Athéni Xenophón (görögül Ξενοφῶν, kb. i. e. 434^[1]/427 – i. e. 355), Grüllusz fia Athén Erkhia démoszából, katona, zsoldos, Szókratész csodálója, történetíró aki megörökítette saját kora történéseit, Szókratész mondásait és Görögország életét. Részt vett a tízezrek hadjáratában, aminek történetét az Anabasziszban írja le.

Az elfogult történetíró – wikipedia.hu

Hamvas Béla említi egy helyen, hogy vannak a történelemnek olyan korszakai, amikor mintegy véletlenszerűen nagy elmék születnek egy korszakba, akik aztán egymásról keveset vagy mit sem tudva megalkották a maguk korán túlmutató munkájukat.

Politikus megfenyegetése nem először fordul elő az utóbbi másfél évben egyre erősödő menekülthullámmal összefüggésben, de politikust célzó erőszakcselekményre még nem volt példa. Az erőszak azonban így is szinte mindennapossá vált Németországban.

Bevándorlás Németországba – 444.hu

Nemrég levelet váltottam egy német ismerőssel, aki az írása végén idézete a német sajtóból vett értesüléseit, miszerint Magyarország kerítést épít. A sajtó tálalását, legalábbis, ami az elektronikus médiát illeti, ismerem, a hír lecsapódását pedig egy német lélekben két szó jellemezte: „… oh, oh.”

Én amondó vagyok, hogy emberként kell viselkedni, és erőfeszítést, ha úgy tetszik, áldozatot kell hozni. Embertársainkért. Ha valakinek úgy könnyebb, a menekültek is Isten arcmását hordják magukon. Csak az irgalmas lehet kemény. Csak aki emberből van. 

Gyurcsány Ferenc – A menekültek segítéséről – facebook/mandiner.hu

Hiába, rövid az emlékezet. Nem szeretnék már az elején a múltba révedni, de nagyon előttem van a kép, amikor 2004 december első napjaiban egy televíziós vitában Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként a mellette álló két határon túli magyar, az erdélyi Tőkés László és a vajdasági Ágoston András érvelése, kérelme, már-már esdeklése ellenére is kitartott a határon túli magyarok állampolgárságát célzó népszavazáson a „külföldiek”, amúgy tudatukban, nyelvükben és kultúrájukban is magyarok állampolgárságának megadása elleni retorikájában. El is bukott az a népszavazás. Nem, nem a múltat akarom felidézni

Az igazságban gyökerező szabadság szemben áll a társadalmainkban fellelhető más, elterjedt szabadságeszményekkel, amik az egyéni megelégülést és a mások kárára való értelmetlen fogyasztást támogatják.

Az újkori szabadságeszményről – reformatus.hu

A Vatikánban találkoztak Európa legnagyobb keresztyén felekezetei, a katolikusok, ortodoxok, protestánsok, anglikánok képviselői, akik hitet tettek az igazságban gyökerező szabadság mellett.  Az „igazságban gyökerező szabadság” kitétel teszi izgalmassá és emeli ki a ma szabadságeszményben tobzódó mozgalmak és megnyilvánulások tömkelegéből az keresztyénség egységes megnyilvánulását.

Az épület a település szimbóluma volt, és Bözödújfalu önmagában is egy nagyon izgalmas történet az erdélyi szombatosság fejezete miatt, ezért szimbolikus lépés lenne legalább a tornyot visszaépíteni – tette hozzá Soós, aki szerint olyan betonalapokat kellene önteni, amelyek bírják a vízemelkedést. „Másfél-két méteres vízszintkülönbségek vannak, a toronynak is az jelentette a legnagyobb problémát, hogy szeles időben állandó hullámzás volt, ami felgyorsította az állagromlást” – magyarázta.

Újjá építenék a Bözödújfalusi templomtornyot – transindex.ro

Mélységesen mély a múltnak kútja – adja meg Thomas Mann József és testvérei című regényének alaphangját. Ebből a mélységesen mélyből kellene kiemelni a múlt tanulságait úgy újramesélve a történetet, hogy az egyszerre legyen az (ön)ismeret és identitás forrása. Ismert és mégis elfelejtett kincsek lapulnak minden nép örökségében. A miénkben nem is kevés, amelyeket nem sikerül a tárgyi valóságuk fölébe helyezni egyetemes igénnyel. Ezért félő, hogy el is vesznek nem csak tárgyiasultságukban, hanem az emlékezetből is.

