Talán furcsán hangzik, hogy Hollandia legöregebb gótikus templomában könyvesbolt működik. Pedig ez még mindig a legjobb dolog, ami a maastrichti épülettel történhetett, korábban ugyanis bokszmeccseket és autókiállításokat rendeztek, vagy épp tűzoltó-felszereléseket tároltak benne. Húszezer kötet fér el a tágas templomhajóban, a szépirodalmi művek mellett főként tudományos és jogi kiadványokat tartanak.

Furcsa könyvesboltok – origo.hu

Karácsony környékén mindenkit elkap az ünnepi láz. Ahogy aztán belezuhan az ember az ünnepbe és elzúgnak az ünnepi kellékek varázslatai, talán a legszemélyesebb dolgok kerülnek terítékre. Az ünnep csendessége. Én szeretem a karácsonyfa fényében az éppen frissen kapott –  merthogy mindig van ilyen karácsonykor - könyveket átlapozni, s valamelyiknél leragadni.

(Joggal kérdezheti most a kamasz fiunk, hogy vajon ez a karácsonyi varázslat nem volt-e hazugság? És én joggal válaszolhatom, hogy soha nem tagadtam, hogy addig hozza a fát az Angyal, amíg hisznek benne; mondtam, hogy utána már magunknak kell megvennünk.)

Karácsonyi angyalok – reformatus.hu

Néhány évvel ezelőtt a szombathelyi bábszínház előadott egy betlehemest, amelynek a szerzője Szabó T. Anna volt. A bemutató helyszíne pedig a református templom alagsori nagyterme, amelyik megtelt érdeklődőkkel, kíváncsiskodókkal, fiatal bábszínészekkel, akik a személyes megjelenést a bábukkal erősítve üzentek az élet, a megszületendő élet szépségéről. Számomra nem annyira az üzenet, mint a művészek elhivatottsága és a darab nyelvezete maradt emlékezetes. No, meg a helyszín.

Az örömhír attól örömhír, hogy nem az emberi lét megoldhatatlanságába való beletörődésé az utolsó szó, hanem az az üzenet, hogy Isten mégsem hagyta az embert magára.

Adventi magányoldás – reformatus.hu

Váratlanul cseng a telefon. A székesfővárosba szólítanak, jóhírrel, ami legalább annyira az enyém, mint a közösséggé. Isten áldása újra és újra felülmúlja emberi remegéseinket, nem is annyira az enyémet, mint a gyülekezet úgynevezett vezető testületének többségéét, akik sokszámjegyű összeget úgy engednek át gondolataikon, mint Fülig Jimmy a Rejtő regényekben: ennyi pénz csak a számtanpéldában létezik!
Szólít hát a „kötelesség” a vonatra, hogy elménessék a képviselőség és megteremtessék a lehetetlen az egyház közösségének számára. Mert ugye, velünk az Isten! Inkább kérdőjelesen? Nem. Valóságosan!

Kétszázezer forint is lehet annak a Mikulásnak a büntetése, aki nem adott számlát az álcázott adóellenőröknek – közölte a TV2 Tények című hírműsora. A Mikulás egy budapesti családot látogatott meg, miután felhívták, hogy szeretnék, ha meglepné a gyerekeket. A Tényeknek azt mondta: nevettek, énekeltek, még közös fotó is készült. Aztán amikor elértek a lifthez, és épp megkapta volna a pénzét, a szülők visszahívták a lakásba, majd azt mondták: a konyhában még szívesen mutatnának valamit. Ez a valami a NAV igazolványuk volt. Mivel a Mikulás nem adott a műsor után számlát, és vállalkozói igazolványa volt, az ellenőrök megbírságolták. Hogy mennyit kell fizetnie, azt még nem tudja, de akár 200 ezer forint is lehet a büntetés. A férfi azt mondta: mivel egy évben csak egyszer tudja ezt csinálni, nem gondolta volna, hogy ebből baj lehet. Az adóhatóság a Tényeknek azt írta: a konkrét üggyel kapcsolatban nem nyilatkozhatnak, viszont az általánosságban igaz, hogy a bírság kiszabásakor minden körülményt figyelembe vesznek, és ha indokolt, akár el is tekinthetnek tőle.

