Az amerikai WTI nyersolaj májusi szállítású kontraktusa hétfőn először hirtelen mintegy 90 százalékkal 2 dollárra csökkent hordónként, majd egy dollár alá esett, végül a jegyzés negatívba fordult. A jegyzés végül elérte a mínusz 37 dollárt is. A kontraktus közel jár a lejárathoz és viszonylag kis tételekről van már csak szó, ezért az esemény "nem rázza meg" az olajpiacot. Csupán "technikai jellegű" ármozgásról van szó elemzők szerint. ... A zuhanás mögött az alacsony kereslet, az olajcégek csökkenő likviditása, és a tárolók telítődése áll. Az amerikai könnyűolaj, a WTI májusi árfolyama magyar idő szerint fél kilencre -37 dollárra esett.
"Májusra, mire életbe lép az OPEC és a szervezeten kívüli nagy olajtermelők között létrejött megállapodás a termelés korlátozására, az amerikai olajtározók már megtelnek. A piacon szinte mindenki igyekszik megszabadulni a májusi átvételi kötelezettségektől. ... Az OPEC és a szervezeten kívüli nagy olajtermelők együttesen májustól a tavalyi globális felhasználásnak akár ötödével csökkenthetik a világ olajtermelését. Tavaly közel napi százmillió hordó volt a világ olajfelhasználása. A termeléscsökkentésre tett ígéret pedig elérheti a napi húszmillió hordót is. A megállapodás hatálya május-júniusra érvényes."
Elképedve hallottam a hírt először, hogy negatív olajár. Fizetnek az olajért a vásárlónak? Leegyszerűsítve ez lenne a képlet. De semmi sem egyszerű. Mert nem erről van szó.
Egyszerűen az történik, hogy az olajkitermelő rendszerek bonyolult struktúrák. Nem lehet leállítani nagy veszteség nélkül. Az újraindítás és időkiesés is veszteség. A termelést alakítja a felhasználás és a tárolókapacitás is. A felhasználás a járvány miatt csökkent. Kevesebb szállítás, utazás. A tárolókapacitás meg adott mennyiséget bír el. Megtelnek a tározók. Ilyenkor egy olajkitermelő monstrum cégnek az az érdeke, hogy az én olajamat vidd, ha tudod tárolni. Fizetek is érte, hogy ne kelljen leállnom. A rendszer működjön csökkentett üzemmódban is. Áramoljon az olaj, vándoroljon a vezetékekben, finomítókban, működjön a rendszer. Akkor a hírek mögött azt is kell látni, hogy itt nagy cégek, nagyhatalmak, politikai uralmon levők és feltörekvők játszanak ezzel a helyzettel. A saját érdekeiknek megfelelően alakítják az "olajkinemtermelést". Ha valaki korrekt és környezettudatos akar lenni ebben a szakmában, akkor jobb ha elmegy Bakonybélbe, a bencés kolostorba élete végéig, vagy a Meteorák bizánci kolostoraiba, Görögországba.
De mit fogunk ebből érezni mi? Egyenlőre a főszöveg még, hogy maradj otthon. De szívük szerint azt mondanák, hogy a család minden nap üljön be az autóba, és minden nap menjen egy kört Körmend és Beregsurány között. Menet közben, vagy lefojtásképpen a vállalkozó kedvű családtag körözzön pár órát a Hungaroringen és vagy vegyen részt gyorsulási versenyeken. A traktorosok napi 24 órában szántsanak. A betont is. A lényeg fogyjon az olaj és az energia. Lopjunk kamionokat, repülőket és haladjunk. Kössük el a világjáró hajókat. Szeretnénk fulladozni a szmogban, a mérges gázokban.
Azért valamit megmutat nekünk ez a vírus-tanoda. A mi modern, posztmodern, fogyasztói szemléletű rendszerünk, felhasználói szokásaink nem kompatibilisek a bioszférával. Ha a mi igényeink és életszínvonal meséink kreálják a környezetünk nagyfokú negatív átalakítást (egyszerűen környezetszennyezést, emberélet és velünk együtt élő élőlény szennyezést), akkor mi ezt le is tudnánk állítani.
De ebben az esetben minden az ember igényszintjétől, etikájától függ. Itt vannak kérdéseim. Mert igény a csillagos ég. Etika a béka segge alatt.
Finoman idézem a Példabeszédek könyvéből Agúr szavait: "Két dolgot kérek tőled, mielőtt meghalok, ne tagadd meg tőlem: Óvj meg a hiábavaló és hazug beszédtől! Se szegénységet, se gazdagságot ne adj nekem! Adj annyi eledelt, amennyi szükséges, hogy jóllakva meg ne tagadjalak, és ne mondjam: Kicsoda az Úr? El se szegényedjek, hogy ne lopjak, és ne gyalázzam Istenem nevét!" Példabeszédek 30, 7-9