Az emberiség egyre többet zabál. Nemcsak azért, mert folyamatosan növekszik a bolygónk lakossága, hanem azért is, mert az egyes országok gazdasági fejlődésével a lakók szokásai is átalakulnak: egy emberre vetítve is egyre nő az élelmiszer-fogyasztás…

A cambridge-i Anglia Ruskin Egyetem kutatói most lemodellezték, hogy ha a jelenlegi trendek folytatódnak, és semmit nem teszünk a tragédia megelőzése érdekében, akkor 2040-re összedől az emberi társadalom.

A kataklizmát élelmiszerhiányok fogják okozni, amik az elkövetkező években egyre gyakoribbak lesznek, a harmincas évek végére pedig a bolygó jelentős részére kiterjednek majd. Ekkorra a világ élelmiszer-termelése és az élelmiszer-kereslet olyannyira elszakad egymástól, hogy az már politikai és gazdasági rendszerek bukásához is vezethet.

Meddig tartható fenn a jelenlegi jólét? – 444.hu

A mindennapi reklámözönben, amelyben élelmiszer áruházláncok arról győzködnek, hogy milyen olcsón lehet hozzájutni élelemhez, nehezen hihetők azon prognózisok előrejelzései, amelyek a belátható időn belüli élelmiszer válságról szólnak. Nehéz elhinni, mert ma több mint megfizethető az alapélelmiszer. Annyira olcsó, hogy nem éri meg termeszteni családi kiskertekben, mondják sokan, mert a belefektetett munkával együtt sem lehet hasonló áron előállítani a terméket. Hogy miért van ez így, külön történet.

Ferenc pápa beszédében bocsánatot kért a katolikus egyház nevében a valdensekkel szemben évszázadokon keresztül elkövetett üldözésekért. A 12. században Dél-Franciaországban alakult keresztény vallási mozgalmat eretneknek tekintették.
Az egyházfő úgy fogalmazott, hogy a hit nevében elkövetett erőszak "nem volt sem keresztényhez, sem emberhez méltó magatartás".

Ferenc pápa bocsánatot kért a valdensektől – transindex.ro

A keresztyénség kezdetektől nem volt egységes mozgalom. Egy volt hitében, küldetésében, de sokszínű volt alkalmazkodásában, nyelvében és kialakuló hagyományában. Észak-Afrika és a sivatagi atyák, a folyamközi kultúrák népei Ázsia déli kapujától Örményországig más utat jártak be, mint a mediterrán térség az ókori görög filozófia hagyományának továbbörökítésétől a római hódító mentalitásig. Mind keresztyének voltak, amelynek egységesítésében a megerősödő központi birodalmak érdekei fontosabb szerepet játszottak, mint a teológiában kiérlelődő hittisztázások.

Az athéni és az európai vezetők vitája az elmúlt napokban lényegében anyázássá fajult, ám a központi bank az éles vita ellenére úgy véli, hogy a felek végül is a kompromisszum közelébe jutottak. Ugyanakkor a megállapodás megkötésének hiánya az első lépés lenne azon az úton, amelyek Görögország csődbe menne, majd elkerülhetetlenül kénytelen lenne kilépni az euró zónából…

Görögország szabadságharca – napi.hu

Most éppen a déli határokat lezárására készülő kerítések mérete, magassága és hosszúsága témája a magyar sajtónak. A kormány mai döntésére reagálva. Tegnap még az új öszödi beszéddel, előtte pedig a plakátinvázióval volt tele. Kicsi ország kicsinyes problémakezelése média szinten. Pedig fontos kérdésekről van szó. Nekünk most ezek a legfontosabbak egy önmaga csapdájában rekedt, tehetetlen, megoldáshiányos európai gondolkodásban.

A kivándorláshoz pénz kell. Afganisztánból eljutni Európáig például 15 ezer dollárba is kerülhet, nagyjából 4,2 millió forintba. Ennyi pénzük csak azoknak van, akik képzettebbek.

Képzettebbek a bevándorlók a magyaroknál – origo.hu

Az európai térséget egy újabb népvándorlás érte el. Olyan emberek érkeznek tömegesen a földrészre, akik nemcsak életük átmentését, hanem a gazdasági jólétet is remélik.