A Mikulás sorsa – origo.hu

Mostanában Tömörkény István novelláit olvasom. Nem először. Van valami bája annak a szögedi tanyavilágnak, amelyet egy vasúti tisztviselő fia jegyzett fel az utókor számára. Az emberség, a sarkos igazságok és valamiképp az együttérzés, a kölcsönös ráhagyatkozás kényszerében való megmagyarázhatatlan szeretet jön át ezen a régi írásokon. Az a világ, amit Tömörkény papírra vetett, nincs többé. Régen nincs már. Szögedében, s fel Halasig meg Vásárhelyig (érti, aki érti) más világ járja.

A TEK kedd este jelentette be, hogy két akcióban "szélsőséges nézeteket valló" figurákat fogtak el, akik fegyverrel és bombákkal rendelkeztek. Hajdu János, a TEK vezetője az üggyel kapcsolatban azt mondta, hogy vasárnap az egyik akcióban két külföldi és két magyar állampolgárt fogtak el. A TEK vezetője nem zárta ki, hogy "nemzetközi beágyazottsága lehet" a bűncselekménynek. Az elfogottak régóta a TEK látókörében voltak — mondta Hajdu —, abban az autóban pedig, amiben az elfogottak ültek, robbanóanyag volt, az ezután megtartott házkutatásban pedig több robbanóanyagot és csőbombát is találtak egy "bombalaboratóriumban".

Nagyfogás – index.hu

Tegnap, azaz ma, amikor e sorokat írom, emlékeztek meg egy magyar parlamenti döntés kapcsán a Szovjetunióba hurcolt áldozatokról, akik a második világháborút követően, különböző időszakokban kerültek szovjet gyűjtőtáborokba. Magyarokként egy idegen állam büntetés végrehajtásának lettek áldozatai.

Múlt hét pénteken divatbemutatót tartottak a Farkas utcai református templomban, az Irina Voinea és Ovidiu Pop tervezte őszi/téli kollekciót mutatták meg az érdeklődő közönségnek a ZAIN - Design Expressions keretében. Egészen visszafogott esemény volt, zongora- és énekesi kísérettel, minden csillogást mellőző megvilágítással. A modellek egyszerűen elsétáltak a padok között adott esetben az átlagos esküvői viseleteknél nem sokkal extrább ruhákban. Erre előzetesen engedélyt kaptak az egyházközség vezetőitől. Akik természetesen előzetesen szemrevételezték a kollekciót, nehogy valami oda nem illőt mutassanak. Erre az eseményről megjelenő első képek után aztán robbant a puliszka.

Divatbemutató református templomban – transindex.ro

Alapvető kérdéseket fel sem merünk tenni, annyira természetesnek tűnnek. Például azt, hogy mire használható egy templom? Egyértelmű a válasz, hogy istentiszteletre. Mélyen gyökerezik az igazság: ahogy az ember házat épít magának, úgy egy közösség házat épít Istennek. Az egyik a test otthona, a másik a léleké. Nem mintha a kettő elválasztható lenne, hanem a hangsúlyok jelennek meg benne. Az otthoni ház a hétköznapok küzdőtere, ahová belefér az élet minden testi nyomorúsága. A profanitás, ahogy az újkor fogalmazza. A templom más, az elsődlegesen a szent dolgok helye. Az elkülönülteké. Az Isten számára elválasztott eseményeké és dolgoké.

Függetlenül attól, hogy melyik megfejtés az igaz, vagy egyáltalán létezik-e egy igazi megfejtés, az tuti, hogy a boltok kötelező vasárnapi zárva tartását soha nem támogatta a többség.

