Andrew M. Coumo, New York kormányzója január 23-án bejelentette, hogy a képviselőház elfogadta a Reproduktív Egészségügyi Törvényt. Ennek értelmében az anyák egészen a születés pillanatáig eldönthetik, hogy megszülik vagy abortálják gyermeküket.
Korábban New York államban a terhesség 24. hetéig dönthetett az anya szabadon arról, megtartja-e gyermekét. Ezen kívül csak az anya életének megmentése érdekében és büntetőjogi felelősségre vonás terhe mellett lehetett megszakítani a terhességet. A mostani törvény is fenntartja a 24 hetes korlátot – olvasható a CNN portálján –, ám most már lehetőség van arra, hogy az anya bármikor, a büntetőjogi felelősségre vonás veszélye nélkül dönthessen az abortálásról, ha a baba nem életképes, nem élné túl a szülést, illetve ha az anya élete vagy egészsége veszélybe kerül. A törvény ezen kívül lehetővé teszi, hogy ne csak orvosok, hanem más egészségügyi szakemberek (szülésznő, asszisztens) is elvégezhessék a beavatkozást.Megdöbbentő döntés: New Yorkban a születésig legális lesz az abortusz - magyarkurír.hu
A Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház keretei között működő Dr. Domány Sándor Reprodukciós Központ mesterséges megtermékenyítési programjának eredményeként a napokban megszülettek az első lombik-babák.
Várólista nélkül, a társadalombiztosítás által finanszírozva – mely a gyógyszertámogatásra is kiterjed. történnek a meddőségkezelési eljárások, amelyeket öt alkalommal vehetnek igénybe a 45 év alatti meddő párok.
Az egy évvel ezelőtti nyitás után megkezdődtek a konzultációk és a kivizsgálások a jelentkező pároknál, majd április elején megtörténtek az első beültetések. A program eredményességét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy 2018. December 28-án megszületett az első ikerpár, akiket néhány nap eltéréssel további két lombik-baba követett. Az elmúlt évben több mint 700 páciens kezelését végezték el a központban Dr. Mánfai Zsolt és Dr. Wilhelm Ferenc irányításával, és folyamatosan várható a további gyermekáldás a közeljövőben.Sajtóközlemény - kmmk.hu
Megrázó hír jelent meg több közösségi és hírportál oldalán, miszerint New York államban a születés pillanatáig abortálhatóak a születendő gyermekek. Megdöbbentő számomra ez a döntés és elgondolkodtat, hogy milyen elméletek, tapasztalatok, tárgyalások, előzmények vezethettek idáig, hogy ilyen döntést törvényesítettek.
Biztos vagyok benne, hogy a legnehezebb pillanatok közé sorolható, mikor a szülők megtudják, hogy gyermekük valószínűleg nem egészségesen fog világra jönni. S még nehezebb azoknak az anyáknak, akik erőszak áldozataként estek teherbe és így az édes teher már teljesen más értelmet nyer. Mégis, eddigi rövid kórházlelkészi pályafutásom alatt, találkozva példákkal, amellett vagyok, hogy a születendő életről, ha már megfogant már nem mi, emberek döntünk.
Láttam annak a fiatal anyukának a küzdelmeit, aki egy súlyos baleset és az azzal járó vizsgálatok után tudta meg, hogy gyermeket vár. Egyik részről szerette volna a babáját megtartani, másrészről félt, mert elmondták neki, hogy olyan vizsgálatokon esett át, amelyek nagy valószínűséggel károsították a születendő gyermeke egészségét. Családi körülményei sem voltak megfelelőek, így nehéz döntést kellett hoznia. Az ő gyermeke már nem születhet meg.
S láttam csodát is, amikor olyan anyukát látogattam, aki harmadik gyermekét várta és félidőben kiderült, hogy rosszindulatú daganat van a mellében. Hónapokon keresztül imádkoztunk érte és születendő gyermekéért, hogy Isten tartsa meg mindkettejük életét. Sok nehézségen, műtéten, kezeléseken esett át az anyuka és vele együtt a méhében fejlődő gyermeke. Orvosai mindent megtettek és megrendítő volt látni, hogy a kívülről kősziklának látszó professzor hogyan aggódik betegéért és mi mindent megtesz, hogy mentse mindkettejük életét. Végül a kisfiú, akiért annyit imádkoztunk megszületett. Ez is egy döntés volt az anya részéről és tudom, hogy nem volt könnyű. Az ő példájuk számomra 2018 csodája.
