Tavaly a Bahamák csodálatos szigetvilága, idén Kuba a március első péntekén, március 4-én megtartandó ökumenikus világimanap témája. A kubai keresztyén asszonyok által összeállított tematikát január 30-án mutatták be az érdeklődőknek Budapesten, a Deák téri evangélikus gyülekezeti teremben.
Kubáért imádkozunk - reformatus.hu
Közegyházi vagy gyülekezeti alkalmaink között vannak szokványosabbak, különlegesebbek, nagy létszámmal látogatottak, néhány főt megszólítóak, nyilvánosak, zártak, fiatalosak, megszokottak, komolyak, vidámak, nemekre vagy korosztályra szabottak, esetleg kötetlenek vagy régi veretesek. Gyakran a lelkész "egyszemélyes mutatványos". Nem így a mai női világimanapon, amelyen kisebb-nagyobb gyülekezetek vesznek részt szolgálattevők sokaságával. Bár a tegnap esti durrdefekt miatt nagyon szorítóvá vált a délelőttöm, mégis jó kedvet adott az Úr, és egyfolytában az a dicséret jár a fejemben, hogy "Felvirradt áldott szép napunk". Így is érzem: a kubaiakért való imádság kedves napja ez.
Míg a világimanap története az 1870-es évekre nyúlik vissza, addig hazai története 1985-ben indul. Jóllehet nők világimanapja ez, sok helyen mégsem veszik figyelembe ezt. Például a mi gyülekezetünkben sem. Bár kamasz koromban, amikor szolgálni kezdtem ezen a napon, az otthoni gyülekezetben csak nők gyűltek össze. Lelkészi szolgálatom során azonban azzal találkoztam, hogy az imanap után fiak és férjek is érdeklődnek, és szívesen vennének részt rajta. Magyaratádon, majd Kaposmérőben is a női jelző elhagyásával hirdettük alkalmunkat. A MEÖT által közzétett plakáton sincsen rajta ez a kikötés, úgyhogy ma is jönnek fiúk és férfiak, sőt lesz, aki szolgálni is fog.
Örömmel készültünk erre az alkalomra a neten is közzé tett liturgiás füzet segítségével, még ha sokrétű előkészületet is igényelt. Felidéztük, hogy kikért imádkoztunk már az elmúlt években, beszélgetünk az aktuális országról, és azt is megkukkantottuk, hogy jövőre Fülöp-sziget keresztyénsége lesz soron. Úgy vettem észre, hogy közkedvelt és szeretett alkalom ez gyülekezetünkben. Tavaly miközben teljesen másik kontinensen voltam ezen a pénteken, itthon lelkesen megtartották a világimanapot: Gondnok asszonyunk vezette az alkalmat, az ifisek imádkoztak és kezelték a technikát, az asszonyok megsütötték a jellegzetes recepteket. Az idén pedig jó néhány felsős hittanos is bekapcsolódott a felkészülésbe. Ők kínálják a limonádét, osztják ki az általuk papírból készített gyömbér-liliomszirmokat, és teszik az asztalra a kubai emberekre emlékeztető tárgyakat. Az ifisek felolvasnak az evangéliumból, imádságot vezetnek és bemutatják az idei világimanap témájához készült képet. A recepteket pedig már hetekkel korábban kiválasztották az asszonyok.
Biztosan vonzó, hogy színes képisége, egzotikus dallama, kóstolható íze és jázmin illata lesz ennek az alkalomnak, de ezektől még ma sem kerül sutba, hogy miért gyűltünk össze. A lényeg az igei üzenet és az imádság szolgálatának elvégzése marad. Nem nyomhatja el és nem lökheti félre ezt semmi. A látható, tapintható, ízlelhető, szimatolható és hallható elemek csupán azért vannak, hogy elfogadóvá tegyenek, és még nyitottabban s erősebben tudjunk imádkozni. Azért vetítünk képeket a kubaiakról és az ott élő keresztyénekről, hogy megérintetté és bevontabbá váljunk. Nem utazási ajánlatként nézzük meg Kubát, hanem távoli rokonként, akikért a megismerkedés után imádkozunk.
A Nagy-Antillák krokodil alakú szigetén élő keresztyénekért azért imádkozunk, mert az imádság a keresztyén ember kommunikációs eszköze, amit nemcsak saját vágyait szemelőtt tartva, hanem mások javát szolgálva is használ. Nagy feladat, gyakran dilemmával is jár. Kihívás lehet egyéni és közösségi formája is, pl. a rendszerességet vagy szentséget illetően. Az imádság az istentisztelet szerves része, imaalkalmak céliránya; lehet kötött vagy szabad formájú. Ma a kubai keresztyén asszonyok által készített imafüzet segítségével az ott élő keresztyénekért, külnösen is a gyermekekért fordulunk Istenhez a világ bármely szegletén és gyülekezetében.
