A Nemzeti Művelődési Intézet és együttműködő partnerei által meghirdetett Komatál Program az elmúlt év végén sikeres népművészeti pályázattal indult, most társadalmi népszerűsítést segítő kisfilmmel és közösségi médiakampánnyal folytatódik. A fiatalokat kiemelten megcélzó kampány fókuszába a közösség- és hagyományteremtést állították a szervezők.
Társadalmi kampánnyal folytatódik a komatál hagyomány népszerűsítése - origo.hu
Igen, tudom, az eredeti mondat nem így hangzik, hanem a következőképpen: Komámasszony, hol az olló? Ezzel kezdődik egy olyan játék, amelyben a bújócska és a helyfoglaló játékok elemei is megtalálhatók. Vajon azon kívül, hogy helyesen tudjuk idézni a kérdést, tudjuk-e játszani is a játékot? Mikor láttunk utoljára gyerekeket fák mögé lapulva, hangosan kiáltani: Komámasszony, hol az olló? Egyáltalán: látunk-e valahol népi játékot játszó gyerekeket? Ismerik-e ezeket a mai fiatalok?
Érdemes lenne megtudakolni azt is, hányan használják, ismerik napjainkban a szót: komámasszony? Akár gyerekek, akár felnőttek körében érdemes lenne ilyen irányú kutatást végezni. Lennének, akik meglepődve néznének csak. Gyakran a fiatal gyászolók, amikor idősebb szerettük temetésének részleteit jönnek megbeszélni, nem igazán tudják, volt-e komája, komaasszonya az elhunytnak, mert maga a fogalom, az elnevezés is idegen. Ritkán használják a keresztanya, keresztapa megszólítást is ma már, a koma, komaasszony fogalom pedig még távolabb áll sokaktól.
Távolodunk a régitől, a megszokottól, a hagyományostól és nyitottak vagyunk sok minden felé, amit újnak, modernnek gondolunk. Saját hagyományaink helyett másokét fogadjuk örökbe, azokat ápoljuk, gyakoroljuk. Ezek világában otthonosabban mozgunk, mint abban, ahonnan jöttünk, idegen szavakat használunk teljes természetességgel és csodálkozunk rá arra, aki komaasszonyt említ.
Éppen ezért figyeltem fel arra, amikor a rádióban először hallottam a Komatál Programról. Rögtön eszembe jutott, hogy első gyermekünk születésekor én még kaptam „poszit”-ot, vagyis komatálat, ahogyan azt itt, Somogyban hívják. Komatálat a hagyomány szerint az újdonsült anyukának vittek, a szülést követő első – rögtön tegyük is hozzá: legmegterhelőbb, legnehezebb – időszakban. A kismama környezetében élők – akik nyilván érzik és látják: szüksége van az anyukának a támogatásra és segítségre -, naponta friss, főtt étellel gondoskodnak a családról. Komatálat vihettek a családtagok, a rokonok, de a barátok, ismerősök, szomszédok is. A gyakorlati segítségnyújtáson túl kifejezték ezzel azt is, hogy figyelnek a családra, az anyukára, nem hagyják őt magára, vele vannak.
Az elmúlt évben útjára indított Komatál Program legfontosabb célja is a közösségépítés. Arra szeretnék felhívni a figyelmet, mekkora ereje lehet egy közösségnek, amelyben tudatosan készülnek egy kisgyermek megszületésére és tudatosan tervezik meg a gyermekágyas édesanyáról és családjáról való gondoskodást is. „A komatál adása olyan gesztus, amely az étel adományozásán túl a baráti segítségnyújtásról, a kismama és az újszülött meglátogatásáról, a közösség összetartó szerepéről és a családi kötelékek megerősítéséről is szól.”
Maga a program tavaly sikeres népművészeti pályázattal indult, most tart a társadalmi népszerűsítés szakaszában. Ezzel egy időben, lehetőség van „komatál közösségek” létrehozására, amelyek csatlakozhatnak a programhoz és amennyiben teljesítik azokat a feltételeket, melyekről a komatalprogram.hu oldalon lehet részletesen tájékozódni, komatálat vagy az étel és a kenyér letakarására szolgáló komakendőt, illetve a hagyományhoz köthető ajándéktárgyakat is igényelhetnek. A pályázó komatál közösségnek vállalni kell, hogy 12 napon keresztül gondoskodnak a kiválasztott családról.
Minden kezdeményezésnek örülök, amely arra hívja fel a figyelmet: közünk van egymáshoz! Vannak közös ügyeink, közös dolgaink, közös örömeink. Ezek közül az egyik legnagyobb, amikor gyermek születik. Köszöntsük a közénk érkezőket és azokat, akik fogadják őket úgy, hogy kifejezzük tettekben is: fontosak nekünk, számíthatnak ránk!