Nyissanak-e ki újból a boltok? – 444.hu

Populizmusért sosem kell a szomszédba menni. Ha nagyon akarja valamelyik médium arca mögé bújt egyén, hogy véleményét igazságként lenyomja olvasótábora torkán, csak jó témát kell találni. Olyant, amelyről biztosan tudja, hogy mi a többség véleménye.

A kínai egykepolitika tömeges állami, valamint állam által kikényszerített további nagyon durva jogsértéseket hozott az elmúlt 35 évben. Az alapesetben csak egy gyermek vállalását engedélyező, a szüléseket a szülői kérelmek hivatalos elbírálásához kötő törvények 1978 óta családok százmillióit alázták meg, rengeteget lehetetlenítettek el és tettek tönkre helyrehozhatatlanul.

Születésszabályozás állami módra – index.hu

A modernizáció kísérőjelensége a gyermekszületések csökkenése. A fejlett ipari államok szinte kivétel nélkül ezt a képet mutatják, ezzel rácáfolva arra a feltételezésre, hogy a gyermekvállalás pénz kérdése. Nem. Még csak nem is kultúra függésű.
Régebben a tehetős családokban, főuraknál ugyanannyi gyermek született, mint az alsóbb néprétegek soraiban. Mária Terézia miközben birodalmat kormányzott, a gyermekvállalásban is példát mutatott.

Migrációról, menekülésről csak abban az összefüggésben lehet beszélni, hogy a népi közösségeknek vannak határai…A migráció minden esetben kilépést jelent ebből a közegből, és belépést egy másik közösségi identitás életébe.

A migráció teológiai megközelítése – confessio.reformatus.hu

Van tehát egy probléma, jelen esetben a migráció kérdése, ami teljesen a politikum érdekkörébe került. Az a tehetetlenség feszíti a migráció teológiai megközelítését, hogy egyszerre kellene gyorsnak és örökérvényűnek lennie. Merthogy a kérdést már felvetette az élet, a válasz pedig az általánosítások szintjén várat magára. A szeretet vallásától egyértelműen a szeretet megközelítésében.

Mint mondta, a Kelet minden népe felülről elrendelt, "brutális" modernizációt élt át a gyarmatosítás és a szekuláris diktatúrák által, és fundamentalisták tovább rombolták a hagyományokat.

Keletről jött író a nyugatnak beszél – origo.hu

A frankfurti könyvvásár zárónapján összegyűlnek a német entlektüellek, írók, politikusok, neves közemberek a modern német alkotmány aláírásának helyszínén, a Paulskirchében. Érdekes építmény. Ez a templom a kultúra temploma. Nem Istennek, hanem a szabadságnak áldoznak, emelvényéről politikai deklarációk és a szabadság szólamai egyszerre szólnak.

A lókodi és az apahidai kísérleti kertekben nagyon sok tájfajta magot sikerült szaporítani, amit 2016 tavaszán fognak szétosztani. Ezért fontosnak tartják, hogy olyan személyekkel, illetve szervezetekkel dolgozzanak együtt, akik magmentőkké szeretnének válni és vállalják egy-egy tájfajta szaporítását a saját kertjükben is.

A sokszínű világ – transindex.ro

Két éve tapossák az udvart az építőipar képviselői. Néha kotrógépek túrtak, máskor úthengerek simítottak. Dagonyáztunk sárban bokáig, s volt, hogy kint hagytuk az autót a kapu előtt hetek számában, mert nem lehetett átjönni a nagykapun.
Mindenfajta építkezés ellenére tavaly és idén tavasszal is felástuk a kertet, megmetszettem a szőlőt és néhány soron lévő gyümölcsöt, majd amikor eljött az idő magot szórtam a földbe.

Az ARD Berlini jelentés című műsorában Angela Merkel német kancellárt kendővel a fején, a Reichstag körül emelkedő minaretek előtt ábrázolták, aminek láttán a közszolgálati televíziót felháborodott nézői levelekkel kezdték el bombázni. A képet az ARD szatírának szánta, magyarázta a tévé sajtóosztálya, sajnálva, hogy a nézők nem értették a viccet.

