A keresztyénség ugyanis nem a család és a szaporodás (szaporaság) világnézete: a keresztyénség – hasonlóan más apokaliptikus és messianisztikus vallásokhoz – a szexualitás ellen, a szüzesség mellett foglal állást. A papi rend önmegtartóztatása, nőtlensége erre emlékeztet a katolikus egyházban (de önkéntes alapon az ortodoxoknál, az anglikánoknál és másutt is szokás). A keresztyénség a lélek, nem a test vallása, tehát nem a hím fölsőbbrendűségé, és nem a „jól elrendezett” nemiségé, az ún. családi értékeké. Elvégre a keresztyénség elvet mindent, ami földi és „világi”. Elveti a tulajdont és az államot. Elveti a jogot („ne ítélj”), a munkát („mezők liliomai”) és a háborút. Ez kommunizmus lenne, de a keresztyénségnek nem e világ a fontos, hanem a túlvilág. A világi dolgokat – család, magántulajdon, állam, büntetés, munka – azért kell elvetni, hogy helye legyen a messiási üzenetnek, hogy zavartalanul készülhessünk a világ (azaz a rossz) végére. A hamar az államapparátusok részévé vált keresztyén egyházak természetesen megpróbálták elfeledtetni az eredeti kérügmát, de mindig föltámadtak az „eretnekségek” (azaz a voltaképpeni ortodoxia), a protesztek (vö. protestáns) és a reformok (vö. református), amelyek ezt az emberek eszébe juttatták, és megpróbálták lefejteni az evangéliumi hitről az olyan istenkáromló, kegyeletsértő, pogány, nonszensz őrültségeket, mint a szentháromság, a mise, a szentek tisztelete, a szentképimádás, a „szentségi házasság” és hasonlók. Ma már ezek tisztán tradicionális elemek, az ördög se – még az ördög se! – hisz bennük, bár a keresztyénség alapvető üzenete (természetesen) él.

TGM: Kioktatom a KDNP-t dzsenderből - hvg.hu

Történt, hogy megjelent a hír, miszerint az ELTE indítja a gender studies (társadalmi nemek tanulmánya) mesterképzési szakot. Mire Nacsa Lőrinc, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke nyílt levelet írt az ELTE rektorának, Mezey Barnának, kifogásolva a kezdeményezést. A nyílt levél olyan éktelen dühöt váltott ki Tamás Gáspár Miklósból, hogy ő kéretlenül beszólt, s írásának címe szerint kioktatja a KDNP-t dzsenderből. De hát nem ez történt. TGM kioktat keresztyénségből. Mert ő tudja. Sőt, mindenkinél jobban tudja. Így hát keresztyénként, noha a gender studies-kérdéshez ezúttal nem akarok hozzászólni, kénytelen vagyok cikkének címzettjei között érezni magamat. TGM elmagyarázza a keresztyéneknek, mi is a keresztyénség. Mindezt oly’ megejtő és reflektálatlan dühvel, hogy már-már tetszik. Csak ne lenne az egész olyan végtelenül leegyszerűsítő és egyoldalú, sőt, a tudós szerző saját mércéjéhez képest is primitív. 

TGM írása oly mértékben híjával van mindenféle árnyaltságnak, hogy úgy vagyok vele, mint a tanár azzal a dolgozattal, amelyen minden jóindulat ellenére sem lehet segíteni. Őszintén szólva, nem is értem, hogy engedhet meg magának ez a jeles szerző ilyen sablonokkal teletűzdelt írást. Nem hiszem, hogy üldözési mániás lennék, de úgy tűnik, ha a keresztyénség kerül szóba, TGM valamiféle ellenállhatatlan kényszert érez, hogy a történeti (hagyományos) keresztyénséggel szembeni dühének megadja magát, és sutba dobja amúgy gyakran hangoztatott tanítását, hogy az olvasottság hiánya, alapvető gondolkodók véleményének mellőzése egy adott témában nem tesz jót a mai magyar vitakultúrának. De most mintha ő feledkezne meg erről. Ezúttal nem olvas. Ő kinyilatkoztat, és megdöbbentően közhelyszerű mondatokkal világosítja fel az olvasót a keresztyénség mibenlétéről. Hogy is mondjam, ez nem segíti elő TGM gondolkodói tekintélyének öregbítését. Viszont alkalmas arrra, hogy sok, a témában kevésbé tájékozott olvasóban teljesen hamis képet alakítson ki a keresztyénségről. Arról nem is beszélve, hogy amit itt TGM előad, egy régtől fogva ismerős keresztyénség-olvasat aktuálpolitikai motivációval indokolva és alátámasztva.

TGM ilyen mondatokat bír mondani: „…a keresztyénség – hasonlóan más apokaliptikus és messianisztikus vallásokhoz – a szexualitás ellen, a szüzesség mellett foglal állást.” ; „A keresztyénség a lélek, nem a test vallása…”; „…a keresztyénség elvet mindent, ami földi és »világi«. Elveti a tulajdont és az államot. Elveti a jogot (»ne ítélj«), a munkát (»mezők liliomai«)…”. De ennyi elég is. Akit érdekel, olvassa végig. 