S látok magam körül olyan példákat, ahol különböző szindrómákkal küzdőket, fogyatékkal élőket, teljesen mozgásképtelen gyermekeket nevelnek a szülők. Nem mondom, hogy soha nem láttam őket szomorkodni nehézségeik miatt, de tudom, hogy egyiktől sem hallottam még azt, hogy megbánta, hogy vállalta. Küzdenek és a saját nehézségeikben megtalálva a szépet és a jót úgy élnek, mint bármelyik másik ember. Nagyon találó a mondás, hogy mindenkinek megvan a maga keresztje. Ki milyet kapott, kreált azt hordja. Vannak, akik azért szenvednek, mert nem születhet gyermekük s vannak, akik meg azért, mert nem kívánt terhességgel szembesülnek. S vannak az élet más nehézségei, mert mindenkit érnek problémák és mindenkinek a maga problémája a legnehezebb. S azt gondolom, hogy ez így van jól. Ha mindig rózsaszín ködfelhőben élnénk és minden mindig úgy lenne, ahogyan szeretnénk, elfelejtenénk küzdeni és elfelejtenénk azt, hogy van egy gondviselő jó Atyánk, akihez kéréseinkkel fordulhatunk. Elfelejtenénk hálát adni, mert természetessé válna a jól lét.
Szóval nem könnyű a döntés és mindenképpen a szülőnek kell meghoznia, de miért kell ilyen túlzó módon lehetőséget biztosítani és hatalmat adni, mint New York államban?! A történelem során annyiszor tapasztalhattuk már, hogy a hatalom egyes emberek kezében mire képes…
Szeretnék a new yorki hírrel szembeállítani egy magyarországi példát, mely szerint Somogy megyében azért küzdenek, hogy meddő párokat ahhoz az örömteli élményhez segítsenek, hogy kezükbe foghassák megszületett gyermekeiket.
Azt gondolom ez is egy döntés, mégpedig az élet mellett. A sajtóközlemény szerint az elmúlt évben 700 pár fordult a központhoz és kért segítséget. Meglepődtem a szám nagyságán. Nem gondoltam volna, hogy ilyen sokan igénybe veszik. A meglepettség mellett viszont öröm is van a szívemben, hogy milyen sokan vágynak gyermekre, vállalva a nehezített körülményeket. Becsülöm ezeket a párokat, hogy a megtermékenyítés nehézségeit is felvállalva küzdenek az életért, melyet kezükben szeretnének tartani és fel szeretnének nevelni.
Ismerek olyan szülőket, akik éveken át próbálkoztak, hogy gyermekáldásban részesüljenek és nem sikerült. Számukra nagy segítség ez az emberi beavatkozás, mely segít elindítani az életet a méhben. Személyesen ismerem azt a szülőpárt is, akinek a sajtóközlemény szerint a reprodukciós központ segítségnyújtásával született az ikerpárja. Hívő házaspár, akik Isten áldásaként fogadták gyermekeik születését.
Mindig megdöbbenek, amikor látom az egyik felet, aki mindent megtesz, hogy gyermeke szülessen és látom mellette azokat, akiknek „csak úgy az ölükbe pottyant” az égi áldás és nemet mondanak rá. Természetesen, nem hasonlítható össze a két élethelyzet. Viszont egy közös dolog van benne: a döntés.
A döntés az élet vagy a halál felől. Nem tisztem és nem is akarom megítélni, hogy jó vagy rossz, hogy emberi akaratunkkal igyekszünk irányítani egyiket vagy másikat. Nem ítélem el azokat, akik nehéz helyzetükben az élet ellen döntenek, de sajnálok minden meg nem született gyermeket.
Azért viszont hálát adok, hogy néhány esetben azokkal az anyákkal tarthatok és erősíthetem őket, vagy éppen vigasztalhatom, akik ilyen nehéz döntés előtt állnak. Isten adjon mindenkinek bölcsességet és útmutatást ilyen helyzetekben!