazott, De nem csupán ez, hanem az idő és célpont, nevezetesen egy hagyományt, illetve a hagyomány eredőjét, egy keresztyén ünnepet, a karácsonyt támadták meg.

Ebben a márkaküzdelemben pedig elég nehéz versenyezni a mamutvállalatokkal, olyannyira, hogy még a leginnovatívabb kisvállalkozóknak sem nagyon sikerül. Ékes példája ennek a magát az igazi finn Mikulásként hirdető, Magyarországra is minden évben ellátogató Joulupukki, aki egy csodálatos marketinghadjárattal hiába vált a globális Mikulás-piac megkerülhetetlen szereplőjévé, mégsem megy neki a szekér, illetve hát a rénszarvasszán.
Tavaly ugyanis kis híján csődbe ment és hatalmas adóhátralékot halmozott fel az igazi Mikulás mögött álló biznisz, és épphogy sikerült megmenekülnie. Végül egy rénszarvas szafarikat futtató cég segítette ki a Magyarországon világhírű lappföldi kisvállalkozást, de hiába javultak azóta az eredményei, a télapóság valójában nem kifejezetten jó üzlet. Dacára annak, hogy néhány évtizede pont üzleti céllal telepedtek rá a finnek a minimum kétes lappföldi Mikulás-eredettörténetre.

Szegény Mikulás –index.hu

Az a hír járja, hogy már a Mikulásnak sem megy jól. Legalábbis anyagilag. Nem kifizetődő a munka, sem pedig a mögöttes biznisz. Ha a hír igaz, akkor nemcsak a gyerekek lehetnek szomorúak, hanem szegényebbek lettünk a jóság és örömszerzés önzetlenségének egy mítoszával. Az európai kultúra önmagát lopja meg. Pénzzel kiüresíti a szívet. Én a kólapirosba öltöztetett Mikulást nem sajnálom, csődbemenetelének híre nem keserít el, mert nem az igazival történik mindez, hanem azzal, akit az emberek érdekeik szolgálatába állítottak. Ez nem az igazi Mikulás.

„Itt kezdődött” – mondja Szűcs Zoltán nyugalmazott amerikai református püspök, amikor rákanyarodunk a Ráday utca 28. kapubejárójára. Azért jöttünk el vele az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulóján egykori alma materébe, hogy együtt idézzük fel, mi is történt. Miután kiszállunk az autóból, nem mulasztja el, hogy köszöntse a portást. Jól ismerik egymást, hiszen Szűcs Zoltán a rendszerváltást követően a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán is tanított. „Tényleg jó magát látni” – mondja a püspök a portásnak, aki hasonlóképp örül a rég nem látott professzornak.

Emlékek nyomában – reformatus.hu

A Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltárának 8. számú kiadványaként jelent meg az a kötet*, amelyik a Budapesti Református Teológiai Akadémia hallgatóinak 1956 eseményeiben való részvételének igyekszik emléket állítani. A kötetet szerkesztői a levéltár igazgatója, Dr. Horváth Erzsébet egyháztörténész és Komlósi Péter esperes, egykori részvevő. Az egyik szakkutató, a másik szemtanú. A szándék nemes, a kivitelezés nem teljes.

Az állami kollégiumban kevés hely volt, ezért szükségesnek látszott egy kollégium, amelynek a szellemisége magyar és a megmaradást szolgálja. 1999-ben nyújtottak be kérvényt az Apáczai Közalapítványnak. Nagy Margit nem akarta, hogy a pedagógusszövetség legyen a tulajdonos, félt ugyanis, hogy ha megszüntetik az egyesületet, akkor elveszik a kollégiumot. Ezért Béres Károly, az akkori maradéki lelkész írta alá a kérvényünket. Azóta a VMPE-nek szerződése van a Maradéki Református Egyházzal, hogy ők működtetik a kollégiumot és nem fizetnek bérleti díjat az egyháznak, azaz a tulajdonosnak.

Kis magyar menedékház – reformatus.hu

Jó néhány éve már annak, hogy a Kárpát-medence magyarságának felfedezése vágyában eljuthattunk egy busznyi néppel a Vajdaságba, Szerémségbe, sőt a szerb fővárosba is, ahol nemzeti színű szalagos koszorúnkat, amelyet az akkor kerekévfordulós Hunyadi János emlékére hagytunk az egykori Nándorfehérvár várában, két hónappal később egy konferencián résztvevő gyülekezeti tagunk még ott talált. A többnapos kiránduláson az egykori Magyar Királyság déli védvonalait bejárva vált élővé az a sors, amelynek csak írásos nyomai tanúskodnak a Huszita-bibliában vagy egy-egy várromban arról, hogy valaha ez a vidék magyarok lakta településekkel volt tele.