Az ember akár még fel is kiálthatna örömében, hogy ilyen mély hevülettel előadott platonista-dualista-gnoszticista keresztyénség-értelmezéssel manapság igazán ritkán találkozni. Ez tényleg csemege. Csak ne lenne az egész olyan hihetetlenül primitív mégis, nélkülözve a teljes bibliai kontextust, a keresztyén önértelmezés meghatározó gondolkodóit, s használva a legrosszabb pietisták és szektás keresztyének módszerét, amely ugye abban áll, mint tudjuk, hogy egy-egy kiragadott bibliai mondatot szablyává alakítva össze-vissza hadonásznak. No és TGM mintha megfeledkezne arról, amit amúgy nyilván tud, hogy a keresztyénség maga nem leválasztható a keresztyénség önértelmezésének kétezer éves történetéről. Ezúttal viszont nem lehet tudni, hogy TGM a keresztyénség-értelmezések történetének mely vonulatára és korszakára hivatkozik. 

Mert nem is ez a célja. Mert ő most kioktatja a keresztyénséget a keresztyénségből.

De mi is ennek a kioktatásnak a lényege?

TGM ex katedra kijelenti, hogy „az nem úgy volt”. Mármint az, hogy mi volt eredetileg a keresztyénség. Mindig ez a kaptafa. Amikor a hagyományos-történeti keresztyénség ellenfelei és ellenségei a keresztyénséget támadják, előszedik a Bibliát, s elmondják, hogy „az nem úgy volt”. Magyarán, kétségbe vonják a keresztyén Biblia-olvasat legitimitását, s azt akarják bizonyítani, hogy voltaképpen a történeti keresztyénség nem más, mint félreértés.

De hisz pont ez a cél. Úgymond keresztyén alapon, a keresztyénség felől aláásni a keresztyén önértelmezés egész történetét, s bizonyítani, hogy ami volt, az voltaképpen nem is keresztyénség. Ezért hát az egyház nem legitim képviselője az „igazi” keresztyénségnek, s nincs is olyan, hogy keresztyén civilizáció, pláne nincs keresztyén Európa. Mert az egész csak egy fatális tévedés, s az, amit szokványosan keresztyénségnek hívnak, csak a Jézus-történet hamis értelmezéséből fakad. A keresztyénség egy félreértés. Ezzel a nyílt levéllel is az a probléma, hogy beleüti az orrát a gender studies problematikába, holott tudni való, hogy a keresztyénségnek semmi köze a test jelenségéhez, mert ugyebár a keresztyénség a lélekkel foglalkozik. A keresztyénség, íme, itt a példa, ez a nyílt levél, félreérti önmagát - érvel TGM. Amire ez a mai történeti keresztyénség épül, az eredet totális félremagyarzása. Mert az „nem úgy volt”. S ilyenkor jönnek a történeti keresztyénség ellenfelei, s elmagyarázzák a keresztyéneknek, hogy hogyan volt, amúgy, történetileg, hogy aztán kétezer év kulturális emlékezetét ki lehessen dobni az ablakon.

Így jön TGM is, a mérvadó értelmiségi, s egyáltalán nem eredeti módon ő most megmondja, hogy hogyan volt. Mert ő az eredeti, az "igazi" keresztyénség kanonikus interpretátora. Ezzel a módszerrel egyébként bármelyik vallási alapú civilizációt ki lehet kezdeni. Nem véletlen, hogy a kulturális emlékezet hagyományos keresztyén olvasata épp  Európában egy olyan csont, amelyet egyesek se kiköpni, se lenyelni nem tudnak..

Megértem tehát TGM dühét. Végül is tényleg elég dühítő lehet, hogy itt van ez a keresztyén alapú civilizáció, amely ráadásul a Biblia rossz olvasatán nyugszik, de valahogy nem bír kimúlni. Van pofája hozzászólni még a test-tematikához is, amelyhez amúgy semmi köze. Ahhoz képest, hogy a keresztyénség a Biblia hamis értelmezésén alapul, elég jól tartja magát. Ez tényleg dühítő. Ezek a szerencsétlen keresztyének annyira bele vannak ragadva a saját értelmezési hagyományaikba, hogy nem bírják megérteni még saját maguk lényegét sem. No meg azért is megértem TGM-et, mert ez a nyílt levél a gender studies bevezetését támadja. Pont egy olyan tudományt ugyebár, amely alapjaiban kérdőjelezi meg a keresztyénség emberképét.

De van egy rossz hírem TGM-nek. Sajnos ez a helyzet nem nagyon fog változni. Nyugodjon meg, a történeti keresztyénségnek van tapasztalata túlélésben. Majd túléljük ezt a kort is. 

Hozzászólások