A történelemtanár kijelentette: Trianonról néhány semmitmondó mondat van a tankönyvekben, így ma sem láthatják a diákok, hogy "ez a magyar történelem legnagyobb tragédiája". Pedig Trianon következményei itt élnek velünk akkor is, ha erről nem tudnak az emberek – folytatta. Hozzátette: "fontos lenne ismerni a Trianonhoz vezető utat, a diktátumhoz vezető okokat, mert csak ezek ismeretében lehetne újabb nemzeti katasztrófákat elkerülni".

A nemzet legnagyobb tragédiája – origo.hu

Trianon a nemzet legnagyobb tragédiája. Néhány tényadat. Elveszett a történelmi magyar királyság területének kétharmada, s benne a magyar népesség egyharmada, azaz harminc százaléka. Ami a gazdaságot illeti, a korábbi Magyar Királyságból a termőföld 61,4%-a, a faállomány 88%-a, a vasúthálózat 62,2%-a, a kiépített utak 64,5%-a, a nyersvas 83,1%-a, az ipartelepek 55,7%-a, a hitel- és bankintézetek 67%-a került a szomszédos országok birtokába. A történelmi emlékek, a magyar kultúra hagyományos bölcsője szimbolikus részeinek nem kevés hányada szintén idegen uralom alá került, közöttük az az Erdély, amelyik a Habsburg önkény és török hódoltság idején a nemzeti függetlenség letéteményese volt.

2015 első negyedévében 22 014 gyermek született, 3,3%-kal több mint az előző év azonos időszakában. A halálozások száma 37 823 volt, ami 2014. január–márciushoz viszonyítva különösen nagymértékben, 15%-kal emelkedett. A természetes fogyás 15 809 fő volt, 4 125-tel több az egy évvel korábbinál.

Több születés, több halálozás – ksh.hu

Igény és érdek szerint ki-ki azt olvassa ki 2015 első negyedévi születési-halálozási statisztikájából, amit akar. Leginkább, hogy az évtizedek óta tartó folyamat nem változik, többen halnak meg, mint ahányan születnek. De ez a statisztikai adat nem több egy számhalmaznál, ami mögé érdemes betekinteni, illetve ezt az adatot más összefüggésben is megvizsgálni.

A világ élelmiszertermelésének harminc százalékát nem fogyasztják el. Európai uniós szinten évente 89 millió tonna élelmiszer kerül a kukába. Ausztriában 300 ezer tonna élelmiszert a háztartások, 250 ezer tonnát a vendéglátás, 100 ezer tonnát az élelmiszerkereskedelem dob ki, a többi az előállítás és feldolgozás során végzi a szemetesben.

Pazarlás – transzindex.hu

Miközben a napi hírek menekültekről, éhezőkről és nagyszámú csecsemőhalálról szólnak, alig kerülnek címlapra azok a számok, amelyek a világ gazdagabbik felének pazarló életmódjáról adnak hírt. Manapság divatosak a gasztroműsorok, sőt a legmenőbb blogok, illetve elektronikus felületek is ebből a műfajból kerülnek ki. Ezzel párhuzamosan futnak a vendéglátóhelyek tesztjei, bukásai, bukásának okait leleplező show-köntösbe csomagolt kertévék tálalásai, merthogy a bukás okait a minőségben, tálalásban, illetve a környezetben vélik megtalálni az újkor senki által ki nem nevezett gasztro-gurui.

A kutatás szerint tehát bizonyos helyzetekben hatékonyabb a pontlevonás, amikor a diákok tévednek, mint a jutalmazás a helyes válaszokért. Ez jobban segíthet a hallgatónak annak elkerülésében, hogy újra elkövesse ugyanazt a hibát. Az eredményt a kutatók evolúciós okokra vezették vissza. Az emberek ösztönösen jobban igyekeznek kerülni a büntetést vagy a veszélyes helyzeteket. A jutalom elmaradása viszont rendszerint nem jár életveszélyes hatással.

A büntetés bizonyos helyzetekben hatékonyabb – origo.hu

Ma kizárólagosságra törekvő nevelési elvet követnek és követelnek hozzáértők, amelynek lényege, hogy a teljesítmény értékelésénél csak a jutalom létezik. Negyed százada hódít tájainkon ez a fajta jövőformálás, amelyiknek lényege, hogy a gyermek pszichológiai alakulását jó irányba csak jutalmazással lehet segíteni. Sok igazság van ebben. A baj ezzel az elmélettel és hozzáállással mégis az, ami minden olyan eszmével és eszménnyel, amelyik az egyoldalúságot jeleníti meg.