Az első csadoros Bundesmutti  - Index.hu

 Nagy erény a politikában a felejtés. Meg amúgy is. Erre építenek sokan, a rohanó világban kevesen emlékeznek ígéretekre, fontos kijelentésekre, esetleg emberek sorsát meghatározó döntésekre.

Amikor politikai döntések születnek, részben értékelvűek, részben pedig számítóak, hiszen a demokrácia előnye az, ami a hátránya is: négyévenként megméretik az embernek fia vagy leánya. A megmérettetés viszont nem a teljesítmény, hanem a politikai szimpátia alapján történik, azaz a bukás vagy nyerés a szavazó polgár döntésére van bízva. Vagyis az értékelvűség alá van rendelve a népszerűségi mutatóknak.

Olyan méretűvé nőtt a kisebbségben élő magyarok elvándorlása, hogy az már felveti az erdélyi, vajdasági magyar közösség megszűnésének kérdését. Sőt, már az eddig hűséges és kitartó kárpátaljai fiatalok is tömegesen hagyják el a szülőföldjüket… Tízezrek távoztak Erdélyből, Vajdaságból és Kárpátaljáról, zömében fiatalok, akiknek a gyerekei már nem is annyira Magyarországon, hanem Angliában, Németországban, Csehországban vagy az Egyesült Államokban születnek. Miközben a Kárpát-medencében a magyar kisebbség korfája egyre inkább elöregszik, s egyre kevesebb az esély arra, hogy újra kizöldüljön.

A legmegrázóbb vallomást a vajdasági Diósi Árpád tette: „Alig múltam 35 és a barátaim jó részét kikísértem. Pár napja az egyik legjobb barátomat. Nem a temetőbe, de ha nagyon érzelgősek akarunk lenni, akkor bizonyos értelemben igen. A nemzetünk temetőjébe: az országhatárra. Mert a Nyugat az Nyugat. Más, mint a balkáni lélek. Szigorúbb, ridegebb, de tiszteli az akaratot és az elhatározást. Ahogy idősödöm, minden barát elvesztése kimondhatatlanul fáj. Az üresség kézzelfogható, és megrémiszt, hogy nap mint nap kevesebb barátom marad itthon.”

Emigrálnak a magyarok – maszol.ro

Kikiabáljuk magunkból világfájdalmunkat az európai kultúra romlását, netán eltűnését vizionálva, s alig vesszük észre, hogy nem ott vesz el és nem más veszi el a jövőnket, hanem mi magunk adjuk fel. Mi, kelet-európaiak: románok, magyarok, szlovákok, horvátok.

És mitől lenne a keresztény teokrácia jobb, mint a saria? Miért érezné jobban magát a többség, amelynek egyik isten sem létezőbb a másiknál, viszont mindegyik nevében hajmeresztő hülyeségeket próbálnak letolni a torkán? És ami még fontosabb: mit nyernénk azzal, ha kialakulna egy militáns kereszteslovag-réteg, amely már nem a szabadság nevében veszi fel a harcot a muszlim vallási tébollyal és valóban ijesztő beilleszkedési zavaraival, hanem csak úgy, ultraságból, meg azért, mert hangokat hall?

Nem vagyunk semmivel jobbak, amíg mindent elhiszünk, amit a Bibliából vezetnek le. Nem azt az Európát kell megvédeni, amely boszorkányt és tudósokat égetett vallási okokból. Nem is azt az Európát, ahol érinthetetlenek az egyház emberei, és gyerekeket gyalázhatnak halomra büntetlenül. Hanem azt, ahol egészséges, a világi törvényeknek alávetett kisebbséget alkotnak a földönkívüli lényekben hívők, és lehetőleg azt hallják ki a hangokból, hogy szeresd felebarátodat.

