A bosszúpornó (revenge porn) főleg nők és lányok ellen elkövetett erőszak egy olyan formája, ami a könnyen hozzáférhető kamerák és az internet segítségével egyre több fiatal életét keseríti meg. Akinek nem ismerős a fogalom, a bosszúpornó olyan szexvideót vagy fotót takar, amit az egyik fél a másik hozzájárulása nélkül, bosszúból tesz közzé az interneten. A probléma jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy külön elnevezés született a jelenségre. Igaz, a név az ilyen esetek bosszú funkcióját domborítja ki, de a felvételek a párkapcsolaton belüli fenyegetést és kontrollt is ugyanúgy szolgálhatják, hiszen “ha elhagysz, bármikor kirakhatom a felvételeket az internetre”.
"Majdnem minden osztályban előfordul, hogy a fiú rábeszéli arra a lányt, hogy küldjön egy meztelen képet, ami szinte garantált, hogy ki fog kerülni egy osztályon belüli chatre, onnan pedig a tágabb internetre. Az egyik legfontosabb dolog, amit a szakértő a szexuális felvilágosításokon elmond, hogy nincs az a szerelem és nincs az a bizalom, amibe belefér az, hogy ilyen hatalmat adj a másik ember kezébe. ... a pornóipar hatása az életükre igen erős, nagyon fontos lenne, hogy a fiúkat megállítsuk, a lányokat pedig erősítsük, hogy ezeknek a normáknak ne akarjanak megfelelni, mert ez nagyon veszélyes."
Ezt a pornográf témát nem igazán lehet elkerülni. Sem vizuálisan, sem irodalmi formában. Az emberi szexualitás teret követel magának. Ahol egészségtelen módon kezelik, ott mindenképpen utat keres magának, mint valamiféle felszínre tartó karsztvíz jelenség. Mivel egy alap ösztönről beszélünk.
A NAPFIVÉR HOLDNŐVÉR című filmnek (Franco Zefirelli rendezte Assisi Szent Ferenc életéről) van egy jelenete, ahol a "szerzetes" testvérek együtt koldulnak az esőben. Egyikük bepillant egy konyhába, ahol anyuka, mögötte kisgyermekkel, tésztát dagaszt és a ruhájából kibuggyannak egy kicsit a mellei. Ott áll és nézi. Majd lelkiismeret furdalása támad és bocsánatért esedezik a többiek előtt. Mire Ferenc közli vele, hogy ha mindenki szüzességi fogadalmat tenne kihalna az emberiség. Menjen csak szépen és legyen termékeny és sokasodjon, de az asszonyával.
Alap esetben a férfi és nő dolga jól működik. Ösztönös is. Társadalmilag támogatott is.
De ma a film, foto, saját mobil eszközök lehetőségei, internet eljuttatott oda bennünket, hogy a szabadság rémálommá válik. A legvadabb és legbetegebb lelkületű emberek elképzelései, "művészi" hajlamai kavarják fel az emberekben amúgy meglévő szexuális ösztönöket. Ez magában még nem gond. De amikor normává lesz, na az már gond. A szabadság azért lesz rémálom, mert nem mindenkié. A diktált divat, beteges hajlam kiszolgáltatottá tesz embereket a környezetükben is, de a közösségi hálónak köszönhetően az egész világon is.
Készítsünk filmet az intim pillanatainkról. Kinek jut ilyen az eszébe? Ki mondja, hogy ez jó? Ki tanítja erre a fiatalokat? Mit kezdenek majd vele? Ott ülnek 70 évesen és visszanézik. Nem gondolom. Azt is mondhatnám, hogy a szabadság a szexualitásban és annak nyomainak rögzítésében el is vérzik. Ez megkötözöttség. Bármelyik később zsarolhatóvá válik. Ez egy tökéletes kelepce.
Azt mondják a pornográfia szabadság kifejeződése. A szex rögzítése szintén. Szerintem meg ez egy üzlet, aminek a számláit később ki kell fizetni. Ebben az üzletben vesz részt mindenki, aki akárcsak megveszi, megnézi ezeket a termékeket. Mert ezek generálják a további előállítást.
Fiúk! Lányok! Ne tegyétek kiszolgáltatottá magatokat! Ne kérjétek azt sem arra, akit szerettek! "Az aki így akar, az valamit takar."
Így a házasság hetében érdemes lenne átgondolni, hogy mi is az a szabadság. Talán a másik ember tiszteletének egy formája.