A halálbüntetés, mint téma, rögtön megmutatta, hogy még a Vona Gábor-i értelemben vett néppártosodásnak is megvannak a határai. Orbán Viktor szóba hozta a kérdést, és huszonnégy óra alatt kiderült, hogy a Jobbik vezetése – gondolkodás és mérlegelés nélkül – gyors és nyers válaszokat ad egy ilyen horderejű ügyben. Nem mellesleg, az is világossá vált, hogy a baloldalnak nincsenek új, a szavazópolgárok többsége számára érvényes válaszai ebben a vitában.

A halálbüntetésről – valasz.hu

A halálbüntetés kérdése mindig felkavarja az érzelmeket. Mindig csak az érzelmeket. Merthogy halál kérdésében dönteni érzelemmentesen nem több hidegvérű gyilkosságnál. Amikor újra és újra fellángol a vita nem is annyira a moralitás, mint inkább a jogi lehetőség felől történnek megközelítések.

Mi történik egy etika órán? Kétféle irányt lehet megfigyelni, Az egyik a tankönyv szerinti hagyományos módszerekkel vezetett információszerzésen alapul; a másik, amit én is preferálok, az a beszélgetést, vitát, játékot, szerepjátszást előtérbe helyező oktatási forma. Pedagógusként ugyanis azt vesszük észre: bár nagy igénye lenne a gyerekeknek arra, hogy beszélgessenek velük, erre kevés időt fordítanak a családban. Az iskola nem tudja a családot és a szülőket helyettesíteni, de például az etika órák kapcsán tud enyhíteni a gyerekek ez irányú hiányérzetén. Ezért is szomorít el az a hecckampány, ami most a vasárnapi boltbezárások körül a média segítségével kialakult. A szupermarketban, ahol vásárolni szoktam, a pénztárosok elmondásuk szerint nagyon is örültek a vasárnapi zárva tartásnak, mert nem egyedül kell tölteniük a szabadnapjukat, hanem a családjukkal lehetnek. Sokszor tapasztaljuk azt, hogy nincs család a gyerekek mögött; és nem csak azért, mert elválnak a szülők, hanem mert nincs ideje a családtagoknak egymásra. A szülők fáradtak, ingerlékenyek, megszületik a veszekedés, az egymástól való eltávolodás.

Etikaoktatás- mandiner.hu

Újra kopogtat a szükség az egyházak ajtaján. Harmadik évébe lép majd a hittan és erkölcsoktatás. Harmadik éve vannak jelei a jó szándéknak és a lehetetlenségnek. Ahol hegemónia van, ott működik a kívánalom, máshol ugyancsak akadozik a szétszabdalt tantárgyi rendszer, amely végül is ugyanazt kellene biztosítsa, az ember emberlétének jelenlétét a társadalomban, illetve néhány olyan alapértéket, amelyet mindannyian közösen vallunk: kulturális meghatározottságunkból fakadóan. A nehézség az egyetértés lehetetlenségéből fakad: ugyanis senki sem hajlandó lemondani az általa kialkudott vagy jogosnak tartott privilégiumról.

Felhívta a zsinati tagok figyelmét: a bizalomból elnyert tisztséggel felelősség jár. „Valóban sok negatívumot lehet egyházunk jelenlegi állapotával kapcsolatban megállapítani, de most az ígéretre figyeljünk" – mondta. 

A Zsinat lelkészi elnöke a jövőről beszélt – reformatus.hu

A XIV. Zsinat második ülésén az egyházi törvényeknek megfelelően a különböző testületek személyi felelősei, illetve a szakbizottságok kerültek megválasztásra. A megválasztott személyekről, testületekről részben megjelentek információk, ami pedig nem került még nyilvánosságra, a zsinati közlönyben közlésre kerül. Nem is a személyek érdekesek, hiszen az arányosság elve alapján a négy kerület mindenhol képviselteti magát, joggal bízhatunk abban, hogy a megfelelő személyeket jelölték a kerületek az illetékes bizottságokba.