Tótawé: Kiktől kell megvédeni Európát? – hvg.hu

Nem csodálkozom, csak elgondolkozom azon, hogy miként tudnak olyan emberek holdudvart kialakítani maguk körül, akik a történelmet nem ismerik vagy szándékosan hamisítják. Tudom: fehér – feketében kell gondolkozni és írni. Mert úgy egyszerűbb és hatásosabb. Így tettek ebben a mostani európai válságban a nyugat-európai médiumok. Vannak a jó és vannak a rossz államok. Le is osztották a szerepeket: mi itt nyugaton vagyunk a jók, ti ott keletebbre a rosszak. Itt a demokrácia, ott a nacionalizmus. Itt a befogadás, ott a kirekesztés. És mindezt beszopja a polkorr média és adja is tovább. Mert egyszerű, mint a kétszerkettő.

Németországban legalacsonyabb a születési ráta a világon. A kormány előrejelzései szerint a jelenleg 80 millió lakosú ország 68 millió főre csökkenhet 2060-ra. A német vezetést leginkább a munkaképes korúak megfogyatkozása aggasztja. Európa motorját 30 százalékos visszaesés fenyegeti e téren. A munkanélküliek aránya jelenleg 6,4 százalék, ami a legalacsonyabb szint az NSZK és az NDK egyesülése óta.

Ki oldja meg, amit a németek nem? – investor.hu

Néhány napot Németországban töltöttem egy konferencián, aminek a témája is érdekes volt, de még inkább azok a kérdések, amelyek a magyarországi helyzettel kapcsolatosan nekem, nekünk magyaroknak szegeztek. Merthogy a német média jó egy hónapja az embertelenség és idegengyülölet mintapéldájaként tálalta Magyarországot, annak miniszterelnökét pedig ördögként. Odaérkezésünkkor futottunk bele az első nagy határzárba, közel három órát vesztegelve az országhatár előtt, mígnem elérve az első kijáratot, kisfalvakon át, kukoricaföldek között átjutottunk a Duna másik oldalára, ahol ugyancsak rendőrök állták el az utat, de arcunkat látva és a német szót értve egy kézlegyintéssel tovább engedtek, miközben furgonok tucatjait terelték a parkolóból kialakított ellenőrző pontokra.

Az ideális testkép azonban állandó változásban van. A nyugati társadalom gazdagabb rétegei először az első világháború során találkoztak az élelmiszerhiánnyal és az ínséggel. Jobb híján, a soványság lett a szép, a követendő példa, a kövérség pedig negatív előjelű tulajdonságokhoz csapódott. Utóbbi nézet pedig azóta is tartja magát.

Milyen az ideális ember? – origo.hu

Van, amikor erényt lehet faragni a nyomorúságból, ahogy ez történt az ideális emberkép kialakulásával az utóbbi évszázadban. Bár a második világháborút követően az egységesülő európai piacon a mezőgazdaság iparosítását azért tűzték ki célul, hogy minden európai naponta egyszer ehessen húst. Ehhez képest egész társadalmi rétegek mondanak le részben vagy egészen a hús fogyasztásáról.

A három karon 4500 hallgató tanul. Közülük több százan tüntettek az államtitkári bejelentés után az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt, így tiltakoztak az átszervezés ellen. 

A tüntetésen mintegy 250-300-an vettek részt, nagyrészt hallgatók, de oktatók és a három érintett kar dékánjai is megjelentek.

Egyetemi helyzet – origo.hu

Miközben Európa a vándorlás lázában ég, lassan elkezdődött az iskolai év. Ha a most iskolába induló elsős gyerektől számoljuk a tanulólétszámot a végzős egyetemistákig, többszázezer magyar fiatal életének fontos eseményéről van szó, akik ennek az országnak, esetlegesen Európának a jövőjét jelentenék. De ők és mindaz, ami körülöttük és velük történik nem érdekesek a média számára. Legalábbis az a néhány ezer menekült fontosabbnak így szeptember elején a magyar média számára, mint a néhány százezer magyar diák. De hát Istenem, ők még nem foglaltak pályaudvarokat, s nem is építettek miattuk kerítéseket.