A dinoszauruszok húszmillió évvel korábban jelenhettek meg, mint gondoltuk.

Az új évzred híre - transzindex.ro

Marvencsik Maja színésznő régóta készült élete szerepére. Az előadás napján, ami egy szombatra esett, ráérősen ébredt, majd a fürdőszobába ment, ahol szokásától eltérően forró vizet engedett a kádba, amibe illatos habfürdő koncentrátumot nyomott. Nem akart semmire gondolni, csak jól érezni magát, elnyúlni lustán és ráérősen a kád teljes hosszában. Finoman lépett ki papucsából és belefeküdt a habos vízbe. Lassan átadta magát a végtelenség érzésének. Nem emlékezett, hogy utoljára mikor érzett ilyen nyugalmat.

Aztán Hillary Clinton lépett az emelvényre. A hallgatóság hosszasan ünnepelte. "Tegnap este gratuláltam Donald Trumpnak, remélem, jó elnöke lesz minden amerikainak." Clinton hálát és büszkeséget érez a kampányért, amit folytatott. "Tudom, milyen csalódottak vagytok, mert én is az vagyok", mondja, de a kampány nem egy emberről, hanem egy országról szólt. "Az ország megosztottabb, mint amilyennek hittük." Az alkotmányos demokrácia mindennapos részvételt igényel. Másfél évig mozgósítottak mindenkit, hogy bebizonyítsák, az amerikai álom mindenkié, legyen bármilyen nemzetiség vagy kisebbség tagja. Mindenki az amerikai közösség tagja az országban, mindenkire szükség van.

Donald Trump az új amerikai elnök – hvg.hu

Minden elmondhatót elmondtak már politológusok, újságírók, gazdasági elemzők és hozzá nem értők erről a témáról. Gondolkoztam is, hogy írjak-e erről én, aki sem Amerika-, sem gazdasági vagy politikai szakértő nem vagyok. Vérmérséklet és várakozási beteljesedéseimről vallhatnék, de bevallom, hogy nem voltak. Amerika nagy ország, a világ legnagyobb gazdasági és katonai hatalmával rendelkezik, a róla való gondolkodás érdekes, de az, ami közvetlenül hatással van az életünkre, aligha látható.

A klasszikus temetkezés lassan kimegy a divatból. Illetve nem is olyan lassan, a budapesti lakosság körében már ritkaságnak számít, hogy valakit hagyományos módon egy koporsóban elföldeljenek, pedig a nem is olyan régen még a családok nagyobb része irtózott a hamvasztás gondolatától. Ráadásul a sírhelyek utólagos megváltására is egyre kevésbé hajlandóak a rokonok, így egyre többször előfordul, hogy a halottat 25 év után kirámolják végső nyughelyéről. Mi lesz így, hamarosan be is csukhatjuk a temetőket?

Vége már a temetkezésnek is? – index.hu

Ha lenne emésztő rendszere az online médiának, valószínűleg elhányná magát attól az írástól, ami halottak napjára megjelent az indexen, stílustalanul monogrammal ellátva, név nélkül. A megjelenés időzítésének etikátlanságáról már nem is beszélek. Belegázolni emberek százezreinek érzésébe épp akkor, amikor emlékeznek, régi sebek szakadnak fel és emlékek járnak vissza, merthogy az egész írás nem szól másról, mint a halál megfizethetetlenségéről, a temetés költségeiről meg a kegyeleti lehetőségek mihamarabbi megsemmisítéséről.

Amikor a téren tapsolni kezdtek, az ellentétes csoport rögtön hurrogással válaszolt. A téren a fütyülők egy csoportját elkerítették, de így is voltak kisebb dulakodások. Egy ünneplő úr magyar zászlóval esett neki az egyik tüntetőknek.

Nincs közös ünneplés október 23-án – mandiner.hu

Azzal a közhelyes igazsággal kell kezdenem, hogy ma Magyarországon rossz a közhangulat. Hétköznapi tévedések fordítanak ki embereket önmagukból. Egy közlekedési bénázás és már van, aki a verőszerszám után nyúl. Hivatalokban ingerültek az emberek, boltokban fitymálkozók, egymással türelmetlenek.