Látogatása első napján Bálint Benczédi Ferenccel, a Magyar Unitárius Egyház püspökével, Csűri Istvánnal, a királyhágómelléki református egyházkerület püspökével, Kató Bélával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével és Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsekkel folytatott megbeszélést. A miniszter elmondta, hogy az egyházi vezetők aggodalmukat fejezték ki egyrészt a visszaszolgáltatási folyamatban felmerülő késedelmek miatt, másrészt amiatt, mert úgy érzik, hogy egyes visszaadott egyházi ingatlanok esetében az egyházak is jogtalanul "áldozatul esnek" a romániai korrupció-ellenes küzdelemnek. Utóbbira példaként említette a Székely Mikó Kollégium ügyét.

A magyar egyházi ingatlanok helyzete Romániában – transzindex.ro

Szeretem öreg emberek régi történeteit. Magát a módot is, ahogy mesélnek. Egyre kevesebb van belőlük, elfelejtve eldugott falvak csendjében. Lassan szemet vet rájuk is a kaszás, de akik még vannak, az ősi ösztön erejével és az élet természetességével adják tovább elmúlt idők elmúlt történeteit, amelyek mégis ismerősek, s nem ritkán felemelőek, mint népmesék mellőzöttségre ítélt hőseinek sorsa.

Egy közelmúltbeli kutatás kimutatta, hogy a házasság tulajdonképpen jót tesz a szívnek. A New York-i Egyetemhez kapcsolódó Lagone Medical Center kutatói megállapították, hogy a házas nők és férfiak esélye a szív- és érrendszeri betegségekre öt százalékkal alacsonyabb, mint az egyedülállóknak.

Jobb házasságban – origo.hu

Ha sokat kutatnak az egyetemek kutatóintézetei, még felfedezik azt, amit a régiek tudtak. Például, hogy a házasság jót tesz a szívnek. Aki átélte már a házasság készülődésének izgalmas örömét, megerősítheti, amit fáradtságos kérdőívekkel sok pénzen, fegyverrel és paripával összegyűjtenek amerikai egyetemek kutatócsoportjai, nevezetesen, hogy semmihez se hasonlítható jó érzés járja át a szívet. Például, amikor elmennek a fiatalok menyasszonyi ruhát venni.

A betegségem előtt ateista voltam. De ahogy mondtam ez megváltozott. Ne értse félre, nem abban a szakállas istenben hiszek, akit Michelangelo megfestett, hanem abban, hogy van ebben a világban valami összerendező elv. Kell, hogy legyen egy Mindenható, aki felügyeli a dolgokat. Nem vagyok olyan naiv, hogy ő velem külön foglalkozik, de valahogy úgy alakítja az emberek sorsát, hogy ilyen kis csodák is beleférnek, minthogy én a második kemó után még itt lehetek. És ezért nagyon hálás vagyok neki.

Czeizel Endre vallomása – life.hu

Eléggé bölcs már ember, amikor összerendezi életét. Számot vet azzal, hogy eljön a vég s ennek tükrében minden napot ajándéknak fog fel. Megérzi azt, hogy mi a kegyelmi idő. Az a ráadás az életben, amit különleges ajándékként kapunk. Merthogy az egész élet egy ajándék. Van, aki tudja, s van, aki nem.

Lelkipásztori örömeink és sikereink - Dunántúli Református Lelkészegyesület konferenciája 2015. március.

Lelkipásztorok önmagukról - refdunantul.hu

Móron találkozott a dunántúli lelkészegyesület szervezésében az a közösség, amelyik fontosnak tartja az önreflexió tudatának fenntartását. Eléggé behatárolható csapatról van szó, akik évente kétszer a több mint száz éve életre hívott lelkészegyesületi formát és szellemiséget igyekeznek átmenteni úgy, hogy a kor kihívásaira is választ keresnek. Nem valamifajta szakszervezetis játékot játszanak, hanem a tagdíj által önfenntartónak bizonyult fórumokon véleményt nyilvánítanak közegyházi kérdésekben ugyanúgy, mint az egyházat, s benne a lelkipásztort, mint emblematikus személyt érintő kérdéseket illetően. Ez utóbbi különösen is fontos, hisz nincs a lelkipásztoroknak olyan közösségi fóruma, amely az egyház egészére tekintettel tudna releváns válaszokat adni abban a vonatkozásban, amely a szolgálat értelmét, netán sikerét érinti.