Nincs is annál bosszantóbb, amikor a frissen nyírt gyepen másnap reggel néhány bucka díszeleg. Az egyébként szorgos vakondokat, akik gyakran nem kívánt vendégek, az alábbi egyszerű módszerrel távol tarthatjuk kertünkből. (…) Célszerű több darabot készíteni és kihelyezni, esetleg bizonyos időközönként új helyre költöztetni azokat. A siker garantált.
Volt vakond, nincs vakond; Íme a környezetbarát riasztó – sokszinuvidek.24.hu
Sajnos van bosszantóbb a gyepet tarkító vakondtúrásnál: a templomtornyot kopácsoló harkály. Hihetetlen? Pedig ez valóságos. Sajnos a mérői református templom villámhárítójának tornyon lévő, utolsó rögzítője a kedvenc helye Dr. Kopáncska úrnak. Rendíthetetlenül jön, és dolgozik. Ki akarja fúrni a tornyot. Rabul ejtette a bádog. A kukac mentes bádog. Dr. Kopáncska úr nem ám a kukacok miatt ilyen tettre kész. Egészen más dolog miatt lát neki minden nap a kopácsolásnak. Főleg koradélelőtt és koraeste kíván eredményt elérni.
Amikor először hallottam, éppen nagyon siettem, nem értem rá alaposabb megfigyelést végezni. Valamelyik szomszéd ütve-fúrózik. - konstatáltam. Nem így a keresztelői megbeszélésre érkezők. Ők míg vártak, hallva a furcsa hangot, megállapították, veszélyben a torony, mert valami fémes, feszülő hangot lehet hallani újra és újra a templom felől. Teljes aggodalom borított el szívesől-agyastól-lelkestől: dőlni kezd a torony? Nem tűnt lehetetlennek, mivel már a templomtest tavaly megmozdult. Nagy megkönnyebbülés volt, amikor lelepleződött a harkály. Majd elrepül! - gondoltam. Majd feladja! - nyugtattam magam. Még nem adta fel. Kereplő, durrogás, kutyaugatás, csúzli semmit sem használ. Védett madár, úgyhogy nyugodtan élvezheti a magasságot és a szabadságot. Ha az épített környezet védelme érdekében kilőném, megbüntetnének, mert Dr. Kopáncska úr eszmei értéke 250 ezer forintot taksál. Ha ő szétveri az épített környezetem ékes tetjét, nem büntetik meg egy fityingre sem, mert nem büntethető. Ez van. Egy valóságosan tettre kész jogilag cselekvőképtelennel állunk szemben ebben a képtelen helyzetben.
Gyülekezetünknek ez a negyedik temploma. Alig múlt száz éves, mégis sokféle kár érte már. Szovjet katonák feldúlták, ajtajait kifeszítette gömbvillám, toronyablakait belökte szélvihar, és most a bádogozást teszi tönkre Dr. Kopáncska úr. Elismerem, hogy a vakondtúrás esztétikailag valóban ronda a frissen nyírt pázsiton, de a bádogforrasztást szétverő harkály-munka ráadásul felettébb veszélyes. A vakond ellen készíthetek pet palackból jó riasztót, a harkály ellen nem. A vakonddal idelenn küzdök, a harkállyal odafenn kellene. A környezetünk részét képező állatvilág eme konkrét tagja már nem a barátunk. Sokkal inkább ellenséggé lett. Kiröhögi a csúzlimat, a kereplőmet és engem is! Mindezt ösztönösen, a párválasztási ceremónia részeként.
A harkály ugyanis ott kopog huzamosan, ahol a legnagyobb sikert érheti el párjánál. A kopácsoló hanggal hívja oda a párját. Minél erősebb hangot tud gerjeszteni, annál biztosabb lesz önmagában. Örülök, hogy Dr. Kopáncska úr önbizalom dolgában jól áll odafenn, de nagyon remélem, hogy a toronydísz azután is állni fog, hogy a tavaszi párzás ideje lejár. Bár egy harkálytól kapható legnagyobb elismerést bírja a mérői torony (esze ágában sincs elcserélni semmire ezt a hanghatást), mégsem tölt el örömmel minket.
Csak odút ne akarjanak készíteni a párzási idő után a mi tornyunkon!!!!!!!!!!!!!!
Még a veréb is talál házat,
és a fecske is fészket,
ahova fiókáit helyezi oltáraidnál,
Seregek Ura, királyom és Istenem!
(Zsoltárok 84,4)