A harang szava hazahívta távolba szakadt fiait a templomszentelésre és falutalálkozóra. A délelőtt 11 órakor kezdődött ünnepi istentiszteletre zsúfolásig megtelt a felújított református templom és az ódon falak is beleremegtek, amikor a hívek szívből énekelték az egyházi énekeket.

Kettőszáz év hálaadása – marosvasarhelyiradio.ro

A szülőföld valahol ott van, ahová a hágónak is könnyebben jönnek a léptek. Mikor közeledik az ember, ismerősebb minden kanyar, minden fa. Nem is az állandóság, hanem a változás szembetűnő, egy letört ág, korhadó fatörzs, megjavított útszakasz, vagy épp a mohásodó szakadék köve. A patak csörgedezve rója útját évszázados medrében, már amennyiben valami vizet hagyott benne a kánikulai hőség. A valaha kaszált domboldalakat lassan veszi birtokba a dzsumbuj, ami már a közösség fogyatkozásának és erőtlenségének jele. S amikor Jancsiné-gyümölcsöse alól kibukkan a láthatár, ott a tábla, amely jelzi a szülőfalut: Szolokma. A monda szerint legkisebb fiának mondta volna egykor Firtos várának ura: fiam, még hezzád is szólok ma! Így lett az időnek üzenete a mindenkori hazalátogató számára. Hazatérő, még szólok ma.

A történelmi emlékezet egyrészt úgy tartja számon, hogy az új kenyér ünnep politikai aktussá emelésére csak a második világháború után került sor, másrészt napvilágot láttak olyan interpretációk is, miszerint az új kenyér ünnepét “1945 után mesterségesen kreálták”, illetve hogy “a kommunisták a kenyértisztelet ősi rítusát kisajátították” – olvasható Kovács Ákos Az Új Kenyér ünnepe című írásában.

Ezzel szemben Kovács úgy véli, az új kenyér ünnepeknek, még ha hatással voltak is rájuk, nem a szovjet, nem a “kommunista”, hanem a Darányi-féle aratóünnepek voltak az előképei, kizárólagos rendeltetésük pedig abban állt, hogy az 1890-es évek társadalmi és politikai feszültségeit segítsék levezetni. Mindez teljes összhangban volt azzal a jelenséggel, hogy az 1870-es évektől az első világháborúig Európa-szerte ilyen nyilvános ceremóniákat, “felülről jött” hagyományokat találtak ki, amelyek lebilincselték a látványos ceremóniák iránt fogékony embereket.

Újkenyér és nemzeti ünnep – urbanlegends.hu

Augusztus 20-át az új kenyér ünnepének tudják sokan. Így került be a rendszerváltás utáni identitáskeresés folyamatába, mintegy a korábban erősen hangsúlyozott alkotmány ünnep ellentételezéseként, ugyanakkor akaratlanul is annak folytonosságába.

Athéni Xenophón (görögül Ξενοφῶν, kb. i. e. 434^[1]/427 – i. e. 355), Grüllusz fia Athén Erkhia démoszából, katona, zsoldos, Szókratész csodálója, történetíró aki megörökítette saját kora történéseit, Szókratész mondásait és Görögország életét. Részt vett a tízezrek hadjáratában, aminek történetét az Anabasziszban írja le.

Az elfogult történetíró – wikipedia.hu

A perzsa társadalom Xenophón leírásában egy világosan tagolt rétegzettséggel bírt, amelynek a tetején a katonai réteg állott, akik először személyes bátorságukkal, bölcsességükkel mutatatták meg az állam iránti elköteleződésüket, majd pedig, ha átjutottak a nehéz csatákon, akkor emez élettapasztalattal felvértezve, felelősséggel tudtak dönteni a közösség ügyeiben.