„Azt ígérted, hogy este 6-ra itthon leszel, és 6. 00-ra itt is vagy. Ez aztán pontosság!” Ez nem kíván hatalmas energiát, de a pozitív magatartásnak ez a fajta megerősítése még inkább önbizalmat ad.
Ezekkel az élményekkel úgy erősítjük meg az önbizalmát, hogy közben megtöltjük az „érzelmi bankot”, komoly kezdőtőkét teremtve gyermekünk számára. Minden egyes alkalommal, amikor elbizonytalanodik, vagy kétségei támadnának önmaga értékeivel szemben, előveheti ezeket az emlékeket.

Hogyan dicsérjünk? – Töltsük fel gyermekünk érzelmi bankját! - kepmas.hu

Amikor megütötte a szemem ez a kifejezés, – érzelmi bank – először úgy hatott rám, hogy ez igen, ez jó, remek, frappáns! Szinte szellemi kielégülést okozott... De aztán szép lassan elillant a szó varázsa... S maradtak az ambivalens érzések, a kétségek és a kérdések... Szóval, miért tetszik és miért nem ez a jelzős szószerkezet...? Elmondom...

 

 

Ami először megragadott engem, hogy a valós életből merített ez a kép... Hiszen a bank, a pénzvilág része a mindennapjainknak... („Útba esik jövet, menet...”) S itt rögtön megjegyezném, h Jézus példázatainak is ez az egyik vonzereje, titka, hogy a mindennapi életből veszi a példákat, sőt, ő is használ „bankos sztorikat” (talentumok, minák)!

Ha ma ezt a szót halljuk, hogy bank, akkor már nem csak egy ásító, magányos pénztáros nénire gondolunk, hanem egy hálózatra, összeköttetésekre, más fiókokkal, pénzintézetekkel, vállalkozásokkal, befektetőkkel, tehát mint a gazdasági, kereskedelmi élet szíve és motorja jelenik meg lelki szemeink előtt... Így voltaképpen egy komplett és bonyolult rendszerről van szó, éppen úgy, ahogy az ember lelki, érzelmi világa is az...

Aztán azért is „ütős” és találó ez a kifejezés, mert merőben ellentétes világokat – lelki és anyagi – hoz egy tető alá – mint ahogy ez az eredendő össze nem tartozás a forrása amúgy a humornak, a komikumnak is... –, ezért felkelti a figyelmet! Ez az érzelmi bank is ilyen, megragad... Aztán alkalmas arra is, hogy megunt, elhasznált kifejezéseinket (pl. érzelmi világ) lecseréljük rá..! Ha szószéken mondjuk, pláne ha kellően artikulálva, hangsúlyozva és lassan, biztos, hogy a hívek felkapják rá a fejüket...

S hogy még egy utolsó érvet is mondjak mellette: modellként is jól ábrázolja a lelki folyamatokat, eseményeket, állapotokat! Megtölteni az érzelmi bankot... Sőt, ennek alapján, ill. ennek mintájára akár további „bankos” kifejezéseket fedezhetünk fel vagy alkothatunk mi magunk is... Pl.: Érzelmi deficit...,- tőke, Lelki árfolyam...-alapkamat...,-befektetés vagy éppen az érzelmi bankrabló is megmozgathatja fantáziánkat..!

De... Ahogy egyre többször körbejártam ezt a „gondolati felépítményt”, egyre erősebb lett bennem a belső tiltakozás, hogy az embert a maga összetett lelki, szellemi, akarati és érzelmi valóságában, ne pedig a gazdasági-társadalmi viszonyultságában próbáljuk megragadni, megfejteni, megérteni! Azt elismerem, hogy részigazságokra rávilágíthat ez a frappáns, éles kép, de az ember teljes mikrokozmoszát nem foghatja át!

Továbbá egy ilyen kép csorbítja, torzítja – az én felfogásomban legalábbis – a bibliai emberképet, azt, hogy az ember Imago Dei, Isten képmása! Nem egy materiális felépítmény, nem egy civilizációs (vég)termék vagy egy két lábon járó pénzintézet..!

Igen, hiányzik belőle az Imago Dei-ből fakadó emberi méltóság! Materializmus van benne dugig, utilitarizmus, merkantilizmus is nem kevés, de még Adam Smith láthatatlan keze is ott szorgoskodik ebben a modern terminus technikusban, társadalmi szintre kiterjesztve, mint sok pici bankfiók önszabályozó rendszere... Ha EMBER helyett csupán technokratákat szeretnénk nevelni gyermekeinkből, akkor az ilyen terminológiának a meghonosításával már meg is tesszük az első lépést afelé... 

S végül jöjjön még néhány kérdés... Az tény, ugye, hogy a bank az egy komoly hatalmi tényező a gazdasági világban. De vajon az érzelemnek is ugyanakkora a befolyása, s hasonló lenne a szerepe egy ember illetve a társadalom életében? Minden az érzelmi világon múlik? Nem értékeli fel ez a kifejezés is túlságosan az érzelmet, amit egyébként ma már olyan könnyű manipulálni, mesterségesen felgerjeszteni vagy éppen elsivárosítani...?

Na de nem sorolom tovább kérdéseimet, aggályaimat és fenntartásaimat, mert attól tartok, hogy akkor szép lassan becsődöl az én személyes érzelmi bankom...